2014/11/18
Egy amerikai mozihálózat „korlátozatlan jegyet” árul Csillagok közöttre.
Úgy tűnik, hogy ragadós Christopher Nolan kísérletezőkedve. Hisz a filmforgalmazás aligha nevezhető a világ leginnovatívabb ágazatának, ám a brit rendező ambiciózus és monumentális sci-fije még őket is megihlette, és mozitörténeti újításra sarkallta.
Úgy hívják: „korlátozatlan mozijegy”, és az AMC Theaters nevű mozihálózat tette hozzáférhetővé, mellyel regisztrált tagjai akármikor, akárhányszor és akármekkora vásznon megnézhetik a filmet. „A rajongók szerint Christopher Nolan mesterműve minden megtekintéssel csak egyre jobb lesz” – nyilatkozta a cég alelnöke – „a korlátozatlan Csillagok között-jegy most lehetőséget ad nekik arra, hogy annyiszor gyönyörködjenek a látványos képivilágban és a szívmelengető történetben, ahányszor csak kedvük támad.”
Mi pedig csak reménykedhetünk, hogy a hír hallatán a Cinema City is kedvet kap az ötlethez, és az elkövetkezendő hetekben a magyar rajongók is vakulásig nézhetik Nolan filmjét.
Címkék: christopher nolan, csillagok között, mozi
Partnereink
Christopher Nolan filmje még a jegypénztárakban is forradalmat csinált. http://t.co/HrcO5X7j0K
korlátlan.
Egyszer is sok volt.
Gergely Pálfi na hányszor? :)
Az a baj ezzel a filmmel, hogy aki nem érti annak ez nagy szám, aki meg igen annak meg értelmetlen megnézni még egyszer, mert egy klisé gyűjtemény. Ez a film olyan, mint egy Walt Disney produkció, 70%-a sírás és a maradék 30% meg a családregény. A mondanivalóból abszolút nem indokolt a sci-fi környezet. Ráadásul amikor Anne Hathaway elkezdett ríni, sorolni a blődségeket, azt hittem kijövök a moziból. Az a baj sokan nincsenek azzal tisztában, hogy Nolan egy mainstream rendező, semmi extra hozza a kötelezőt, kb. ennyi. Szeretett volna kitörni, mivel neki van annyi mozgástere hollywoodban, hogy megteheti és kicsit elkalandozott egy kommersz történettel a tartalmasabb mondanivaló irányába, de nem igazán ment neki. Azért pl. egy Lars Von Trier től igen messze vannak a produkciói, a moziban egy Melancholia végén 10 perces néma csendben döbbent embereket látni magad körül az nem egyszerű látvány, de az Interstellar meg sem közelíti ezt a hatást.
∞
majd biztos a borzasztóan profitorientált Cinema City fog korlátlan jegyet bevezetni… egyébként szerintem is kicsit túlságosan nagy a hype a film körül, Nolannek ennél vannak sokkal értékesebb munkái.
Ha Anne Hathawayt kivonjuk, és a szeretetszálból gyököt vonunk, Matthew McConaughey-t minimum négyzetre emeljük, akkor viszonylag sokszor. :)
bar elsore is tisztan ertheto, de azert van annyira osszetett es mely hogy objektiv velemenyalkotashoz kell minimum 2-3 nezes. szerintemnem nem kerul be a legjobb sci-fik koze, de Nolan legjobb filmje, egyertelmuen, es az utobbi 1-2 ev filmjeinel kimagasloan jobb.
imádom, megvárom, amíg kopik az emlék, és már nézem is újra
Ha a büfés fogyasztásokban gondolkodunk, a brutál árrés miatt NAGYON megéri a mozi üzemeltetőjének… és ehhez ilyen filmek kellenek.
„Az a baj ezzel a filmmel, hogy aki nem érti annak ez nagy szám, aki meg igen annak meg értelmetlen megnézni még egyszer, mert egy klisé gyűjtemény. Ez a film olyan, mint egy Walt Disney produkció, 70%-a sírás és a maradék 30% meg a családregény. A mondanivalóból abszolút nem indokolt a sci-fi környezet.”
Én akkor valami nagyon elvarázsolt ember lehetek, mert 1 IMAX, 2 hagyományos mozi és 1 kamerás letöltős verzió után is imádom a filmet és értem is. Lars von Trier -t is értem, csak épp nem szeretem, mert nem azt adja amire nekem szükségem van. Én szórakozni akarok, normális emberekről akarok a valóságtól hol kicsit , hol nagyon elrugaszkodott, jól kitalált történetet nézni jó zenével és közben jól érezni magam, részt venni egy másik világban. Nem önmagukból kifordult, agyament, beteg emberek lelki nyomorát akarom lesni még jobban kitekert, fölöslegesen túlművészkedett megvalósítással. Lehet, hogy ezzel kiesek a filmesztéta bölcsészklubból, de szerintem onnan nem is nagyon hiányoznék.
A film arról szól, hogy új bolygót kell keresni az emberiségnek és ezáltal az univerzumban fellelhető, a fizikusok által is csak épphogy megértett erőhatásokkal kell szembenézni 4 embernek. És akkor nem indokolt a sci-fi környezet? Milyen környezet lenne indokolt? Egy art-café?
Mondanivaló (pontosabban az egyik rétege): egy apa és a lánya egy egész életre elválnak egymástól úgy, hogy nem rendezték le a kapcsolatukat és talán nem is tudják már soha. De mind a kettő bízik abban, hogy hátha sikerül, még ha esély sincs rá és pont az elszakadás az, ami ahhoz kell, hogy mind a ketten valami nagyot tegyenek, igencsak sci-fi környezetben. Ja és a 164perces játékidőből összesen max. 2percet sírnak :) Szabad kérdeznem, a Melankóliában mennyit rínnak ill. hisztiznek? ;)
Lehet, hogy az Interstellar-tól a depresszióban tobzódó, a boldogtalanság közepette férjhez menni igyekvő lelkironcs, vagy az ugyancsak roncs „anyu tehet mindenről” ribi, akit csak az nem dugott meg aki nem akarta, felemelőbb élmény, vagy elnézést, felnőttebb film, egészség hozzá.
De ne szálljunk már el.
Luna Papa: nem láttam a filmet, de nekem is ez a bajom: van űrben/jövőben játszódó akciófilm, horrorfilm, dráma stb. de igazi sci-fi, az nem nagyon van mostanában.
Harmincmillió otszazezerszer
” A film arról szól, hogy új bolygót kell keresni az emberiségnek és ezáltal az univerzumban fellelhető, a fizikusok által is csak épphogy megértett erőhatásokkal kell szembenézni 4 embernek. És akkor nem indokolt a sci-fi környezet? Milyen környezet lenne indokolt? Egy art-café? ” Kedves Pál! Nem erről szól a film … :D
Ez esetben az űrállomást, a féreglyukat, a másik galaxist, a NASA-t, az öreg tudóst, a fogyó oxigént, az AI-val rendelkező robotokat, a fekete lyukat csak véletlenül, figyelmetlenségből tehették oda. Azt hittem, hogy egy film arról szól, amit mutatnak benne… Én kérek elnézést :)
” Mondanivaló (pontosabban az egyik rétege): egy apa és a lánya egy egész életre elválnak egymástól úgy, hogy nem rendezték le a kapcsolatukat és talán nem is tudják már soha. ” Ez nem mondanivaló. Ez egy kiragadt elem a történetből
” depresszióban tobzódó, a boldogtalanság közepette férjhez menni igyekvő lelkironcs, vagy az ugyancsak roncs „anyu tehet mindenről” ribi, akit csak az nem dugott meg aki nem akarta, felemelőbb élmény, vagy elnézést, felnőttebb film, egészség hozzá. ” Nem erről szól a Melancholia .
Nem erről szól a film?! Mi tuti ugyanazt a filmet láttuk? O.o
Kedves Pál! Értem én, hogy te szórakozni akarsz egy megfáradt emberként egy hosszú nap után, ami bizonyos kontextusban még jogos is.( Vannak pillanatok amikor én is, ezért ültem be az Interstellar-ra, egy jó Sci-fi és szórakozás reményében ) De azt ne felejtsük el, hogy a 7. művészet egy nagyon fontos szereppel bír, egy olyan audio vizuális kommunikáció, aminek a lényege az információ/ kultúra / művészetek eljuttatása az emberekhez, amit mindenképpen valamilyen szinten nyitott módon kell megtegyen, a megfelelő kommunikációs eszközök használatával, mert ha nem így teszi a tartalom súlya veszít a jelentőségéből és ez halmozottan nehéz dolog, akkor ha egy többször elővett és lerágott témát kell bemutatni egy rendezőnek, nagyon kevés olyan dolog van amibe igazán tud úgy kapaszkodni, hogy ne legyen belőle 200. klisé, na ezt NEM CSINÁLTA JÓL NOLAN ebben a filmben. Amitől nem lesz se jobb és se rosszabb rendező. Szerintem jó rendező, a klasszikus film formanyelveket tök jól alkalmazza, de azonkívül semmi extra. Én örültem volna a legjobban ha ki tudott volna szakadni a mainstream vonalból és a lehetőségeihez mérten, mivel van mozgástere hollywood-ban letesz egy monumentális alkotást a nagyok mellé. De ez most nem jött neki össze. Majd legközelebb.
Én 2 filmről beszéltem… Melankólia és a Nimfomániás… Igen, kiragadt elem a filmből, oda is írtam, hogy az egyik rétege, és ha már idézel, plíz VÉGIG, mert a mondanivaló az az , hogy mégis bíznak és mégsem adják fel az érzéseiket és a megvalósítandó célt sem, bármennyire is könnyű lenne. De ha ez se nem sci-fi, se nem az apa lánya kapcsolat az érzelmi mozgatórugó, akkor mégis mi? A Melancholia meg igenis a depresszióról szól (amiből köszöntem szépen nem kérek, akármennyire is divat és klisé a nagy művészfilmesek körében).
Én azt gondolom, mindent kifejtettem a filmmel kapcsolatban sőt még extra energiákat is áldoztam rá. További hiányzó információk pótlására ajánlom, Metropolis – szakmai folyóirat, Kovács András Bálint – Mozgóképelemzés, vagy Umberto Eco – Nyitott Mű című források tanulmányozását. Szigorúan akkor ha időtök engedi, de mindenképpen érdemes. További szép napot.
Ez a vita ott siklott félre, hogy valahogy idekeveredett Lars von Trier.
Két különböző iskola képviselője csapott össze és természetesen Luna Papa ott tévedett, ahol a legtöbb filmesztéta: „(a film) egy olyan audio vizuális kommunikáció, aminek a ‘lényege’ az információ/kultúra/művészetek a eljuttatása az emberekhez.”
a. erről azért megkérdezném a film feltalálóját, megnézném az első mozifilmeket, majd elmorfondíroznék: „Hmmm… nem lehet, hogy eredendően mégis csak a ‘szórakoztatva történetmesélés’ miatt jött létre a film és maga a mozi? És csak később vált az ilyen-olyan zsenik önkifejezésének sokadik eszközévé?”
b. milyen „információt/művészetet/kultúrát” jutattott el hozzád a Melankólia? (Azon az információn túl, hogy Trier maga is bevalotta, hogy depressziós állapotban írta…)
Végül Luna Papa utolsó kommentjében – kicsit pökhendien – filmelméleti tanulmányok olvasására buzdít (jelezve elméleti fölényét a popkornzabáló mannokkal szemben). No problemo, anno én is olvastam Bazint, Bordwellt, Bírót, Királyt… stb, izgalmas volt, okosabb lettem.
De akkor most miért is okozott lehengerlő élményt az Interstellar? Elárulom, de talán már magad is rájöttél: én képes vagyok szintetizálni a tudásomat és a helyén kezelem a dolgokat, te pedig: még nem. Türelem…
Luna Papa, egyelőre a filmet még nézni kell, nem könyvekből kielemezni, hogy mit láttam. Anyám tyúkja közben sem arra gondoltam, hogy mire gondolt Petőfi, arra max. az irodalom tanárnő nedvesedett :)