A Mrs.Henderson bemutatja és A Királynő valós eseményekre épülő története után Stephen Frears ezúttal egy irodalmi alapanyag színeit emelte át gyöngyvászonra.
Az Egy kurtizán szerelme két kisregény, Sidonie-Gabrielle Colette 20-as évekbeli művei, a Cinci és a Cinci meghal felhasználásával készült adaptáció. Az események helyszíne az Első Világháború előtti Párizs, a kiterjedt félvilági társaság központja, amelynek egyik legismertebb figurája a már középkorúvá érett, visszavonult kurtizán, Lea de Lonval. Még mindig szépsége teljében lévő hölgy afférba kezd egykori vetélytársa, Madam Peloux 19 éves fiával, Chéri-vel: kitanítja az ifjút a testi szerelem fortélyaira, viszonyuk azonban jóval tovább húzódik, mint azt maguk is várták volna. Amikor a kapcsolat a hatodik évéhez ér, Madam Peloux elhatározza, hogy – unokák reményében – kiházasítja naplopó fiát, terve megvalósításához tökéletes feleségjelöltre talál a fiatal és engedelmes Edme-ben, aki ugyancsak kurtizán gyermeke. Az esküvőt követően Lea és Chéri megpróbálják feldolgozni a helyzetet és megszokni egymás hiányát, de lassan rá kell jönniük, hogy ez szinte lehetetlen feladat és valójában boldogságuktól lettek megfosztva, amit nem biztos, hogy valaha képesek lesznek visszanyerni.
Frears korábban már szerzett némi tapasztalatot kosztümös filmek terén, legyen szó a sötét tónusokkal színezett, különös rémrománcról, a Mary Reilly-ról, vagy a már szinte klasszikusként elkönyvelhető Veszedelmes viszonyokról. A legújabb opusz leginkább az utóbbival áll közelebbi kapcsolatban, de a rokoni szálakat elsősorban a pompás külcsín, a festményszerű képek, a grandiózus formai kivitelezés fűzi szorosabbra, miközben a félvilági miliő legalább annyi cselszövés és izgalom közegéül szolgálhatna,mint a 18. századi Franciaország erotikától fűtött, romlott világa. Az alkotók azonban hűek maradtak az eredeti szöveghez, így az intrika ezúttal nem kap főszerepet – egyetlen zászlóvívője a Kathy Bates alakította Madam Peloux- helyette kizárólag az erotika és a szerelem kerül előtérbe, de ezek is minden szenvedélytől mentesen, kizárólag a felszínt karcolgatva, illetve áttetsző giccspapírban jelennek meg. A hiteltelenségre az is ráerősít, hogy a főszerepet alakító Michelle Pfeiffer és Rupert Friend között – bár játékuk hibátlan – semmiféle kémia nem fedezhető fel, így a néző számára ezúttal még a puszta jelenlétük sem szolgálhat vigaszként.
Frears filmje, a kurtizánvilág és a központi nőfigurák révén végeredményben csak egy újabb bizonyítékává válik annak, hogy, ha női karakterekről van szó, a rendező előszeretettel mesél céltudatos dívákról, akik elsősorban a maguk urai, legyenek azok éleseszű szélhámosnők, mint a Svindlerekben, kemény intrikusok, amilyen a Veszedelmes viszonyok Mertuilnéje, csípősnyelvű színháztulajdonos matrónák, mint Mrs. Henderson, vagy éppen Anglia méltóságteljes királynője.
Az Egy kurtizán szerelmei Michelle Pfeiffer közelmúltbeli karrierjét tekintve is mintha egyfajta „a sztár, mint szerző“-tendenciát erősítene, mivel az utóbbi két évben ez immár a harmadik film, amelyben az öregedés problémájával küszködő asszonyt alakít – erről szólt az Anyád lehetnék bugyuta tavasz-ősz románca, a Csillagpor boszorkányfigurájának a fiatalodásért folytatott elvetemült harca, valamint a legfrissebb alkotás esetében Lea de Lonval saját hervadásából fakadó fájdalma.
Az alkotói vonatkozásokon és a gyönyörűen fényképezett képeken kívül Frears filmje nem sok említésre méltó jegyet tud felmutatni, megfelelő mennyiségű spiritusz hiányában – pompázatos külseje ellenére is színtelen-szagtalan munka.
asszem ez az 50. post. igyunk egy tüskét! grat prizmafolyoirat.com!
ki is ment a fejemből… tüskét mindenkinek!
éljen, éljen! :)
Név (szükséges)
Email cím (nem tesszük közzé) (szükséges)
Honlap
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése