#3. Háború csőlátásban (Samuel Maoz: Libanon)

Az 1982-es első libanoni háborúról, Libanon izraeli megszállásáról az elmúlt két esztendőben két játékfilmmel is megemlékeztek. Ari Folman, absztrahált animációban fürösztött Libanoni keringője a páros minden szempontból sikeresebb tagja, míg Maoz Libanonja – mivel az író-rendező abszolúte alárendelte filmjét gondolatai és véleménye maradéktalan kiszolgálásának – a hitelesség teljes felfüggesztésével tüntet.

Az 1982-es első libanoni háborúról, Libanon izraeli megszállásáról az elmúlt két esztendőben két játékfilmmel is megemlékeztek. Ari Folman, absztrahált animációban fürösztött Libanoni keringője a páros minden szempontból sikeresebb tagja, míg Maoz Libanonja – mivel az író-rendező abszolúte alárendelte filmjét gondolatai és véleménye maradéktalan kiszolgálásának – a hitelesség teljes felfüggesztésével tüntet.
Continue reading “#3. Háború csőlátásban (Samuel Maoz: Libanon)”

DOUBLE FEATURE 7. Pálos Máté: Viszolygó mosoly (Park Chan-wook: Ítélet/ N.E.P.A.L)

Park Chan-wookot az ezredfordulón rendezett Közösen felügyelt terület dél-koreai mozipénztáraknál aratott sikere, majd A bosszú urának (2002) Európában elért kritikusi elismerései után a szélesebb közönség az Oldboy-jal (2003) ismerhette meg. Dolgozzon Park akár szikár, minimalista, az európai művészfilmes befogadói közeghez jobban passzoló (A bosszú ura, 2002), akár lendületesebb, már-már barokkos formanyelvvel (A bosszú asszonya, 2005), eddigi hat játékfilmje (nem számolva a még hazájában is nehezen fellelhető első két filmjét), egytől-egyig kiemelkedően eredeti  mozgókép. Az életmű három, kevesebb figyelmet kapott rövidfilmje, az Ítélet (1999), a N.E.P.A.L. (2003) és a Vágás (2003) Park szerzői látásmódjának és virtuóz formai megoldásainak tárházát nyújtja.

Park Chan-wookot az ezredfordulón rendezett Közösen felügyelt terület dél-koreai mozipénztáraknál aratott sikere, majd A bosszú urának (2002) Európában elért kritikusi elismerései után a szélesebb közönség az Oldboy-jal (2003) ismerhette meg. Dolgozzon Park akár szikár, minimalista, az európai művészfilmes befogadói közeghez jobban passzoló (A bosszú ura, 2002), akár lendületesebb, már-már barokkos formanyelvvel (A bosszú asszonya, 2005), eddigi hat játékfilmje (nem számolva a még hazájában is nehezen fellelhető első két filmjét), egytől-egyig kiemelkedően eredeti  mozgókép. Az életmű három, kevesebb figyelmet kapott rövidfilmje, az Ítélet (1999), a N.E.P.A.L. (2003) és a Vágás (2003) Park szerzői látásmódjának és virtuóz formai megoldásainak tárházát nyújtja. Continue reading “DOUBLE FEATURE 7. Pálos Máté: Viszolygó mosoly (Park Chan-wook: Ítélet/ N.E.P.A.L)”

Napló tanítványaimnak (M Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2010.)

A gyakorló képzőművész-rajzfilmrendező M Tóth Éva közelmúltban megjelent Aniráma – Animációs mozgóképtörténet című könyvét animáció szakos egyetemi tanítványai számára készített segédanyagnak nevezi, elsősorban a diákok érdeklődésére számot tartó animációtörténeti olvasmányként határozza meg, majd, amikor már érteni véljük szerzőnk célját, betold még egy figyelmeztető félmondatot az előszóba, amellyel igencsak elbizonytalanítja olvasóit: „ez nem az az animációtörténet”.

A gyakorló képzőművész-rajzfilmrendező M Tóth Éva közelmúltban megjelent Aniráma – Animációs mozgóképtörténet című könyvét animáció szakos egyetemi tanítványai számára készített segédanyagnak nevezi, elsősorban a diákok érdeklődésére számot tartó animációtörténeti olvasmányként határozza meg, majd, amikor már érteni véljük szerzőnk célját, betold még egy figyelmeztető félmondatot az előszóba, amellyel igencsak elbizonytalanítja olvasóit: „ez nem az az animációtörténet”. Continue reading “Napló tanítványaimnak (M Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet. Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2010.)”

Prizma 3 – lapszámbemutató és pornóvetítés a Fogasházban

Kedves Barátunk!

Ezúton meghívunk harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó számunk megjelenésének apropóján rendezett estre, amelyet június 19-én, szombaton este 8 órától tartunk a Fogasházban (VII. ker. Akácfa utca 51.)
A részletes programot lásd lentebb.

Kedves Barátunk!

Ezúton meghívunk harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó számunk megjelenésének apropóján rendezett estre, amelyet június 19-én, szombaton este 8 órától tartunk a Fogasházban (VII. ker. Akácfa utca 51.)
A részletes programot lásd lentebb. Continue reading “Prizma 3 – lapszámbemutató és pornóvetítés a Fogasházban”

Czibere András – Simon Lehel: A női ikonok hermeneutikája

A hollywoodi „Buddha” Elias Canetti veti fel A szemjáték című könyvében, vajon mi lenne a világgal tükör nélkül. Mi történne, ha nem volna miben viszontlátni magunkat, firtatja – mintha arra akarna rámutatni, a tükör igazából természetellenes önreflexióra ad módot, amiről ha le kellene mondanunk, kérdéses, hogy a valóság pótolhatná-e ezt a hiányt magával a valósággal? Azaz mennyire kötnénk le magunkat még inkább saját lényünkkel – habár a tükörbe nézés során is éppen ezt tesszük. De hihetünk-e a tükör által nyújtott léttöbbletnek, ennek a „luxusnak?” A kérdés mégis az, nem folytonos valóságunkból metsz-e ki jelentős szeletet, mintegy felfüggesztve azt, a tükörbe nézés passzív aktusa?

A hollywoodi „Buddha”
Elias Canetti veti fel A szemjáték című könyvében, vajon mi lenne a világgal tükör nélkül. Mi történne, ha nem volna miben viszontlátni magunkat, firtatja – mintha arra akarna rámutatni, a tükör igazából természetellenes önreflexióra ad módot, amiről ha le kellene mondanunk, kérdéses, hogy a valóság pótolhatná-e ezt a hiányt magával a valósággal? Azaz mennyire kötnénk le magunkat még inkább saját lényünkkel – habár a tükörbe nézés során is éppen ezt tesszük. De hihetünk-e a tükör által nyújtott léttöbbletnek, ennek a „luxusnak?” A kérdés mégis az, nem folytonos valóságunkból metsz-e ki jelentős szeletet, mintegy felfüggesztve azt, a tükörbe nézés passzív aktusa? Continue reading “Czibere András – Simon Lehel: A női ikonok hermeneutikája”

PrizmaOnline/május

A Prizma offline verziójának harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó száma május közepe óta kapható az árusítóhelyeken. Az új lapszámot június 19-én egy kerekasztal-beszélgetéssel és pornófilm-vetítéssel fogjuk bemutatni a Fogasházban. Ennek kapcsán májusban a PrizmaOnline-on is a szexualitás témája állt a középpontban.

A Prizma offline verziójának harmadik, erotikával és pornográfiával foglalkozó száma május közepe óta kapható az árusítóhelyeken. Az új lapszámot június 19-én egy kerekasztal-beszélgetéssel és pornófilm-vetítéssel fogjuk bemutatni a Fogasházban. Ennek kapcsán májusban a PrizmaOnline-on is a szexualitás témája állt a középpontban.

.

.

Continue reading “PrizmaOnline/május”

Kele Fodor Ákos: Szelíd példázat (Rachid Bouchareb: London River)

Az utóbbi években aktuális témákhoz nyúló Rachid Bouchareb, az Arany Pálmára jelölt, mélységesen ideologikus és (mindenkori) kormányellenes A dicsőség arcai (Indigènes, 2006) után, melyben a Franciaország második világháborús felszabadításában nagy szerepet vállaló észak-afrikai arab katonák méltatlan anyaországbéli sorsának állított grandiózus emléket, 2009-ben is kínos témához, a 2005-ös londoni terrortámadás eseményéhez nyúlt. A London River azonban  jóllehet, legmélyén ugyanolyan ideologikus, mint a szerző előző nagyobb szabású alkotása, hiszen ismét explicite tárgyalja a muszlimokkal szembeni intolerancia kérdését  visszafogottsága miatt kevésbé terhelt, mivel az egyenlőség és testvériség eszméjét két ember személyes kisvalóságában szólaltatja meg.

Az utóbbi években aktuális témákhoz nyúló Rachid Bouchareb, az Arany Pálmára jelölt, mélységesen ideologikus és (mindenkori) kormányellenes A dicsőség arcai (Indigènes, 2006) után, melyben a Franciaország második világháborús felszabadításában nagy szerepet vállaló észak-afrikai arab katonák méltatlan anyaországbéli sorsának állított grandiózus emléket, 2009-ben is kínos témához, a 2005-ös londoni terrortámadás eseményéhez nyúlt. A London River azonban  jóllehet, legmélyén ugyanolyan ideologikus, mint a szerző előző nagyobb szabású alkotása, hiszen ismét explicite tárgyalja a muszlimokkal szembeni intolerancia kérdését  visszafogottsága miatt kevésbé terhelt, mivel az egyenlőség és testvériség eszméjét két ember személyes kisvalóságában szólaltatja meg. Continue reading “Kele Fodor Ákos: Szelíd példázat (Rachid Bouchareb: London River)”

Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 3.

Álmok és látomások a Palmer-rejtély megoldása előtt és után
A Twin Peaks narratíváját felemésztő dekonstrukció az álmok funkció-vesztésében fedezhető fel leglátványosabban, mivel ezek azok a cselekményelemek, amelyek a legérzékenyebbek Lynch szerzői világának átvételére.

Álmok és látomások a Palmer-rejtély megoldása előtt és után
A Twin Peaks narratíváját felemésztő dekonstrukció az álmok funkció-vesztésében fedezhető fel leglátványosabban, mivel ezek azok a cselekményelemek, amelyek a legérzékenyebbek Lynch szerzői világának átvételére. Continue reading “Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 3.”

Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 2.

A Laura Palmer-gyilkosság
Egy szappanopera sikerének kulcsa a kommunikáció-gerjesztő képességében rejlik, a kommunikációnak interaktivitásig fokozódó fejlődése pedig kultikussághoz, vagyis aktív befogadói közösségek létrejöttéhez vezet. Ahogy korábban már rámutattam, a Twin Peaks kultikusságának legfontosabb okai a narratív alapsémák (szappanopera és krimi szerkezet) keverésében, illetve Lynch szerzői jelenlétének folyamatos megnyilvánulásában található.

A Laura Palmer-gyilkosság
Egy szappanopera sikerének kulcsa a kommunikáció-gerjesztő képességében rejlik, a kommunikációnak interaktivitásig fokozódó fejlődése pedig kultikussághoz, vagyis aktív befogadói közösségek létrejöttéhez vezet. Ahogy korábban már rámutattam, a Twin Peaks kultikusságának legfontosabb okai a narratív alapsémák (szappanopera és krimi szerkezet) keverésében, illetve Lynch szerzői jelenlétének folyamatos megnyilvánulásában található. Continue reading “Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 2.”

Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 1.

A cliffhangerek különböző típusain keresztül fogom bemutatni, hogyan változatta meg David Lynch szerzőisége a Twin Peaks kultuszának legfontosabb tényezőjét, vagyis a nézők kíváncsiságára és interpretációjára építő rejtvény-szerkezetet.

A cliffhangerek különböző típusain keresztül fogom bemutatni, hogyan változatta meg David Lynch szerzőisége a Twin Peaks kultuszának legfontosabb tényezőjét, vagyis a nézők kíváncsiságára és interpretációjára építő rejtvény-szerkezetet.
Continue reading “Öngerjesztő vegyület (Cliffhangerek a Twin Peaksben) 1.”