második szám

PRIZMA

2009/12/18

Szerkesztői előszó

A Prizma második, magyar műfaji filmnek szentelt számával nem a szóösszetétel definiálására teszünk kísérletet. Sokkal inkább a meghatározáshoz elengedhetetlen szakmai és társadalmi párbeszédhez kívánunk hozzájárulni, illetve egy általunk fontosnak tartott műfaji nézőpont érvényesítésével szeretnénk a nálunk marginális helyzetbe került zsánereket, alkotásokat beemelni a magyar filmkánonba.
Meggyőződésünk, hogy a magyar filmről szóló diskurzusban a műfaji és szerzői kategóriák említésekor felmerülő zavarodottság annak a bizonyítéka, hogy a magyar műfaj fejlődése, a rendszerváltás után talán először, határponthoz érkezett. Az utóbbi években határozott törekvés érezhető a honi műfaji film megerősítésére, ráadásul a mai magyar filmszakmában jelen van a fiatal filmkészítők egy generációja, amely nagyrészt zsánerfilmeken szocializálódott, miközben a magyar filmkultúrában és a filmalkotói oktatásban továbbra is igen meghatározó a szerzőiség hagyománya. Ez a generáció tehát egy többpólusú szakmai közegben találja magát, sokan egyes műfajokból indulnak ki vagy hangsúlyosan műfaji elemeket alkalmaznak, ám alkotásaikban jelen van a szerzői látásmód is.
De a magyar műfaji film kérdését más okból is időszerű éppen most felvetni. Ha a filmes zsánereket speciális kulturális kód- és sémarendszereknek tekintjük, egy egyszerre globalizálódó és egyre demokratikusabbá váló filmiparban egy viszonylag kis lélekszámú ország filmkultúrájának műfaji vonatkozású vizsgálata túlmutat önmagán, és felveti a filmes műfajok transzkulturális jellegének kérdését, vagy az egyes műfajok lokális kultúrához való adoptálhatóságának problémáját.

A téma közelsége és aktualitása miatt a Prizma jelentős részét kitevő Téma-rovat szerkesztésénél a párbeszédre való felhívást tartottuk szem előtt: Janisch Attilát, Goda Krisztinát, Divinyi Rékát és Herendi Gábort kérdeztük a magyar műfaji film helyzetéről és saját alkotásaikról. Az interjúk mellett Orosdy Dániel az Ötvös Csöpi filmek műfaji jellegzetességeit, és a Bud Spencer-filmekhez való viszonyát elemzi, Tüske Zsuzsanna egy méltatlanul mellőzött műfaj, a thriller hazai hagyományait eleveníti fel, míg Megyeri Dániel a kortárs magyar krimikről és gengszterfilmekről nyújt körképet. A rovatot a magyar filmes közbeszéd résztvevőihez intézett körkérdésünkre adott válaszok zárják. A „Hogyan látja a műfaji film jövőjét?” kérdés természetesen lapzárta után is nyitott marad: a Prizma e-mail címére érkező további válaszokat, reakciókat örömmel tesszük közzé hetente háromszor frissülő holnapunkon (http://www.prizmafolyoirat.com).

A kísérleti és kisjátékfilmekkel foglalkozó K2 elnevezésű állandó rovatunk első szövege kapcsolatot kíván teremteni a fő témával: Fazekas Máté a kortárs magyar sci-fi kisjátékfilmek műfaji jellegzetességeit veszi górcső alá. Lichter Péter az orosz kísérleti filmrendező Vladimir Kobrin munkásságát mutatja be és idézi meg rövid portréjában.

A Kritika rovat spektrumát első számunkhoz képest kiszélesítettük, hogy a vizuális kultúra más teületei is megjelenhessenek: a két film- és a két szakkönyv-kritikán túl ezúttal képregény-kritikát is közlünk.  Második számunkat Tamás Iván egyoldalas képregénye zárja.

A Prizma második számát Katyi Ádám grafikái illusztrálják.

Tartalom

Téma – Magyar műfaji film

Orosdy Dániel: Olasz recept, magyar ízek – Az Ötvös Csöpi-sorozat eredete, jellegzetességei és alakulása

Sorvezető mentén, leleményesen – Interjú Janisch Attilával – Készítette: Roboz Gábor

Tüske Zsuzsanna: A tehetetlenség törvénye – Magyar thriller 1977 és 1989 között

Visszahódítani a közönség bizalmát – Interjú Divinyi Rékával és Goda Krisztinával – Készítette: Jakab Veronika és Orosz Anna Ida

Vízkeleti Dániel: Kis magyar horrorgráfia – A magyar horrorfilm egy évszázada

Szabályos, személyes – Interjú Herendi Gáborral – Készítette: Kovács Kata

Megyeri Dániel: (Anti)hős kerestetik – Magyar krimi és gengszterfilm

A Prizma körkérdése: Hogyan látja a magyar műfaji film jövőjét?

K2 – Kísérleti és kisjátékfilm

Fazekas Máté: Űrhajó a lavórban – Kortárs magyar sci-fi rövidfilmek

Lichter Péter: Alvajárók bábszínháza – Vladimir Kobrin filmjei

Kritika

Sepsi László: Biztos alapokon – Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés

Jankovics Márton: Posztmodern kavalkád – Mátyás Győző: A látszat birodalma; David Fincher mozija

Dunai Tamás: Édes Aranka – Kemenes Iván és Varga Péter: Stroboscopa

Roboz Gábor: Érintetlen állóvíz – Daniel Young: Szobafogság

Nemes Z. Márió: Embertelen ideológia – Lars von Trier: Antikrisztus

Képregény

Tamás Iván: Vágy 1

[spoiler title="Nézz bele!" open="0" style="1"] Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona [/spoiler]