2016/03/16
A magyar mozikban beköszöntött a filmforradalmi tavasz.
A magyar film példa nélküli időszakát éljük: talán még soha nem volt olyan hónap – én legalábbis nem emlékszem rá – hogy két hét leforgása alatt
Ez a mágikus együttállás azért is különös, mert csak tízévente készül egy-két olyan magyar film, ami igazán fel akarja bolygatni a fősodorbeli filmnyelv langyos lábvizét. Most Nemes Gyula Zéró című radikálisan dadaista akciófilmje (premier: március 24.) és a héten bemutatott Buharov-remekmű vállalkozik a hálátlan, de annál izgalmasabb feladatra:
Ez már önmagában forradalmi tett, függetlenül attól, hogy a végeredmény mennyire lesz sikeres. Garantáltan nem fognak ezek a filmek kasszát robbantani, pláne Cannes-i nagydíjat kapni vagy lekaszálni a következő Filmhét díjállományát – ha csak ezek alapján ítélnénk meg egy filmet, akkor inkább kéne lótenyésztésről, vagy ingatlanbefektetésről beszélni, mintsem művészetről.
A Buharov testvérek (Igor: Szilágyi Kornél; Iván: Hevesi Nándor) lassan húsz éve a kortárs magyar kísérleti film élharcosai: különleges, szürrealista hangjukat hamar megtalálva egy olyan egyedi életművet építettek fel, ami egyből felismerhető. A Buharovok világa annyira kelet-európai, de leginkább magyar, hogy külföldön ez a szürrealizmus reprodukálhatatlan: nem véletlen, hogy a kötényes nagymamákat, huszárokat és jellegzetes szobabelsőket felvonultató álomfilmjeik nemzetközi terepen sokkal sikeresebbek, mint itthon.
Ezért nagy tévedés azt állítani, hogy legújabb játékfilmük, az Itt élő lelkek nagy része pusztán egy szürrealista-dadaista ökörködés lenne. Éppen ellenkezőleg: ez a film egy érzékeny közérzetfilm, ami sokkal inkább szól a jelen magyar állapotok hajmeresztő szürrealizmusáról, mint a Buharovok agytekervényeiről.
A Buharovok korábbi munkáihoz képest most nagy változás, hogy az operatőri feladatokat Rév Marcell, generációjának egyik legtehetségesebb képviselője látta el: a plánok gyakran festőiek, minden képkockáját áthatja az ihletett flesselés. A 16 mm-es nyersanyag is egy fokkal mozisabb, mint a testvérektől megszokott super 8-as formátum: összességében az új film vizuálisan sokkal profibb, mint a korábbi játékfilmek (Lassú tükör; A másik ember iránti féltés diadala) voltak.
Vagyis a profizmus nem jelentett számukra korlátot, az ötletek természetes halálát, amit amúgy nagyon sokszor jelent(het). Ahogy a profi színészek (Szabó Domokos, Nyitrai Illés) sem zökkentették ki az amatőr szereplők keresetlen őszinteségét, az improvizációs jelenetek ráadásul kimondottan új színt hoztak a buharovizmusba: Nyitrai , Szabó és Hajdu Szabolcs játéka gyakran burleszkszerű, parodisztikusan vicces. A buharovizmusban eddig is fontosak voltak a szavak, a nyelvi szürrealizmus rétege, de most ezzel is “szintet léptek” a testvérek:
Mert a buharovizmus értelmetlenségének humoros líraisága tudja a legérzékletesebben leírni a jelent: kezük alatt a szürrealizmus fájdalmas kőrealizmussá válik.
Az itt élő lelkek nagy része – trailer – Most of the souls that live here from igorbuharov on Vimeo.
Címke: Buharov
Megérkezett a mozikba a legszabadabb magyar film. https://t.co/HnNLYPWkPT
[Válaszolok erre]