7 kedvenc dalunk a Sons of Anarchyból

Jövő héten, egész pontosan szeptember 9-én startol Kurt Sutter motoros gyilokdrámájának záróévada, jobb helyeken már nyár eleje óta lehet fogadásokat kötni, vajon ki éli majd túl az utolsó menetet. (A mi tippünk: a nyitóévad óta rákban haldokló rendőrfőnök.) Ilyenkor persze rátör az emberre a nosztalgia, pörgeti a kedvenc jeleneteket youtube-on – az megvan, mikor leégették az árulóról a tetoválásokat az első évadban?! –, és mivel az agyament erőszakon túl – és az, mikor Tig egy kád húgyban fojtja meg a pornós arcot?! – a sorozat egyik legfőbb ismérve az iszonyú hangulatos soundtrack, persze a dalok is előkerülnek. Tökéletesen szubjektív válogatásunk szempontjai nagyon egyszerűek: azok a számok kerültek be, amikre még most is emlékszünk. (Spoilerek előfordulhatnak!)

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=b6NDdF-R2uk[/youtube]
Curtis Stigers & The Forest Rangers – John The Revelator
Az első évad záródala, egy pillanatra még azt is elhittük, hogy minden jóra fordulhat. A dolgok jelenlegi állása felől visszanézve inkább tragikus, mintsem felemelő, pedig tudhattuk volna előre, mikor a Forest Rangers rákezdett a sírkövek között: a temetői gondolatokat előbb-utóbb elhantolják.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=5uD6qnztvm8[/youtube]
Straylight Run- Hands in the Sky (Big Shot)
Náciverő himnusz a második évadból: azon ritka – és a széria előrehaladtával egyre ritkább –pillanatok egyike, amikor a motoros klubnak közösségként még sikerül erőt mutatnia. Még a felvezető világfájdalmas nyekergés is megbocsájtható, mikor John Nolan végre ordítani kezdi: „Give it up boy, give it up or you’re gonna die!”

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=G-yySxecVAg[/youtube]
Richard Thompson – Dad’s Gonna Kill Me
Már a cím is a részben a Hamletet újragondoló szériát átszövő mélységes apakomplexusára játszik rá: a harmadik évad elején már megint elveszítettünk egy szereplőt, a világ nincs helyretolva, csak az automata fegyverek ropognak rendületlenül.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=0V_ZEzdlteY[/youtube]
Black 47 – Big Fellah
Apránként adagolt feelgood, megint elhisszük pár percig, hogy megéri ez az egész. Motorozás alakzatban az ír dombok közt, minden zöld, pihenteti a szemet, jó a levegő, legalább még három percig nem hal meg senki. A harmadik évadban sokan utálják az írországi kiruccanást, de már csak emiatt a dal miatt is elnézőek vagyunk.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=Ov5WpnD1i_A[/youtube]
Joshua James & The Forest Rangers – No Milk Today
A szakítás kőkemény motorosként is egy szopás.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=KmucVmr60HQ[/youtube]
Maggie Siff – Lullaby for a Soldier
Háromzsebkendős nyomasztás, haladó szint. Nehezen eldönthető, hogy Tara (Maggie Siff) ebben az altatóban önmagát siratja el, vagy az egész csapatot. A dal, ami után sem gyereket vállalni, sem motorozni nem akarsz majd soha, és csak az boldogít, hogy réges-rég eltörölték a sorkatonaságot.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=fo_szHx1_no [/youtube]
Jamey Johnson, Twiggy Ramirez & Shooter Jennings – You Are My Sunshine
Háromzsebkendős nyomasztás, expert szint. A No Milk Today és a House of the Rising Sun SOA-féle átdolgozásai már felvillantották, hogyan kell újragondolni egy dalt úgy, hogy soha ne legyen már ugyanolyan, de a hatodik évad fináléjának címadó tétele felülmúlt a szériából minden korábbi ilyen kísérletet. Zörejek és diszharmónia, vontatott zúgás, mintha merülne az elem a walkmanben: Charmingban többé nem süt ki a nap.