első szám
árusító helyek
felhívás
impresszum
lapozz bele
rólunk
tartalom
linkek
Írta admin | 2010. 02. 26. | Nincs hozzászólás |
Kerekasztal-beszélgetés a magyar műfaji film helyzetéről, jövőjéről
Kerekasztal-beszélgetés a magyar műfaji film helyzetéről, jövőjéről

beszélgetés esemény

A Prizma második, magyar műfaji filmmel foglalkozó számának lapszámbemutatója a Sirályban. Résztvevők: Margitházi Beja és Varga Balázs filmesztéták, Orosz Dénes forgatókönyvíró-filmrendező, moderátor: Kotz Laura Zsófia.

Tovább
Írta sepi | 2010. 02. 25. | Nincs hozzászólás |
Éhség nyereményjáték
Éhség nyereményjáték

játék

A Mozinet felajánlásából öt darab, két személyre szóló jegyet sorsolunk ki az Éhség  premier előtti vetítésére, mely 2010. március 2-án, este 8 órakor kerül megrendezésre a Művész moziban.

Kérdés: hol mutatták be nálunk először az Éhséget?

1. A 40. Magyar Filmszemlén

2. A 2009-es Titanic Filmfesztiválon

3. A 2009-es Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon

A válaszokat március 1-ig várjuk a prizmafolyoirat@gmail.com emailcímre.
Steve McQueen filmjéről lásd lentebb.

Tovább
Írta robozg | 2010. 02. 24. | Nincs hozzászólás |
OFF-SCREEN 4. Bódulat a nappaliban (J. G. Ballard: A harmadik világháború titkos története – fordította és a bevezetőt írta: Roboz Gábor)
OFF-SCREEN 4. Bódulat a nappaliban (J. G. Ballard: A harmadik világháború titkos története – fordította és a bevezetőt írta: Roboz Gábor)

fordítás J. G. Ballard OFF-SCREEN

J. G. Ballard az első ránézésre politikai töltetű írásaiban sem saját politikai nézeteit kívánja valamilyen torz formában közvetíteni, hanem az általa annyira izgalmasnak talált médiatáj (media landscape) problematikus természetét igyekszik feltárni. Az avantgárd sci-fi íróként induló, és világéletében outsider-státuszban vesztegelő Ballard a még a címükben konkrét személyekre utaló novellákban (Tervek Jacqueline Kennedy meggyilkolására, A John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet motorversenyként előadva) sem az adott figurák politikai meggyőződésén élcelődik.

Tovább
Írta admin | 2010. 02. 22. | 2 hozzászólás |
Tüske Zsuzsanna: Az ember, aki ott se volt (Jason Reitman: Egek ura)
Tüske Zsuzsanna: Az ember, aki ott se volt (Jason Reitman: Egek ura)

filmkritika

A Köszönjük, hogy rágyújtott! és a Juno után egy újabb elegánsan megmunkált darab biztosítja és teszi még kényelmesebbé Jason Reitman helyét a legtehetségesebb, ifjú hollywoodi alkotók díszpáholyában.

Tovább
Írta lichter | 2010. 02. 20. | Nincs hozzászólás |
KÍSÉRLETI VETÍTŐ 7. Lichter Péter: Folyékony felületek (Bruce Baillie: Castro Street)
KÍSÉRLETI VETÍTŐ 7. Lichter Péter: Folyékony felületek (Bruce Baillie: Castro Street)

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

Az amerikai avantgarde hatvanas évekbeli aranykorának meghatározó „alműfaja” a lírai kísérleti film (cinepoem) volt, legnagyobb hatású képviselője pedig Brakhage mellett Bruce Baillie (sz.:1931). Baillie meditatív, haiku-jellegű filmverseit szemkápráztató képsorokból építette fel, a brakhage-i nyersanyag-roncsolás helyett inkább egy minimalistább, merengőbb stílust képviselt.

Tovább
Írta kata20 | 2010. 02. 17. | Nincs hozzászólás |
Kovács Kata: Kitervelt véletlen (Dyga Zsombor: Köntörfalak)
Kovács Kata: Kitervelt véletlen (Dyga Zsombor: Köntörfalak)

filmkritika magyar film

Dyga Zsombor legújabb nagyjátékfilmje nem csak a rendező pályájának, de a magyar film elmúlt évtizedének is sajátos fejleménye. Egyrészt Dyga korábbi tempós vígjátékai (Tesó, Kész cirkusz) után stílust és műfajt váltott, másrészt kevés magyar kamaradráma készült az elmúlt években, amelynek bemutatását ekkora várakozás előzte volna meg, és amelyet ilyen szeretettel fogadott volna nemcsak a közönség, de a kritika is. Az elmúlt években Magyarországon mind a zárt szituációs melodráma, mind pedig az úgynevezett high concept film, ha nem is előzmények nélküli, de legalábbis nem túlságosan divatos, utolsó kiemelkedő példájuk Sas Tamás 2002-es Szerelemtől sújtva című alkotása. Közhelynek számít, hogy az ezen filmtípusokkal szerencsét próbáló rendezők alacsony költségvetéssel, ám annál nagyobb sikerrel kerülhetnek ki a vállalkozásból, ha van egy jó alapötletük, de az is, hogy nehezen találunk a magyar zsánerpalettán a zárt szituációs melodrámánál is kevesebb nézőt vonzó műfajt. Dyga Zsombor háromszereplős, saját forgatókönyvből készített, monokróm színekbe bújtatott kamaradrámája viszont vizuálisan, a történet- és a színészvezetés szempontjából is ékes bizonyítéka annak, hogy ez a fajta filmkészítés még hazánkban sincs halálra ítélve.

Tovább
Írta admin | 2010. 02. 15. | Nincs hozzászólás |
Csuja László: Bűnös rituálé (A természet Kurosawa Véres trón című filmjében)
Csuja László: Bűnös rituálé (A természet Kurosawa Véres trón című filmjében)

adaptáció filmelemzés

Sivár táj, köd, és újra csak köd, és a ködben égre mutató, intő ujjként egy kőoszlop jelöli a Cobweb kastély helyét. A képeket rituális kóruszene kíséri, melynek lírai szövege egy ősi tanításról szól: a gonoszan szerzett hatalomra lesújt a végzet. Az eredeti Macbeth-nek nincs egyértelmű tanító célzata, nincs benne explicit morális kinyilatkoztatás. Kurosawa azonban rájött, hogy a színház sokkal szorosabban kötődik a rituáléhoz, mint a film, és ezért nincs  szüksége Shakespeare-nek, hogy erre egyértelműen utaljon. Vagyis ha Kurosawa metafizikai szempontból is pontos adaptációt szeretne készíteni, hangsúlyosabbá kell tennie a morális dimenziót. A Véres trón azonban korántsem egy egyszerű tandráma, hiszen az emberi társadalom egyik alapvető problematikájával szembesít, a hatalom ontológiailag bűnös természetével.

Tovább
Írta annaida | 2010. 02. 10. | Nincs hozzászólás |
ANIMATÉKA 8. Orosz Anna Ida: Illuminátor születik (Tomm Moore: Kells titka)
ANIMATÉKA 8. Orosz Anna Ida: Illuminátor születik (Tomm Moore: Kells titka)

animáció ANIMATÉKA

Oscar-díjra esélyes (és nyert) animációi már nem egyszer voltak az országnak, az idén a nomináltak között mégis egy nem magyar rajzfilmért szurkolhatunk a hazaiaknak kijáró lelkesedéssel, a Kells titka című egészestés ír animációs filmet ugyanis több kisebb ír, belga és francia stúdió mellett nálunk, a Kecskeméti Stúdióban gyártották, ahol a Magyar népmesék közel száz epizódja is készült és járta be a világot a magyar kultúra hírvivőjeként. Az írek nagy becsben tartott középkori nemzeti ereklyéje, a Kells-i kódex keletkezését és a viking hordák portyáit bemutató mesefilm képi világát a kódexilluminációk ihlették, ennek elemzésekor pedig a magyar tévésorozat stilizációja fontos kiindulópont lehet. Míg a Magyar népmesék a népi ornamentális motívumokat és jelképrendszert képzőművészi ihletettséggel keltik életre – amellett hogy e többlet a meseszövés érthetőségét, élvezetét egyáltalán nem zavarja meg –, addig a Kells titka a kilencedik századi kelta kódexlapok elegáns és lendületes kalligráfiáinak, finom rajzolatú, cirkalmas természeti motívumainak, élénk kék, zöld, arany akvarellszíneinek a miliőjébe helyezi egy fiatal szerzetesfiú, Brendan történetét.

Tovább
Írta sepi | 2010. 02. 8. | Nincs hozzászólás |
Prizma 2 – lapszámbemutató a Sirályban
Prizma 2 – lapszámbemutató a Sirályban

Kedves Barátunk!

Ezúton meghívunk második, a magyar műfaji filmmel foglalkozó számunk megjelenésének apropóján rendezett estre, amelyet február 11-én, csütörtökön este 7 órakor a Sirály első emeletén tartunk (VI. ker. Király utca 50.). A hazai zsánerfilm jelenlegi helyzetét és kilátásait körüljáró beszélgetés résztvevői Margitházi Beja, Varga Balázs filmesztéták és Orosz Dénes, Szajki Péter filmrendezők.

Sok szeretettel várunk!
A Prizma szerkesztői

Tovább
Írta admin | 2010. 02. 3. | Nincs hozzászólás |
Nagy Bori: Bodor Ádám filmen 2. (Ferenczi Gábor: A barátkozás lehetőségei)
Nagy Bori: Bodor Ádám filmen 2. (Ferenczi Gábor: A barátkozás lehetőségei)

adaptáció magyar film

A bodori világ adaptálásának lehetőségét, illetve lehetetlenségét bemutatandó Ferenczi Gábor filmjét hívom segítségül. A már korábban említett adaptációk közül csupán három próbálkozik Bodor világának átmentésével. A másik három film mindössze kiindulópontnak használja a novellákat. Bacsó, Fábri és Buvári filmjének jelentése nem feltétlenül hozható összefüggésbe az eredeti műével. Igaz, Bodor prózáját valóban a nyitottság, a lebegtetés jellemzi, tehát ezeket az interpretációkat sem tekinthetjünk teljes mértékben kizártnak. E filmek azonban önkényesen szűkítik a Bodor által felkínált értelmezési lehetőségeket. Míg Bacsó, Fábri és Buvári csupán kiindulnak Bodorból, és saját világukat, gondolataikat, érzéseiket viszik filmre, addig Gothár, Kamondi és Ferenczi filmje a hűség jegyében fogan. Jelen írás célja annak bemutatása, lehetséges-e a bodori világ hűség jegyében történő, „szó szerinti” képre vitele.

Related Posts with Thumbnails
Tovább

12»

Téma: Kortárs skandináv film

Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben
"Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol
Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései
Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje
"Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal
Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög
Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai
Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor)
Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia

Animatéka

Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről
Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel
Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról
Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja

Varió

Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben
Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben
Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló

Állókép

Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése

Legfrissebb kommentek

  • sepi: Aha, próbálták visszaállítani az eredeti 99 perces verziót (amit többek...
  • scorsesefan: A verzióban, amit én láttam, elég különböző minőségű felvételek...
  • Mdaniel: Én is csak a Lista után pótoltam be a Wicker Mant. Nagyszerű mozi,...
  • sepi: Elsőre engem is nagyon megütött, ráadásul elég...
  • scorsesefan: Letudtam a Wicker Man-t, fúúúú, sűrű cucc volt. Azok az...
  • 18+
  • A LISTA MÁMORA
  • adaptáció
  • Anilogue
  • animáció
  • ANIMATÉKA
  • animoscar 2011
  • bagoly
  • BEAT IT!
  • beszámoló
  • beszélgetés
  • biohorror
  • Cinefest 2010
  • Cinefest 2011
  • Cronenberg
  • Dialektus
  • dokumentumfilm
  • DOUBLE FEATURE
  • első szám
  • esemény
  • fantasy
  • felhívás
  • fesztivál
  • film noir
  • filmelemzés
  • filmklub
  • filmkritika
  • fordítás
  • francia film
  • gyerekfilm
  • gyűjtőposzt
  • HARDCORE
  • horror
  • interjú
  • J. G. Ballard
  • Jarmusch
  • játék
  • KELETI EXPEDÍCIÓ
  • kísérleti film
  • KÍSÉRLETI VETÍTŐ
  • könyvkritika
  • KRITIKAI KÖRPANORÁMA
  • LÁNCREAKCIÓ
  • macilány
  • magyar animáció
  • magyar film
  • MONSTER OF THE WEEK
  • műfaji film
  • OFF-SCREEN
  • önreflexió
  • prizma
  • rákszörny
  • remake
  • rövidfilm
  • sci-fi
  • skandináv film
  • sorozat
  • szerzőiség
  • televízió
  • Titanic 2010
  • Titanic 2011
  • tömegfilm
  • TOP 2011
  • trash
  • videoklip
  • websorozat

Archívum

  • 2012. / február
  • 2012. / január
  • 2011. / december
  • 2011. / november
  • 2011. / október
  • 2011. / szeptember
  • 2011. / augusztus
  • 2011. / július
  • 2011. / június
  • 2011. / május
  • 2011. / április
  • 2011. / március
  • 2012
  • 2011
  • 2010
  • 2009

Partnereink

film.hu

Filmvilág

Mozinet

Geekblog

Filmtett

http://www.nyitottmuhely.hu/

filmpont.hu

Kulter

Klauzal13

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Támogatóink

ELTE BTK HÖK

NKA


PRIZMA büszke arra, hogy WordPress szív hajtja
Bejegyzések (RSS) és Hozzászólások (RSS).