Megőrjítette a rendezőket

A hatalmas életművet maga után hagyott J. G. Ballard munkáiból eddig feltűnően kevés film készült, holott a szerző számos művében érzékelhető a mozi hatása, sőt alkalmanként még olyan novellákra is futotta az erejéből, amelyekben a mozgókép iránti érdeklődése explicit formában is megjelenik (ezek közül a honlapunkon olvasható Az intenzív ápolási egység, A harmadik világháború titkos története és A hatvan perces varió). A Ballard-szakértő Simon Sellars nyomába eredt a rejtélynek, és az izgalmasabbnál izgalmasabb nevekhez köthető, meg nem született adaptációk körbeszaglászása mellett arra a kérdésre is megkísérelt választ adni, hogy vajon mi az oka a félbehagyott projektek viszonylag nagy számának.

Miért készült olyan kevés film Ballard regényeiből? Continue reading “Megőrjítette a rendezőket”

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: FÓRUM

A Facebook, a tumblr és a kommentelhető blogbejegyzések korában fórumozni már nem divat. Mi azonban szeretjük a lehetetlen küldetéseket és kiváltképp a retrot, ezért megpróbáljuk feltámasztani az internet hőskorában népszerűvé vált közösségi szórakozási formát. A Filmvilággal illetve a Filmvilág bloggal közösen a Prizma fórumot indított, ahol filmektől a sorozatokon át bármilyen izgalmas témát meg lehet diskurálni, egymással vagy akár a szerzőkkel is. És még filmkitalálós játék is van.
Belépés az alábbi képre kattintva.

A Facebook, a tumblr és a kommentelhető blogbejegyzések korában fórumozni már nem divat. Mi azonban szeretjük a lehetetlen küldetéseket és kiváltképp a retrot, ezért megpróbáljuk feltámasztani az internet hőskorában népszerűvé vált közösségi szórakozási formát. A Filmvilággal illetve a Filmvilág bloggal közösen a Prizma fórumot indított, ahol filmektől a sorozatokon át bármilyen izgalmas témát meg lehet diskurálni, egymással vagy akár a szerzőkkel is. És még filmkitalálós játék is van.
Belépés az alábbi képre kattintva.

 

A Hammer szelleme (James Watkins: A fekete ruhás nő)

A legendás brit horrorfilm-stúdió, a Hammer Film Productions 2007-es feltámadása óta megkísérli a mai igényekhez igazítani egykori sikerreceptjét, és saját hagyományaihoz hű, mégis korszerű filmekkel továbbvinni a rendkívül patinás márkanevet. A vállalat legújabb darabja egyszerre regény-adaptáció és remake: A fekete ruhás nő Susan Hill viktoriánius kísértethistória újabb megfilmesítése, az 1989-es tévéfilmmel ellentétben azonban nagy hangsúlyt fektet a stúdióra jellemző, vintage-hangulatokban és míves megoldásokban gazdag képi világra, de a mostanság divatos sokk-horrorokkal is megpróbálja felvenni a versenyt. Continue reading “A Hammer szelleme (James Watkins: A fekete ruhás nő)”

KönyvFilm

A zLabor Kommunikációs Megoldások fiatal csapata egy új, határátlépő műfajjal, a KönyvFilmmel jelentkezett a kultúraterjesztés és az olvasásnépszerűsítés területén. A KönyvFilm a Magvető Kiadó legújabb könyvéhez, Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című történelmi misztikus thrilleréhez készült. A KönyvFilm könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, melynek célja az olvasás népszerűsítése, és a fülszöveghez hasonlóan a könyv tartalmát és hangulatvilágát idézi meg. Egy sűrített, szabadon értelmezett könyvadaptáció, amely kedvet csinál az olvasáshoz. Lássuk hát:

A zLabor Kommunikációs Megoldások fiatal csapata egy új, határátlépő műfajjal, a KönyvFilmmel jelentkezett a kultúraterjesztés és az olvasásnépszerűsítés területén. A KönyvFilm a Magvető Kiadó legújabb könyvéhez, Szeghalmi Lőrincz Levelek az árnyékvilágból című történelmi misztikus thrilleréhez készült. A KönyvFilm könyv alapján készülő rövid filmes alkotás, melynek célja az olvasás népszerűsítése, és a fülszöveghez hasonlóan a könyv tartalmát és hangulatvilágát idézi meg. Egy sűrített, szabadon értelmezett könyvadaptáció, amely kedvet csinál az olvasáshoz. Lássuk hát:

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=B7giSaqYYFU[/youtube]

A nagy sehol (Joe Carnahan: Fehér pokol)

“Megölik a betegeket. Az elhagyatottakat. Azokat, akik senkinek nem fognak hiányozni.”  Bő harminc évvel ezelőtt a Wolfen New Yorkban portyázó mitikus farkasfalkája testesítette meg a modern nyugati civilizáció szorongásait, az ordasok képében érkező büntetés a túlzsúfolt metropolison belül érvényesítette a természetes kiválasztódás szinte már elfeledett alapelveit, ráadásként némi áthallással az indián őslakosokkal kapcsolatos rossz lelkiismeretre. Michael Wadleigh kései ökohorrorja az ezredvég urbánus fantasyjének talán legfontosabb alapvetése (nem mellékesen a Nichols-Nicholson-páros farkasrománca szintén sokat köszönhet neki), a Fehér pokol pedig egyfajta nemhivatalos folytatásként is olvasható, mely ugyancsak letisztult stílusban mesél egy másik falka emlékezetes vadászatáról, ezúttal hazai pályán, az alaszkai jégmezők kies pusztaságában.

„Megölik a betegeket. Az elhagyatottakat. Azokat, akik senkinek nem fognak hiányozni.”  Bő harminc évvel ezelőtt a Wolfen New Yorkban portyázó mitikus farkasfalkája testesítette meg a modern nyugati civilizáció szorongásait, az ordasok képében érkező büntetés a túlzsúfolt metropolison belül érvényesítette a természetes kiválasztódás szinte már elfeledett alapelveit, ráadásként némi áthallással az indián őslakosokkal kapcsolatos rossz lelkiismeretre. Michael Wadleigh kései ökohorrorja az ezredvég urbánus fantasyjének talán legfontosabb alapvetése (nem mellékesen a Nichols-Nicholson-páros farkasrománca szintén sokat köszönhet neki), a Fehér pokol pedig egyfajta nemhivatalos folytatásként is olvasható, mely ugyancsak letisztult stílusban mesél egy másik falka emlékezetes vadászatáról, ezúttal hazai pályán, az alaszkai jégmezők kies pusztaságában. Continue reading “A nagy sehol (Joe Carnahan: Fehér pokol)”

„A realizmus is stilizáció” (Beszélgetés Baltasar Kormákurral)

Izland talán legismertebb rendezője a közelmúltban remake-et forgatott a 2008-as Reykjavík Rotterdamból, amelynek főszerepét ő maga alakította. A bűnügyi tematika iránt feltűnően vonzódó alkotó a Csempészek premierje kapcsán beszélt az újraforgatás okairól, a moralizálás kérdéséről, a film stílusáról és filmjeinek állandó tematikájáról. A szöveg a Collider és a Filmophilia interjújának egybeszerkesztett változata.

Izland talán legismertebb rendezője a közelmúltban remake-et forgatott a 2008-as Reykjavík Rotterdamból, amelynek főszerepét ő maga alakította. A bűnügyi tematika iránt feltűnően vonzódó alkotó a Csempészek premierje kapcsán beszélt az újraforgatás okairól, a moralizálás kérdéséről, a film stílusáról és filmjeinek állandó tematikájáról. A szöveg a Collider és a Filmophilia interjújának egybeszerkesztett változata. Continue reading “„A realizmus is stilizáció” (Beszélgetés Baltasar Kormákurral)”

Freud mozija

Pszichoanalízis és film – ez a két, a 20. század küszöbén hagyott “lelencgyerek” – elvághatatlan szálakon kötődik egymáshoz, amit már az a szimbolikus egybeesés is vastagon aláhúz, hogy a kultúrtörténeti anyakönyvezés szerint életkoruk évre pontosan megegyezik. A Lumiere-fivérek 1895-ben tartották meg a mozi születéseként elhíresült, első nyilvános filmvetítésüket, ugyanabban az esztendőben,  melynek során Freud megjelentette a hisztéria lélektani okait feltáró forradalmi tanulmánykötetét, majd nagy buzgalommal rávetette magát a sokáig az elme éjszakai szemétdombjaként felfogott álomképekre.

Pszichoanalízis és film – ez a két, a 20. század küszöbén hagyott “lelencgyerek” – elvághatatlan szálakon kötődik egymáshoz, amit már az a szimbolikus egybeesés is vastagon aláhúz, hogy a kultúrtörténeti anyakönyvezés szerint életkoruk évre pontosan megegyezik. A Lumiere-fivérek 1895-ben tartották meg a mozi születéseként elhíresült, első nyilvános filmvetítésüket, ugyanabban az esztendőben,  melynek során Freud megjelentette a hisztéria lélektani okait feltáró forradalmi tanulmánykötetét, majd nagy buzgalommal rávetette magát a sokáig az elme éjszakai szemétdombjaként felfogott álomképekre. Continue reading “Freud mozija”

A keserűség hatvanhat színárnyalata 1. (Beszámoló a prágai One World Dokumentumfilm-fesztiválról)

A tizennegyedik alkalommal megrendezett One World Nemzetközi Emberjogi Dokumentumfilmfesztivál ismét Csehország fővárosába, Prágába helyezte székhelyét: a március 6-án induló, hétnapos filmes rendezvény a világban végbemenő politikai, szociológiai, ökonómiai folyamatokat vizsgálta. “Az eddigi fesztiválokhoz képest abban új a One World, hogy olyan filmeket vetítünk, amelyek komoly aktualitással bírnak: a filmekben bemutatott események a mai napig jelen vannak az utcákon” nyilatkozta Hana Kulhánkova fesztiváligazgató, majd hozzátette: “Amit a leginkább tisztelek ezekben a filmekben, az annak a bemutatása, ahogyan az emberek akár életük kockáztatása árán is az utcára vonulnak, hogy megvédjék a demokráciának azon formáját, amelyben hisznek. Nekünk (ti. cseheknek) ez az attitűd egészen elképzelhetetlen, hiszen mi csupán a lázadás békés formáját, a bársonyos forradalmat tapasztaltuk meg.

A tizennegyedik alkalommal megrendezett One World Nemzetközi Emberjogi Dokumentumfilmfesztivál ismét Csehország fővárosába, Prágába helyezte székhelyét: a március 6-án induló, hétnapos filmes rendezvény a világban végbemenő politikai, szociológiai, ökonómiai folyamatokat vizsgálta. “Az eddigi fesztiválokhoz képest abban új a One World, hogy olyan filmeket vetítünk, amelyek komoly aktualitással bírnak: a filmekben bemutatott események a mai napig jelen vannak az utcákon” nyilatkozta Hana Kulhánkova fesztiváligazgató, majd hozzátette: “Amit a leginkább tisztelek ezekben a filmekben, az annak a bemutatása, ahogyan az emberek akár életük kockáztatása árán is az utcára vonulnak, hogy megvédjék a demokráciának azon formáját, amelyben hisznek. Nekünk (ti. cseheknek) ez az attitűd egészen elképzelhetetlen, hiszen mi csupán a lázadás békés formáját, a bársonyos forradalmat tapasztaltuk meg.

Continue reading “A keserűség hatvanhat színárnyalata 1. (Beszámoló a prágai One World Dokumentumfilm-fesztiválról)”