A Milánóban született, ám New York-ban nevelkedett Marco Brambilla két hollywoodi nagyjátékfilm, a Stallonéval forgatott Pusztító, és a Segítség, elraboltam magam gyenge akcióvígjátéka után vált igazán felkapott videó-művésszé. Végtelenítve loop-olt alkotásai a mindent elárasztó képrengetegre és kép-fogyasztásunkra reflektáló posztmodern freskók, táblaképek és mozaikok. FPS játékok képeire zombiként ragadt tinédzserek felvételeit rendezi lassan mozgó portrékká, éttermek asztalai mellett kocsizik percekig, hogy osztott képmezőit egyszerre archaikus és hidegen futurisztikus képekké fűzze.
Összegző, már-már szürreális giccshatáron mozgó filmje a Civilization: több száz egymásba mosott, bevégtelenített „talált” filmrészletet mos össze gigantikus tájképpé, a pokol, a purgatórium és a mennyország szintjei között liftezve. Az apró részletekbe veszve felfedezhetjük a kortárs amerikai film több darabkáját, mint a 300-at vagy a Gattacát. A precízen, egy összefüggő térré szerkesztett kvázi-osztott képernyő érdekessége az, hogy a talált-nyersanyagból nem egy új történetet kreál, vagyis nem egymás után fűzi a képeket, hanem kiteríti őket, amivel egy önironikusan (?) túlcsorduló fantázia-országot teremt. A hollywoodi filmipar mozaikjaiból egy dantei díszletet emel, önreflektív kritikával illetve saját anyagát.
Az így feltáruló film-mozaik építmény a Metropolis falansztereire emlékeztet, a nagyzenekaros, drámai zenei aláfestés is erősíti ezt a reménytelenséget és monotonitást sugárzó hatást. Brambilla found-footage filmje kettős természetű: egyszerre felhasználja és kritikusan kifordítja a hollywoodi gépezet képáradatát, és egyszerre újrateremti és mitizálja annak látványosságát.
Name
EmailNot published
Website
Comment
Ez jó cucc volt. Szép színes.
[Válaszolok erre]
kicsit “szép színes” Dante-féle Pokol-bugyros is.
whooáá, tényleg jó
Jé, most esett le, hogy ez az arc rendezte a Destricted kevés értékelhető kisfilmjeinek egyikét, a Sync-et. Az se volt rossz.
a felismerés öröme … ezzel eljátszom egy darabig
Digitális Bosch…
szép színes az biztos, de nincs benne valami taszítóan megalomán?
De van. Ez benne a szép, de én Michael Bay-t is ezért szeretem:)
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése