LICHTER PÉTER
Azt éreztem, hogy ez a hype a filmben megjelenő áldokumentum-szerű felvezetésnek szól. Sokan azt mondták, hogy mennyire jó, pedig szerintem ez egyáltalán nem eredeti, hogy egy kvázi tévériport-film a felvezetés. Ebben semmi különös nincs . Ez egy praktikus fogás arra, hogy hogyan lehet ezt olcsón megcsinálni.

SEPSI LÁSZLÓ
Ami eredeti ebben a filmben, az Blomkamp világa, ami az egész eddigi életművére is jellemző volt: a lepusztult realizmus párosítása mindenféle robotokkal, és egyéb sci-fi elemekkel, ami ráadásul megjelenik stilárisan is. De ettől függetlenül a sztori egyáltalán nem eredeti. Van egy disztópiánk, és annak egy nagyon hűséges képviselője, aki szembekerül a rendszerrel. Mint mondjuk a Fahrenheit 451-ben.

FARKAS GÁBOR
Azt szeretem Blomkamp világában, hogy mintha ironizálna a Live Aid, Jubilee és egyéb  Harmadik világot támogató szervezetek rettenetesen demagóg propagandafilmjein, sőt, mintha exploitálná őket. Ugyanakkor viszont a problémafelvetés teljesen hasonló: nagy szegénység, slumosodás, rasszizmus, kultúrák találkozása.

KELE FODOR ÁKOS
Én visszatérnék arra, hogy a felvezető húsz perc mennyire blöff, és hogy vajon egyszerűen financiális okok állnak-e a háttérben. Szerintem érdekes, hogy egy csomó logikai űr van a film alaphelyzetében. Például, hogy az idegenek hogyan keveredtek ide, miért lebeg a hajó húsz éven át, ha fegyvereik vannak? Kik ellen használták korábban? Az emberek miért nem tudnak még mindig arról, hogy honnan jöttek, és egyáltalán, miért nem alakult ki fajközi párbeszéd? De hát hogy lehetne elbeszélni húsz év történetét, ha nem így? Ez baromi nagy  erénye a filmnek. Tehát szerintem ez adekvát válasz erre, és nem csak az szól mellette, hogy kevés volt a pénz.

LICHTER
Adekvát és praktikus. Mert nyilvánvaló, hogy nem akart egy három órás eposzt csinálni belőle. Így nagyon gyorsan le lehet zavarni negyed órában a nyilatkozókkal, az archív felvételekkel az előtörténet ismertetését. A költségvetés kétharmada szerintem a film végére ment el.

MEGYERI DÁNIEL
Belecsöppentünk ebbe a szituációba, és ettől kezdve azt volt fontos, hogy Johannesburg lakossága miként reagál erre.

KELE
Nem azért mondtam a sztori hiányait, mert nehezményezem ezt. Ha azt mondjuk, hogy a doksi azért jó mert tök olcsó, akkor szerintem a film legnagyobb erényét pusztán egy remek filmkészítői húzássá minősítjük vissza. Pont azt gondolom, hogy ezeket az űröket remekül rejtegeti a dokumentum-szüzsé, mert nagyon beránt ez a formanyelvi megoldás.

LICHTER
Úgy gondolom, hogy azért lett sikeres a film, mert van egy működőképes ötlet, és ezt jól tudja ötvözni a dokumentum-formával. A sikerességét a formanyelv kompaktsága hozza: hogy illik a sztorihoz, és hogy működteti az egészet. Egyébként, mostanában nagyon szeretik a dokumentarizmust és a fantasztikumot ötvöző filmeket, elég a [Rec]-re, a Cloverfieldre gondolni.
De ez a megoldás a District 9-ban csak keretezésre szolgál. Nyilvánvalóan tudta a rendező, hogy nem fog működni az akció dokumentumfilmként, mert akkor például kérdés, hogy ki az a stáb, aki a főhőst követi.

MEGYERI
Pont ez volt a Cloverfield hibája. Az első fél órája a maga módján zseniális, aztán jönnek sorban az akciójelenetek, és egyszerűen nem tudom elhinni, mert túlságosan tudatosan mozog ide-oda a kamera. Ilyen helyzetben egy mezei operatőr nem így viselkedik.

SEPI
Ne felejtsük el, hogy a [Rec]-ben, meg a Diary of the Deadben, a szereplők motivációja egyértelmű: mind a két esetben elhivatott filmesek. A Cloverfieldben viszont én sem értem, hogy egy átlagember miért kameráz a végsőkig.

KELE
Ez egyáltalán nem egyértelmű. Gondoljatok bele micsoda obszesszió-vírus söpör végig a világon: az utolsó ember is csinálja a home-videokat. Ha merek ráhagyatkozni erre a fikcióra, akkor érthetővé válik, hogy ez a csávó egy kivételes pillanatot kapott el az elejétől fogva, és rögeszmésen nem meri elengedni.

FARKAS
A District 9 történetét nem lehet így elmesélni, hiszen nem tudja diegetikusan indokolni.  Több kritikát és kommentet olvastam, amik szerint a film csak az utolsó harmadában veszíti el ezt a dokumentarista formát. Szerintem ez nagyon érdekes. A néző sokkal tovább érzi azt, hogy áldokumentumfilmet néz. Nem vesszük észre rögtön a váltást.

LICHTER
Nekem feltűnt a film nézése közben, hogy Christopher kunyhójának átkutatásánál Christopher kiosonását nem a „mi stábunk” vette.

KELE
Ez a váltás sokkal hamarabb következik be. Az első nem dokumentarista képsor akkor van, amikor Wikusék házalnak a körzetben. Folyamatosan megy a kézikamerás doksi, aztán egyszer csak – ez a film első megnézésekor nem is tűnt fel nekem – két rákot látuk egy szemétdombon guberálni. Szekondokat kapunk róluk, snittet, ansnittet. Kb. öt másodperc, és újra ott találjuk magunkat a dokumentum-filmben. Blomkamp remekül keveri a formákat, úgy oltja bele a fikciót a dokumentarista formába, hogy közben az föl sem tűnik.

SEPI
És arról mi a véleményetek, hogy az áldokumentarista stílus mint olyan, egyértelműen maga képviseli a szatírát? Ami ebben a filmben a szatíra, az az áldokumentum. És attól kezdve, hogy Blomkamp elhagyja a szatírát és átlép a thriller műfajába, stilárisan is nagyon szépen elkülönülnek a műfajok. Ezzel, hogy az áldokumentumot szatíraként használja, Blomkamp egy nagyon régi hagyományt követ, többek között Watkins Büntetőparkjához kapcsolódik, ami szintén utópikus szatíra, áldokumentarista stílusban. De ha megnézitek például a The Last Broadcastot, ott is, amikor a film kilép az internetes kultúráról szóló szatírából, és átmegy sorozatgyilkos-filmbe, azonnal elhagyja az áldokumentarizmiust.

LICHTER
Igen, mert az áldokumentum egy formai idézőjel. Az áldokumentumban az az izgalmas, hogy egy valósághitelesítő formával tár elénk fantasztikus dolgokat.

KELE
A District 9-ban a szatírát egy tematikus mozzanat is meghatározza: az alienek. Adott egy társadalmi szegregációt, az apartheid rendszert, a mélynyomort a világ szeme elé táró dokumentum, amibe belép a fikció. Önkéntelenül is szatíra lesz.

LICHTER
Azért válaszoltam Sepinek ezzel a formanyelvi fejtegetéssel, mert szerintem az áldokumentum bármiről szól, mindig magában rejti a szatíra lehetőségét. Szerintem a Cloverfied is ugyanolyan önironikus volt, mert flashback-szerkezetként használta azt, hogy a film egy korábbi felvételre – egy szerelmi homevideo-ra – rögzített anyag.

FARKAS
Az szerintem nem önironikus. Baromi erős narratív funkciója van: ezzel motiválja a cselekményt. E nélkül irracionális gesztus lenne a lány megmentése.

MEGYERI
Arról nem is beszélve, hogy nem tudom észrevettétek-e, a háttérben belepottyan valami az óceánba. Így az egészet visszacsatolja a pánik kirobbanásához, a szörny megjelenéséhez.

LICHTER
Kívülről tekint magára a film. Nem akarok Spielberggel jönni, csak mostanában ő a legklasszikusabb rendező, afféle papa mozija. Szóval, ha ő rendezi a District 9-t, akkor biztosan nem lenne benne ez a szatirikus él, de lenne benne jó sok patetikum.
Számomra minden áldokumentum egy formai vicc, hiszen úgy csinál, mintha igaz lenne, amit megmutat. És közben nézőként tudom, hogy nem az.

KELE
Mennyire gondoltátok izgalmasnak a film technológiai részét? Mármint a biotechnológiát meg az efféléket. Arra utalok, hogy ez a film beilleszthető egy trendbe. Könnyedén a virológiailag felfogott vámpírizmushoz vagy akár zombikhoz kapcsolható. Ez jelen esetben a génmanipuláció. Én például imádtam azokat a stukkereket.

FARKAS
Ahogy Dani is írta a kritikájában, ez a szimbiózis filmje. És ez megvan tartalmilag és formailag is. Ember keveredik technikával, ember keveredik idegennel, egyik kultúra a másikkal…

SEPI
…áldokumentum keveredik fikcióval…

FARKAS
…rák keveredik a nigériaiakkal.

SEPI
Az épp hogy nem keveredik. Ebből van a konfliktus.

FARKAS
Együtt élnek, tehát keveredik. A kérdés mennyire. Blomkamp életművében, a korábbi kisfilmek mindig radikálisan azt nyilatkozzák, hogy nem tudunk együtt élni senkivel, a sajátunkétól eltérő kultúrát nem tudunk befogadni. Viszont a későbbi Citroën-reklámok, nyilván a piaci nyomás hatásaként, azt állítják, hogy kurva jó a szimbiózis ember és gép között. Tulajdonképpen az utolsó jelenetekkel a District 9 is azt mondja, hogy van lehetőség erre a szimbiózisra.

SEPI
Éppen azt mondja, hogy nincs, mert Wikus nem ember-rák lesz, hanem rák.

FARKAS
Igen, de virágot készít, ami ebben az esetben az emberi szerelem szimbóluma.

LICHTER
De nem lehet, hogy éppen amiatt, mert Wikus rákká változik, de belül ember marad, és mert a rákok is csomószor érzelmeket mutatnak, az a kifutása a filmnek, hogy az ember-lét és a rák-lét majdnem ugyanaz? Hogy ez az üzenete: „ők” és „mi” nem választhatószét, mert legbelül ugyanazok vagyunk?

SEPI
Az együttélés lehetséges, viszont a szimbiózis nem, mert amikor kimondják, hogy Wikus most 50%-ban ember és 50%-ban rák, az a film legmegrázóbb és legbrutálisabb jelenete. Ott nincs szó arról, hogy neki jó, mert épp most van a kettő között.

KELE
Tisztázni kell a fogalmakat, mert a szimbiózist különbözőképpen értitek. Itt társadalmi és biológiai szimbiózis is szóba került. Biológiai szimbiózis nem jön létre, de társadalmi igen?

FARKAS
Még említik is, hogy „interraciális” prostitúció van a körzetben. Szerintem a biológiai szimbiózist sem utasítja el. Ugyanez van a tolókocsis nigériai vezérrel is: azért akarja megenni az űrlények testrészeit, hogy szimbiózisba kerüljön velük.

KELE
Erre rá akartam kérdezni, és kapcsolódik is a virológiai-fiziológiai felfogásmódhoz. Szerintetek ez hogyan viszonyul a mágikus rítushoz, amit a fekete gengsztervezér gyakorol?
Az a sejtésem, hogy ez egy nagyon rafinált fogás. Minthogyha a film a manapság kézenfekvő biológiai megközelítést valamilyen ellenponttal hangsúlyozná ki. Ezért történik utalás erre a mágikus felfogásmódra. De azért van a mágia a filmidő szempontjából is elnyomva, hogy a biológiai magyarázat valóságosabbnak hasson. Tehát be akarom vezetni a nézőt egy dokumentarista fogással, azt akarom, hogy az utolsó porcikájáig fogadja el ezt a világot, és ezt nem csak pozitív állításokkal tehetem, hanem egy negatív állítást is teszek: lám, a mágikus rítus nem működik, mintegy kihangsúlyozva, hogy nagyon is a biologikum az elsődleges.

MEGYERI
Azt lássuk be, hogy annak ellenére, hogy ez a film egy nagyon szép rasszizmus elleni példa, a nigériaiakat elég ocsmánynak ábrázolja. Visszatérve arra, hogy mennyire tetszik nekünk ez a technológia, szerintem izgalmas, hogy a fegyvereket számítógépes játékokból, konkrétan a Half-Life-ból veszi át. A mechában még a kijelző is megvan, mintha a szereplő egy kompjúter előtt ülne és egy játékot játszana. Tele van egy csomó játékra való utalással.

SEPI
Igen, „egy lövés egy halál” meg „big fuckin’ gun”, ami mondjuk nem Half-Life, hanem Doom.
De jó, hogy eszembe juttattad a Half-Life 2-t! Nem csak a fegyvereket, hanem a tematikát is átveszi, csak éppen a játékban az idegenek nyomnak el minket. Az is az együttélésről szól: jön egy idegen kultúra, lenyomja az embereket és ugyanúgy gettóba taszítja őket, mint a District 9-ban mi az ufókat. Az egész úgy néz ki, mintha valami balkáni háborús övezetben sétálnál, tehát még ezt a szocreál környezetet is hasonló.

FARKAS
Azt mondod, hogy mivel nem engedték a Blomkampnak, hogy megcsinálja a Halo-t, ezért bosszúból a Half-Life 2-t adaptálja?

SEPI
Nem-nem, csak sok a hasonlóság.

LICHTER
Pont ez az izgalmas, hogy a dokumentarista formanyelvbe teszi bele ezeket a számítógépes játékokból merített eszközöket, elemeket, motívumokat.