ESSZÉ

Tim Burton így lopkodta össze német némafilmekből az életművét

Lichter Péter

2015/07/08

Persze ezzel semmi baj nincs, mindenki ezt csinálja.

A húszas években virágzó német expresszionizmus volt az egyik legnagyobb hatású filmtörténeti irányzat.

Fritz Lang Metropolisa (1927) és Friedrich Wilhelm Murnau Nosferatuja (1922) örök klasszikusok,

ma is működnek, nem is akárhogy.

Nosferatu_by_hallowedbmyname

A náci Németországban azonban ezek az erősen formalista filmek kiátkozottá váltak, a filmesek nagy része emigrált. (Ugyanez a folyamat zajlott le szinte párhuzamosan a Szovjetunióban is, ott a progresszív montázsiskolát (Kulesov, Eisenstein, Dovzsenko) tekintették „dekadens” formalistának.)

A nagy emigrációs hullámnak köszönhetően a hollywoodi filmipar is felszippantotta a német művészeket, nem mellesleg a későbbi film noir erős fényárnyék hatásai és erős vizualitása is az expresszionizmusból táplálkozott.

killersC

A kortárs amerikai filmesek közül egyértelműen Burtonre hatott leglátványosabban a német expresszionizmus: nála a gótikus világ inkább ironikusan-játékosan, egyfajta hommage-ként jelenik meg. Ez a videó jól megmutatja a kapcsolatokat a klasszikusok és Burton-filmek között:

Tim Burton: A German Expressionism Influence from Cinema Sem Lei on Vimeo.

Íme néhány kép a videóból:

burton3

burton1

burton2

Címkék:



3 hozzászólás.

  1. David Kovacs szerint:

    Azért ez a cìm még viccnek is nagyon roszz. Nem arròl van itt szò, hogy mindenki ezt csinálja. A mûvèszet mindig létezô elemekre épít, ez a lényege. Az a jò mûvészet ha sikerül valamit ùj megvilágításba helyezni ezzel létrehozva valami mást, különbözôt.

  2. Ilonka szerint:

    Ennél sokkal több áthallás is elfogadható, ha a végeredmény olyan, amilyen végül is lett. A művészet megszűnne, ha nem másolhatna.
    A címadás pedig tényleg nagyon gagyi. Gyerekek írják itt a cikkeket? Burton életműve nem három perc.

Szólj hozzá!

[spoiler title="Nézz bele!" open="0" style="1"] Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona [/spoiler]

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu