PRIZMATUBE

Könyvekből nem tanulsz meg szántani – Linklater zsengéi

Pálos Máté

2013/08/16

Az ötvenes évei elején járó amerikai függetlenfilmes legújabb alkotása, a Mielőtt éjfélt üt az óra a héten kerül a mozikba – ennek kapcsán előástuk legkorábbi, kevéssé ismert mozgóképeit.

Linklater a nyolcvanas évek elején gondolt egy merészet, lelépett a már félig elvégzett houstoni egyetemről, és egy olajfúrótoronynál kezdett dolgozni a Mexikói-öbölben. Szabadidejét olvasással ütötte el, és visszatérő, egyre lelkesebb látogatója lett egy kis artmozinak, majd a béréből vett egy super 8-as kamerát és Austinba költözött, ahol nem sokkal később megalapította az Austin Film Societyt, és beiratkozott az austini főiskolára, hogy filmezést tanuljon.

Az akkor huszonöt éves Linklater egyik első próbálkozása a Woodshock, ami ügyesen kapja el a helyi menő bandákat felsorakoztató fesztivál fiataljainak nihilista őrültködéseit – összeütköztetve a woodstock-generáció pszichedelikus vízióit a nyolcvanas évek kiábrándult spleenjével.

http://www.dailymotion.com/video/x10rn2p

Két évvel később kezdett el dolgozni első nagyjátékfilmjén, a Könyvekből nem tanulsz meg szántanin, amit aztán majd 88-ban mutatnak be. A forgatás és a nyersanyag összevágása is majdnem egy-egy évet vett igénybe, többek között azért, mert a filmnek Linklater nemcsak rendezője, de írója, producere, főszereplője, operatőre és vágója is volt. A szinte párbeszéd nélküli, Bresson szikár minimalizmusát és Jarmusch korai filmjeinek (Permanens vakáció; Florida, a paradicsom) passzív nihilizmusát idéző road movie az önmagáért való utazás filozófiáját, a céltalan lődörgést, a kommuniákció-képtelenség alapélményét ábrázolja, ugyanakkor, ahogy Roboz Gábor is megjegyzi a Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők Linklatert bemutató fejezetében, a címbeli orosz közmondás éppen az élettapasztalat fontosságát hangsúlyozza.

YouTube előnézeti kép

(A Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők című Prizma-könyv, ami egy alapos Linklater-portrét is tartalmaz, megrendelhető a Bookline-on, illetve kapható a nagyobb könyvesboltokban országszerte.)

Címkék: ,



Szólj hozzá!

[spoiler title="Nézz bele!" open="0" style="1"] Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona [/spoiler]

LISTA

KRITIKA

INTERJÚ

Jegyzet

LISTA

AJÁNLÓ

KRITIKA

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu