Pál Adrienntől a japán softpornóig.

Milyen sok a néznivaló, és milyen kevés az idő…

A spanyol és latin-amerikai mozi rajongóinak figyelmébe.

Szubjektív, de legalább ABC-sorrendben.

Kötelező néznivalók horror- és Tarr Béla-rajongóknak.

Masszív tízes lista, nem csak függetlenfilm-rajongóknak.

Évértékelés bőséges filmkínálattal.

Ünnepközi unaloműzőként számot vetünk az elmúlt évvel és Szilveszterig közzétesszük a Prizma stábjának toplistáit. Kezdésként a KÍSÉRLETI VETÍTŐ házigazdája válogatott idei kedvenceiből.

Halálos betegséggel viccelődni csak jó ízléssel és legfőképpen milligrammra kimért arányérzékkel lehet. Ugyanis ha a humorra kerül túlságosan nagy hangsúly, félő, hogy a súlyos kórság háttérbe szorul, s egy csapásra bagatellé válik, viszont ha sötét tónusok uralkodnak el az opuson, a könnyed szellemeskedés kínosan sülhet el, mi több, nyomasztó feszengést válthat ki a nézőkből. Levine megkapóan személyes hangvételű dramedyje épp azért figyelemreméltó diadal, mert kényes fabulájával mindvégig pengeélen táncol, mégsem vét el egyetlen lépést sem.

A legenda szerint 2009 januárjában a Sundance Filmfesztivál területén leparkolt egy kitömött madarakkal díszített furgon, oldalain a „BIDEMIC.COM” és a „WHY DID THE EAGLES AND VULTURES ATTACKED?” hibásan felfestett felirataival, benne pedig a szórólapokat osztogató James Nguyen direktorral, aki nem volt hajlandó beletörődni a fesztivál döntésébe, miszerint filmjét nem vették fel a programba. Ezért a környéken kibérelt egy filmszínházat, majd saját szervezésben tartotta meg a Birdemic – Shock and Terror első bemutatóját, ahonnét a szájhagyomány a legnagyobb horrorfilmekkel foglalkozó weboldalakig vitte az író-rendező-operatőr által „egyedülálló thriller-románcként” definiált film hírét. A 2010-es premiert már a Bloody-Disgusting! szponzorálta, az idei DVD és Blu-Ray kiadások mögött az exploitationre és kultfilmekre specializálódott Severin Films (Emanuelle-sorozat, Santa Sangre, The Inglorious Bastards) áll, Nguyent pedig a trashfilm olyan klasszikusaival emlegetik egy lapon, mint Ed Wood, Larry Buchanan vagy Tommy Wiseau, miközben a filmjét illető rajongói spekulációk egy dilettáns vakszerencséjétől a szándékos médiahekk feltételezéséig terjednek.