Ilyen egy gyilkos pupilláján át látni a világot

Habár a szubjektív beállításokat (angolul POV, vagyis point of view) általában a horrorfilmekkel azonosítjuk és jól körülhatárolható jelenetek jutnak vele kapcsolatban az eszünkbe, ezeket az egyszerű plántípusokat sokkal gyakrabban használják a rendezők, mint ahogy ezt elsőre talán gondolnánk. Nem feltétlenül kell egy teljes jelenetet egy szereplő tekintetén keresztül látnunk ahhoz, hogy a szubjektív beállítások kényelmetlen hatásukat ki tudják ránk fejteni – gyakran elég egy-egy rövidebb snitt is.

Continue reading “Ilyen egy gyilkos pupilláján át látni a világot”

Nem legális, de nem is illegális, amit csinálunk

Pavel Giroud sportfilmet és kosztümös drámát keresztezett az El acompañante (A kísérő) című legújabb munkájában. A rendezővel többek között a kubai függetlenfilm ellenzéki szerepéről és a magyar film tudattalan hatásairól beszélgettünk a 2016-os Cinélatino fesztiválon. Continue reading “Nem legális, de nem is illegális, amit csinálunk”