prince00

KRITIKA

Bravúrosnak bravúros, de egy kérdés azért felmerül

Roboz Gábor

2016/12/05

Persze csak a kötekedő nézőkben.

A lakótelepi zsebgengszterek világa kézenfekvő választás minden olyan (európai) ország filmkészítőjének, aki saját variációt szeretne készíteni az amerikai mintára, de adott esetben nincs legendás bűnözőhőse: az elmúlt évtizedekben már hozzászokhattunk, hogy ikonikus maffiózók mellett néha kispályás nagyszájúak történeteivel is találkozunk.

Az viszont csak elvétve fordul elő, amire Sam de Jong vállalkozott, a holland író-rendező ugyanis megmaradt a betonrengetegnél, de nála nem lepusztult épülettömbök között bandázó huszon-harmincéveseket látunk, hanem a kosárpálya közepén ácsorgó kiskamaszokat és a pingpongasztalnál gyülekező nagyokat.

Első egészestésének főhőse az előbbiek közül kerül ki, és a félig marokkói származású fiúnak nincsenek is grandiózus hatalmi tervei, valójában abszolút kedves gyerek, aki időnként segít elvált édesanyjának férfit találni egy netes társkeresőben. Csak pechjére egy olyan lány tetszik meg neki, aki már egy idősebb, teletetovált srác barátnője, és hogy lenyűgözze, első lépésként munkát vállal a környék egyik keményfiújánál.

prince01

A leírás alapján teljesen jogosan lehetne arra gondolni, hogy a Prince-t valamiféle paródiának szánták, és mondjuk a Bugsy Malone távoli rokonával van dolgunk, a tavalyi Berlinálén debütált produkció azonban nem kifigurázni akar, és még csak akaratlanul sem válik nevetségessé.

A rendező három rövidfilmmel a háta mögött megedződött annyira, hogy egy ilyen koncepciót végig tudjon vinni – és persze sokat köszönhet a főszerepet alakító Ayoub Elasrinak –, így a filmről előbb juthat eszünkbe Rian Johnson pazar Brickje, amely a középiskolai közegben játszódó noir ötletét valósította meg.

YouTube előnézeti kép

Már a nyitástól kezdve feltűnő, hogy de Jong milyen formatudatossággal adja elő a történetet, precízen komponált beállításai eleinte jobbára statikusak, csak az események felgyorsulásával teszi őket dinamikusabbá, és bár néha bevet egy-egy lassítást, tartózkodik attól, hogy igazán hivalkodó vizuális megoldásokat halmozzon egymásra, inkább a Drive­-ot idéző zenehasználattal dob a képeken. Ezzel a fogalmazásmóddal képes arra, hogy hihetően mesélje el a valamelyest elvaduló kissrác sztoriját, amely csak akkor válik pillanatokra megmosolyogtatóvá, amikor a rendező is ezt akarja.

prince02

Súlyos téteket és igazi drámai mélységet persze nem érdemes várni a filmtől, ugyanakkor legalább következetesen végigviszi az apa nélkül maradt, a csajozás mellett az anyjáról és nővéréről is gondoskodni akaró fiú szimbolikus történetét, csak néhány elnagyolt dramaturgiai megoldásért, és különösen a suta lezárásért kár.

A Vice és a Holland Nemzeti Filmalap által is támogatott Prince nagyrészt bravúrosan kivitelez egy rizikós ötletet, a kérdés inkább csak az, hogy kinek: érezhetően nem gyerekeknek készült, azt pedig nagyon nehéz elképzelni, hogy a felnőtt közönség tagjai minden mást félretéve rohannának megnézni.

Címke: ,