<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>PRIZMA &#187; fordítás</title>
	<atom:link href="http://prizmafolyoirat.com/tag/forditas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://prizmafolyoirat.com</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Thu, 29 Jul 2010 12:20:37 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.0</generator>
<xhtml:meta xmlns:xhtml="http://www.w3.org/1999/xhtml" name="robots" content="noindex" />
		<item>
		<title>OFF-SCREEN 6. A szkopofília tragédiája (J. G. Ballard: A hatvan perces varió – fordította és a bevezetőt írta: Roboz Gábor)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2010/05/off-screen-6-a-szkopofilia-tragediaja-j-g-ballard-a-hatvan-perces-vario-%e2%80%93-forditotta-es-a-bevezetot-irta-roboz-gabor/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2010/05/off-screen-6-a-szkopofilia-tragediaja-j-g-ballard-a-hatvan-perces-vario-%e2%80%93-forditotta-es-a-bevezetot-irta-roboz-gabor/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 29 May 2010 17:20:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>robozg</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[fordítás]]></category>
		<category><![CDATA[J. G. Ballard]]></category>
		<category><![CDATA[OFF-SCREEN]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=3546</guid>
		<description><![CDATA[J. G. Ballard azon írók közé tartozik, akik képtelenek – vagy legalábbis  nem akarják – félretenni az őket foglalkoztató problémákat, így szinte  tetszőlegesen kiválasztott munkájuk is letörölhetetlenül magán hordozza  alkotójuk kézjegyét. Függetlenül attól, hogy globális természeti  katasztrófákról ír-e (mint korai regénytrilógiájában) vagy (látszólag)  lokális közösségi krízishelyzetekről (mint kései tetralógiájában),  Ballardot alapvetően a környezet elmére, illetve viselkedésre gyakorolt  hatása érdekli. A huszadik század technológiai vívmányai iránt komoly  érdeklődést tanúsító sheppertoni remete könyvnyi terjedelemben ugyan nem  foglalkozott a mozgókép tudatmódosító hatásával, néhány novellájában  azonban jellegzetesen elrajzolt látleletet adott a médiumban rejlő  lehetőségekről és veszélyekről.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2010/05/off-screen-6-a-szkopofilia-tragediaja-j-g-ballard-a-hatvan-perces-vario-%e2%80%93-forditotta-es-a-bevezetot-irta-roboz-gabor/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Nick Roddick: Világvége – Első felvonás (fordította: Kovács Kata)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2010/03/nick-roddick-vilagvege-%e2%80%93-elso-felvonas-forditotta-kovacs-kata/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2010/03/nick-roddick-vilagvege-%e2%80%93-elso-felvonas-forditotta-kovacs-kata/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 29 Mar 2010 08:02:15 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kata20</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[fordítás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=2879</guid>
		<description><![CDATA[A hollywoodi stúdiórendszer egy kátrányba ragadt dinoszauruszra  emlékeztet. A terjesztési hálózat irányítása lassan, de biztosan  kicsúszik a régi stúdiók kezéből.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2010/03/nick-roddick-vilagvege-%e2%80%93-elso-felvonas-forditotta-kovacs-kata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>OFF-SCREEN 4. Bódulat a nappaliban (J. G. Ballard: A harmadik világháború titkos története &#8211; fordította és a bevezetőt írta: Roboz Gábor)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2010/02/off-screen-4-bodulat-a-nappaliban-j-g-ballard-a-harmadik-vilaghaboru-titkos-tortenete-forditotta-esa-bevezetot-irta-roboz-gabor/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2010/02/off-screen-4-bodulat-a-nappaliban-j-g-ballard-a-harmadik-vilaghaboru-titkos-tortenete-forditotta-esa-bevezetot-irta-roboz-gabor/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 24 Feb 2010 09:55:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>robozg</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[fordítás]]></category>
		<category><![CDATA[J. G. Ballard]]></category>
		<category><![CDATA[OFF-SCREEN]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/2010/02/off-screen-4-bodulat-a-nappaliban-j-g-ballard-a-harmadik-vilaghaboru-titkos-tortenete-forditotta-esa-bevezetot-irta-roboz-gabor/</guid>
		<description><![CDATA[J. G. Ballard az első ránézésre politikai töltetű írásaiban sem saját politikai nézeteit kívánja valamilyen torz formában közvetíteni, hanem az általa annyira izgalmasnak talált médiatáj (media landscape) problematikus természetét igyekszik feltárni. Az avantgárd sci-fi íróként induló, és világéletében outsider-státuszban vesztegelő Ballard a még a címükben konkrét személyekre utaló novellákban (<em>Tervek Jacqueline Kennedy meggyilkolására</em>, <em>A John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet motorversenyként előadva</em>) sem az adott figurák politikai meggyőződésén élcelődik.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2010/02/off-screen-4-bodulat-a-nappaliban-j-g-ballard-a-harmadik-vilaghaboru-titkos-tortenete-forditotta-esa-bevezetot-irta-roboz-gabor/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>OFF-SCREEN 3. Richard Matheson: A doboz (fordította Kovács Kata, a bevezetőt írta Sepsi László)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2010/01/off-screen-3-richard-matheson-a-doboz-forditotta-kovacs-kata-a-bevezetot-irta-sepsi-laszlo/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2010/01/off-screen-3-richard-matheson-a-doboz-forditotta-kovacs-kata-a-bevezetot-irta-sepsi-laszlo/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 09:56:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[fordítás]]></category>
		<category><![CDATA[OFF-SCREEN]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=2339</guid>
		<description><![CDATA[Asimov és az antológiák isteneként tisztelt Martin H. Greenberg <em>A vizsga</em> című novellához (melyből Nagy Viktor Oszkár forgatott a Prizma második számában is elemzett kisfilmet) írt bevezetőjükben Richard Mathesont nemes egyszerűséggel korának Stephen Kingjeként aposztrofálják  s habár az asszociáció alapja elsősorban a szerző választott műfajai, illetve termékenysége és töretlen népszerűsége , kulcstémái és közelítésmódja rendre visszaköszönnek a horrorkirály életművében is. Míg kortársa, Ray Bradbury olyan írásaiban, mint a <em>Gonosz lélek közeleg</em> vagy <em>A koldus az O’Connell</em> hídon a hétköznapi valóság mögött meglelt fantasztikum által teremt pitypangboros amerikai gótikát – egy könnyebben fogyasztható változatát kínálva annak a humanista idealizmusnak, amivel Brautigan is operál mondjuk a <em>Hogy el ne fújja mind a szélben</em> –; addig Mathesonnál, éppúgy, mint később Kingnél, az átlagemberek életébe betörő irracionalitás már sokkal inkább jelent kegyetlen morális próbatételt, mintsem egy gyermekálmokon átszűrt valóságverziót. A legismertebb Matheson-írásokban ugyanúgy kisvárosi átlaghősök kerülnek szembe a modern civilizáció és saját lelkük démonjaival, mint ahogy az a King-életműben is történik: olyannyira, hogy a <em>Maximális Túlhajtás</em> egyértelműen visszavezethető a Matheson-novella alapján készült <em>Párbaj</em>ra, vagy ahogy Jacobs <em>A majommancs</em> című írása egyaránt jelenti forrásművét mind az alább olvasható <em>A doboz</em> című novellának, mind pedig King <em>Állattemetőjének</em>. Matheson merész műfajdekonstrukcióinak hatása – mint a vámpírtörténeteket kiforgató <em>Legenda vagyok</em> vagy a kísértetház-sztorikat felülíró <em>The Legend of Hell House</em> – szintén visszaköszönt a King-könyvtárban: a zombi-apokalipszist irodalomba átültető <em>Mobil</em> első oldalára főképp az előbbi alkotás okán került egy Mathesonnak szóló ajánlás; míg a <em>Hell House</em>-t King lényegében remake-elte a <em>Rose Red</em> című tévésorozatban (nagyjából a hatórás Ragyogás-tévéváltozat mintájára). A kocka azóta ironikus módon már fordult is egyet: King <em>Csatatér</em> című novelláját a <em>Nightmares and Dreamscapes</em>-sorozat nyitódarabjaként Matheson fia adaptálta tévére.
Az alább olvasható novella, és annak első adaptációja – az egyik nyolcvanas években készült <em>Alkonyzóna</em>-epizód – nyilvánvalóan nem nyújt elegendő bevezetést az egyik legmeghatározóbb modern amerikai sci-fi/horror-író munkásságába, de kezdetnek megteszi. Legalábbis amíg a magyar könyvkiadás – Bradburyhez hasonlóan – néhány évtized késéssel végre fel nem fedezi magának.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2010/01/off-screen-3-richard-matheson-a-doboz-forditotta-kovacs-kata-a-bevezetot-irta-sepsi-laszlo/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fel! Mark Simon díjnyertes animációsfilm-rendező írása (Fordította: Kovács Kata)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/fel-mark-simon-dijnyertes-animaciosfilm-rendezo-irasa-forditotta-kovacs-kata/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/fel-mark-simon-dijnyertes-animaciosfilm-rendezo-irasa-forditotta-kovacs-kata/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 20 Oct 2009 22:36:56 +0000</pubDate>
		<dc:creator>mogvas</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[animáció]]></category>
		<category><![CDATA[fordítás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=1486</guid>
		<description><![CDATA[Két héttel a bemutató előtt láttam a Fel!-t. Furcsa módon kevésbé hozott lázba, mint a többi Pixar-film. Attól féltem, nem lesz története: az egész sztorit túlságosan könnyednek ígérte a marketing. Körbekérdeztem az irodánkban, és a többieknek sem volt fogalma, miről fog szólni a film. A bemutatón először a legújabb Pixar-rövidfilmet, a Partly Cloudy-t láttuk. Nem mintha túl sok ilyen animációt láttam volna eddig, de minden bizonnyal mind közül ez volt a legjobb. A szereplők nagyon puha, mégis kézzelfogható figurák. És mint minden Pixar-rövidfilm, ez is csodásan megejtő, dialógus nélküli történetet mesél el. Imádtam.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/fel-mark-simon-dijnyertes-animaciosfilm-rendezo-irasa-forditotta-kovacs-kata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
