A Prizma offline verziójának harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó száma május közepe óta kapható az árusítóhelyeken. Az új lapszámot június 19-én egy kerekasztal-beszélgetéssel és pornófilm-vetítéssel fogjuk bemutatni a Fogasházban. Ennek kapcsán májusban a PrizmaOnline-on is a szexualitás témája állt a középpontban.
.
SZEXVARIÁCIÓK
Szexualitás, identitás és politika a videóművészetben Az identitás és a szexualitás erős hívószavak a videóművészettel kapcsolatban, gyakran és sokféle értelemben használjuk őket. A tanulmányban Soós Borbála a két fogalom kapcsolatát és a hozzájuk tartozó halmazok metszetében elhelyezkedő műveket vizsgálja.
Animált erotika Rózsás Lívia esszéjében azt a kérdést járja körül, hogy mi történik, ha az animációs leképezés a 18+ vörös körrel határolt területére téved?
A vágy bábjai – Stephen Sayadian Az ideológiailag a mai napig meglehetősen zavaros altporn a pornóipar válasza az explicit szexualitást középpontba helyező modernista szerzők hullámára. Sayadian bábjain keresztül egyszerre fogalmazódik meg a pornóipar kritikája és a szexualitásban való feloldódás szinte metafizikai félelme – írja Sepsi László.
FILM VS. IRODALOM
A filmes versadaptáció öndefiníciós kényszere A versadaptáció definíciójának egyik kritériuma, hogy a forrás-szövegnek valamilyen formában meg kell jelennie a mozgóképen ahhoz, hogy versadaptációnak tekinthessük – írja Kele Fodor Ákos.
J. G. Ballard: A hatvan perces varió A huszadik század technológiai vívmányai iránt komoly érdeklődést tanúsító sheppertoni remete néhány novellájában jellegzetesen elrajzolt látleletet adott a mozgókép médiumában rejlő lehetőségekről és veszélyekről. – írja bevezetőjében a novella fordítója, Roboz Gábor.
FILMKÁNON – BESZÉLGETÉS
Huszonegyedik századi mozi – a harminc legfontosabb film Az idei Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon Horváth György fesztiváligazgató moderálásával és a közönség részvételével Tiina Lock, a tallini Fekete Éjszakák Filmfesztivál igazgatója, Vincze Teréz, a Metropolis folyóirat szerkesztője és Nick James beszélgetett a Sight & Sound által összeállított, az évtized legfontosabb filmjeit összegyűjtő listáról. A kerekasztalbeszélgetést Kovács Kata fordította és szerkesztette.
KORTÁRS MAGYAR ANIMÁCIÓ
Testetlen hangok – hangtalan testek Orosz Anna Ida szerint testüktől megfosztott hangokat tesz meg a valóság fő hordozójává négy, az elmúlt években készült rövid magyar „áldokumentumfilm”, A busz, az Egerszalók, a Bádogváros és a Mátyás, Mátyás. Az írást a Mediawave Fesztivál 20 év 20 film elnevezésű retrospektív válogatása ihlette.
KRITIKA
Az emberek, akik túl sokat tudnak – Hitchcock. Kritikai olvasatok. Pompeji, Szeged, 2010. Sepsi László szerint az Apertúra figyelemreméltó vállalkozása érdemi folytatását képezi az eddig itthon megjelent Hitchcock-irodalomnak, és jó érzékkel válogatott a legfrissebb, de már kanonizált tanulmányok közül.
Gladiátor újratöltve – Ridley Scott: Robin Hood A film tehát az eredettörténet feltárása jegyében megfosztja Robin Hoodot jól ismert attribútumaitól, viszont nem nyújt ezek helyett semmi újdonságot kárpótlásként – írja Jankovics Márton.
Farkas Gábor: Piros Fehér Fekete, de leginkább csak szürke – Emmett Malloy: The White Stripes Under Great White Northern Lights A popzene tekintetében viharvert és jócskán elmaradott Magyarországon a Titanic Filmfesztivál zenei filmek terén mindig is erősnek számított. A hiánypótlás szándéka azonban nem mindig párosul minőséggel: ennek példája Malloy felemás filmje is – írja Farkas Gábor.
Name
EmailNot published
Website
Comment
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése