A Prizma második, magyar műfaji filmnek szentelt számával nem a szóösszetétel definiálására teszünk kísérletet. Sokkal inkább a meghatározáshoz elengedhetetlen szakmai és társadalmi párbeszédhez kívánunk hozzájárulni, illetve egy általunk fontosnak tartott műfaji nézőpont érvényesítésével szeretnénk a nálunk marginális helyzetbe került zsánereket, alkotásokat beemelni a magyar filmkánonba. Meggyőződésünk, hogy a magyar filmről szóló diskurzusban a műfaji és szerzői kategóriák említésekor felmerülő zavarodottság annak a bizonyítéka, hogy a magyar műfaj fejlődése, a rendszerváltás után talán először, határponthoz érkezett. Az utóbbi években határozott törekvés érezhető a honi műfaji film megerősítésére, ráadásul a mai magyar filmszakmában jelen van a fiatal filmkészítők egy generációja, amely nagyrészt zsánerfilmeken szocializálódott, miközben a magyar filmkultúrában és a filmalkotói oktatásban továbbra is igen meghatározó a szerzőiség hagyománya. Ez a generáció tehát egy többpólusú szakmai közegben találja magát, sokan egyes műfajokból indulnak ki vagy hangsúlyosan műfaji elemeket alkalmaznak, ám alkotásaikban jelen van a szerzői látásmód is. De a magyar műfaji film kérdését más okból is időszerű éppen most felvetni. Ha a filmes zsánereket speciális kulturális kód- és sémarendszereknek tekintjük, egy egyszerre globalizálódó és egyre demokratikusabbá váló filmiparban egy viszonylag kis lélekszámú ország filmkultúrájának műfaji vonatkozású vizsgálata túlmutat önmagán, és felveti a filmes műfajok transzkulturális jellegének kérdését, vagy az egyes műfajok lokális kultúrához való adoptálhatóságának problémáját.
A téma közelsége és aktualitása miatt a Prizma jelentős részét kitevő Téma-rovat szerkesztésénél a párbeszédre való felhívást tartottuk szem előtt: Janisch Attilát, Goda Krisztinát, Divinyi Rékát és Herendi Gábort kérdeztük a magyar műfaji film helyzetéről és saját alkotásaikról. Az interjúk mellett Orosdy Dániel az Ötvös Csöpi filmek műfaji jellegzetességeit, és a Bud Spencer-filmekhez való viszonyát elemzi, Tüske Zsuzsanna egy méltatlanul mellőzött műfaj, a thriller hazai hagyományait eleveníti fel, míg Megyeri Dániel a kortárs magyar krimikről és gengszterfilmekről nyújt körképet. A rovatot a magyar filmes közbeszéd résztvevőihez intézett körkérdésünkre adott válaszok zárják. A „Hogyan látja a műfaji film jövőjét?” kérdés természetesen lapzárta után is nyitott marad: a Prizma e-mail címére érkező további válaszokat, reakciókat örömmel tesszük közzé hetente háromszor frissülő holnapunkon (http://www.prizmafolyoirat.com).
A kísérleti és kisjátékfilmekkel foglalkozó K2 elnevezésű állandó rovatunk első szövege kapcsolatot kíván teremteni a fő témával: Fazekas Máté a kortárs magyar sci-fi kisjátékfilmek műfaji jellegzetességeit veszi górcső alá. Lichter Péter az orosz kísérleti filmrendező Vladimir Kobrin munkásságát mutatja be és idézi meg rövid portréjában.
A Kritika rovat spektrumát első számunkhoz képest kiszélesítettük, hogy a vizuális kultúra más teületei is megjelenhessenek: a két film- és a két szakkönyv-kritikán túl ezúttal képregény-kritikát is közlünk. Második számunkat Tamás Iván egyoldalas képregénye zárja.
A Prizma második számát Katyi Ádám grafikái illusztrálják.
Orosdy Dániel: Olasz recept, magyar ízek – Az Ötvös Csöpi-sorozat eredete, jellegzetességei és alakulása
Sorvezető mentén, leleményesen – Interjú Janisch Attilával – Készítette: Roboz Gábor
Tüske Zsuzsanna: A tehetetlenség törvénye – Magyar thriller 1977 és 1989 között
Visszahódítani a közönség bizalmát – Interjú Divinyi Rékával és Goda Krisztinával – Készítette: Jakab Veronika és Orosz Anna Ida
Vízkeleti Dániel: Kis magyar horrorgráfia – A magyar horrorfilm egy évszázada
Szabályos, személyes – Interjú Herendi Gáborral – Készítette: Kovács Kata
Megyeri Dániel: (Anti)hős kerestetik – Magyar krimi és gengszterfilm
A Prizma körkérdése: Hogyan látja a magyar műfaji film jövőjét?
Fazekas Máté: Űrhajó a lavórban – Kortárs magyar sci-fi rövidfilmek
Lichter Péter: Alvajárók bábszínháza – Vladimir Kobrin filmjei
Sepsi László: Biztos alapokon – Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés
Jankovics Márton: Posztmodern kavalkád – Mátyás Győző: A látszat birodalma; David Fincher mozija
Dunai Tamás: Édes Aranka – Kemenes Iván és Varga Péter: Stroboscopa
Roboz Gábor: Érintetlen állóvíz – Daniel Young: Szobafogság
Nemes Z. Márió: Embertelen ideológia – Lars von Trier: Antikrisztus
Tamás Iván: Vágy 1
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése