<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>PRIZMA &#187; sci-fi</title>
	<atom:link href="http://prizmafolyoirat.com/tag/sci-fi/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://prizmafolyoirat.com</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Wed, 08 Sep 2010 12:05:51 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.0.1</generator>
<xhtml:meta xmlns:xhtml="http://www.w3.org/1999/xhtml" name="robots" content="noindex" />
		<item>
		<title>Jankovics Márton: Az ártatlanság kora (James Cameron: Avatar)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2009/12/jankovics-marton-az-artatlansag-kora-james-cameron-avatar/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2009/12/jankovics-marton-az-artatlansag-kora-james-cameron-avatar/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 18 Dec 2009 19:10:13 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[fantasy]]></category>
		<category><![CDATA[filmkritika]]></category>
		<category><![CDATA[sci-fi]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=2132</guid>
		<description><![CDATA[Ha egy film olyan – áhítatosan elrebegett vagy épp ujjongva világgá kürtölt – dicshimnuszok farvizén érkezik meg a mozivásznakra, melyek rendre filmtörténeti mérföldkőként, a mozizást forradalmasító remekműként vagy egyszerűen csak az évtized filmjeként emlegetik hódolatuk tárgyát, akkor a kritikus nem kerülheti meg azt a kényes feladatot, hogy hozzámérje az alkotást ezekhez a verbális vörös szőnyegként kigördülő szuperlatívuszokhoz. Essünk is túl az ítélethirdetésen rögtön az elején: az <em>Avatar</em> egyfelől tényleg vegytiszta mozgóképes varázslat, a teremtő kreativitás ritkán látott diadala, másfelől viszont egy sokszorosan elkoptatott sablonokból és kínosan leegyszerűsítő hippi-ideológiából összegyúrt, kissé nehézkes filmeposz. Éppen ezért tanácsos James Cameron monumentális alkotásának két arcát külön-külön szemügyre venni az elemzés során.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2009/12/jankovics-marton-az-artatlansag-kora-james-cameron-avatar/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Jankovics Márton: Statisztikába fojtva (Pater Sparrow: 1)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2009/11/jankovics-marton-statisztikaba-fojtva-pater-sparrow-1/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2009/11/jankovics-marton-statisztikaba-fojtva-pater-sparrow-1/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 06 Nov 2009 19:57:19 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[filmkritika]]></category>
		<category><![CDATA[sci-fi]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=1711</guid>
		<description><![CDATA[Pater Sparrow meglehetősen nagy fába vágta a fejszéjét, mikor egy olyan zsánert választott első filmje sorvezetőjéül, melynek gyakorlatilag nem léteznek hazai hagyományai. A „magyar sci-fi” kifejezés jelen állás szerint különös szóösszetétel, sajnálatos oximoron, hiszen a műfaj filmes populációjának egyedszáma hazánkban erősen a nulla felé konvergál. Az 1 annak ellenére is a mostohán kezelt zsáner meghódítására tett bátor kísérletként könyvelhető el, hogy végül is csúnyán belebukik a nemes küldetésbe.
A rendezőt láthatóan nem az a motiválta, hogy a sci-fi évszázados kliséit a közép-európai, vagy akár jellegzetesen magyar társadalmi közegre adaptálja. Az Angliában tanult Sparrow debütáló filmje minden ízében nemzetközi akar lenni, meg sem próbálja kiszakítani a műfajt annak természetes közegéből, vagyis az angolszász kultúrkörből. Kicsit olyan érzés, mintha egy olyan amerikai filmet néznénk, melynek eleve csak a magyar szinkronos változatát forgatták le. Sparrownak minden bizonnyal azért volt szüksége az univerzális kulisszákra, mert jóval nagyratörőbb céljai voltak a műfaj „honosításánál”, ő ugyanis az emberi lét értelmét akarta felkutatni – azt meg provinciális, káeurópai hazánkban nyilván hiába is keresnénk. A túlzott filozófiai ambícióktól fűtve azonban hamar ezoterikus bölcselkedésbe fullad a cselekmény.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2009/11/jankovics-marton-statisztikaba-fojtva-pater-sparrow-1/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Roboz Gábor: Az Időbűnök rejtett arca (Nacho Vigalondo filmjének egy lehetséges olvasata)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/roboz-gabor-az-idobunok-rejtett-arca-nacho-vigalondo-filmjenek-egy-lehetseges-olvasata/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/roboz-gabor-az-idobunok-rejtett-arca-nacho-vigalondo-filmjenek-egy-lehetseges-olvasata/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 12 Oct 2009 11:50:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>robozg</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[film noir]]></category>
		<category><![CDATA[filmelemzés]]></category>
		<category><![CDATA[sci-fi]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=1419</guid>
		<description><![CDATA[Az <em>Időbűnök</em> hazai és külföldi kritikáiban rendre felbukkan a film műfaji karakterének visszafogottabb-lelkesültebb magasztalása. A karrierjét többféle zsánerrel játszadozó rövidfilmek forgatókönyvírójaként és rendezőjeként kezdő Nacho Vigalondo első egészestés mozija, mint azt a hangzatos (bár valójában kissé homályos értelmű) cím sejteni engedi, egy időutazás és egy bűntény által meghatározott történetet oszt meg a közönséggel. A spanyol munka tehát alapvetően az időutazásos sci-fi alműfajában pozícionálja magát, ugyanakkor jóval fontosabb szerepet szán a bűnügyi tematikának, amit az <em>Időbűnök</em> távoli rokonai inkább az akciófilm zsánerén keresztül eresztettek össze a tudományos-fantasztikus alapötlettel (lásd a <em>Terminátor</em>-filmeket, az <em>Időzsaru</em>t vagy a közelmúltból a <em>Dèja vu</em>-t). Vigalondo visszafogott, szűkített perspektívájú közelítéséhez hasonló példákat alig-alig találunk az alműfaj történetében (e tekintetben talán még <em>A fiók </em>rokonítható a 2008 végén bemutatott filmmel).]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2009/10/roboz-gabor-az-idobunok-rejtett-arca-nacho-vigalondo-filmjenek-egy-lehetseges-olvasata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Megyeri Dániel: Gregor Samsa a híradóban (District 9-kritika)</title>
		<link>http://prizmafolyoirat.com/2009/09/megyeri-daniel-gregor-samsa-a-hiradoban-district-9-kritika/</link>
		<comments>http://prizmafolyoirat.com/2009/09/megyeri-daniel-gregor-samsa-a-hiradoban-district-9-kritika/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 26 Sep 2009 07:48:38 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Mdaniel</dc:creator>
				<category><![CDATA[magazin]]></category>
		<category><![CDATA[filmkritika]]></category>
		<category><![CDATA[sci-fi]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://prizmafolyoirat.com/?p=1197</guid>
		<description><![CDATA[A District 9 a szimbiózis filmje, mind tematikai, mind formanyelvi, mind gyártási szempontból. Neill Blomkampnak, miután a Halo gigantikus számítógépes játék-adaptációja meghiúsulni látszott, a projekt felett bábáskodó Peter Jackson – látva a tehetséget az ifjú filmesben – felajánlott 30 millió dollárt, mondván, azt csinál vele, amit akar. Blomkamp az Alive in Joburg c. 2005-ös rövidfilmjének egészestés verziójára költötte a hollywoodi viszonylatban uzsonnapénznek számító összeget (ennyiből sokhelyütt még az A-ligás főszereplőket sem tudnák kifizetni), az eredmény pedig zavarba ejtő lett. Minden értelemben. Nem nekünk nézőknek, hanem a Rémálomgyárban tevékenykedő megalomán idiótáknak, akik több száz millió dolláros büdzsé alatt bele sem kezdenek egy reménybeli blockbuster forgatásába. Magától értetődik, hogy pontosan emiatt kell vérre menő harcot vívniuk a mozipénztáraknál: a nagy befektetés tetemes bevételt igényel. S lőn Blomkamp, aki low-budget sci-fijével fityiszt mutatott mindenkinek, a District 9 már 112 millió zöldhasúnál jár.]]></description>
		<wfw:commentRss>http://prizmafolyoirat.com/2009/09/megyeri-daniel-gregor-samsa-a-hiradoban-district-9-kritika/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
