Ha kapcsolatközi főbűnök mozgóképre álmodásáról van szó, a svéd vásznak egyik legelőkelőbb helyet elfoglaló és legkedveltebb árnyalatának a házasságtörés tematikája tekinthető. A kapcsolati válságok feldolgozásának jelensége szinte nemzeti hagyományként értékelhető, amelynek ápolása többek között olyan zseniális alkotók missziójává vált, mint Ingmar Bergman, akinek nyomdokain lépkedve az utódok sem hagyják veszni a régi jó szokásokat – erre ékes bizonyítékként szolgál például Simon Staho 2008-as Jelenetek két házasságból című alkotása. Műfajválasztás tekintetében a témához természetesen nem feltétlenül a gyászruha a kötelező viselet: a dráma némi humorral is vegyíthető, valamint az abszurd is tökéletes kiegészítőként szolgálhat. Ezt az irányt célozza meg Jörgen Bergmark fesztivál díjnyertes – papírforma szerint – vígjátéki köntösbe öltöztetett munkája, az Ésszerű megoldás.

A történet a játékosok száma és az alaphelyzet tekintetében rokonságot mutat Staho filmjével: ez esetben is két középkorú házaspár áll a történet középpontjában, akiknek életét egy keresztirányú, váratlan villámcsapás forgatja fel. A főhős, Erland, példás polgári életet él, a közösség megbecsült tagja, barátként, férjként és házassági tanácsadóként is kiválóan helytáll. A hóhér azonban akasztásra kerül, amikor a férfi ráébred, hogy szerelmes legjobb barátja feleségébe, ráadásul érzelmei viszonzásra is találnak. Némi töprengés után Erland az egyetlen járható útnak azt találja a probléma megoldásához, ha a párok összeköltöznek és afféle, szabályok szerint működő kommunában élve várják meg, hogy kialudjon az ötödik iksz után kiutalt szalmaláng. Az együttélés valódi próbatételnek bizonyul, amely a legracionálisabb gondolkodót is kizökkenti magabiztos nyugalmából.

Tematika, motívumrendszer és hangvétel tekintetében Jörgen Bergmark filmje – az alaphelyzeten kívül – az ugyancsak sötét nemzeti színnek tekinthető öngyilkosság témáját is vezérelemmé emeli. A középkorúak négyesfogat-felállás szituációja eleve magában hordozza az abszurditást és számos – akár keserédes – humortól mozgatott helyzet forrása lehetne, a rendező azonban végül egész más lapokkal játszik: házassági vígjáték helyett finom elemekből összeállított párkapcsolati drámát készít, helyenként ugyan tragikomikus húrokat is megpendítve, de a végeredményben édesített álcától mentesen csúsztatja le a keserű pirulát nézője torkán.

Az Ésszerű megoldás a Titanic versenyszekciójában látható.