Izgalmában valaki feldarabolta Alfred Hitchcockot

PRIZMA

2015/09/08

A feszültségkeltés örökös nagymestere igazán tudta a nézők figyelmét irányítani. Hitchcock összes premier plánja egy videóban.

Minden magára valamit is adó filmbolond látott már legalább egy Hitchcock-filmet. (Ha netán akad olyan, akinek kimaradt a Mester életműve, akkor érdemes ezekkel a filmekkel kezdeni: Psycho, Hátsó ablak, Észak, észak-nyugat, Vertigo, Forgószél. Nekünk legalábbis ezek a kedvenceink.)

Hitchcock a suspense Mozartjaként vonult be a filmtörténetbe, sőt, pontosabban a supsense Edisonjaként: a nézői többletinformációra építő feszültségkeltésnek ő volt az egyik első tudatos használója. (Persze a korai némafilmek idején a filmnyelv első pionírjai, mint Edwin S. Porter és D. W. Griffith már kísérleteztek a párhuzamos vágással, ami tulajdonképpen a supsense egyik első megjelenésének is tekinthető.)

Hitchcock előszeretettel alkalmazta ezt a technikát. A suspense lényegében abból áll, hogy mutass valamit, amit a hősökre nézve fenyegető, de ezt a valamit ne mutasd meg a szereplőidnek: a nézők így a vágás révén többletinformációhoz jutnak, ami növeli a feszültséget.

De nem is magyarázom tovább a dolgot, hiszen a Nagymester ezt sokkal tömörebben és érdekesebben tudja ecsetelni:

Ez Hitchcock kedvenc példája:

„Képzeljünk el két embert egy asztal mellett, miközben mondjuk a baseball-ról beszélgetnek. Eltelik így öt perc, majd hirtelen a szoba felrobban. Mit adunk így a közönségnek? Néhány másodperc sokkot.

Vegyük ugyanezt a jelenetet, de most mutassuk meg a közönségnek, hogy egy bomba van az asztal alatt. Teljesen más lesz az érzelmi reakciójuk: 5 percen keresztül izgulni fognak emiatt az információ miatt, miközben a szereplők a baseball-ról csevegnek. Ezzel bevonjuk a nézőket a filmbe.”

Egyébként Hitchcock itt is elmondja, amit többször hangsúlyozott már, hogy a Szabotázs című filmjében elkövette azt a hibát, hogy pont az ellenkező módon lesokkolta a közönséget azzal, hogy felrobbantotta a bombát.

Soha nem szabad felrobbantani a bombát, ha egyszer elkezdjük felépíteni a suspense-t, mert a közönség dühös lesz. – mondja a Mester.

Hitchcock suspense-jeleneteiben a közelképeknek nagyon fontos szerepe van, hiszen ezzel a plánnal lehet a leghatékonyabban hangsúlyozni a feszültséget megteremtő információt: egy apró kulcs a zsebben, gyilkos a függöny mögött, bomba az asztal alatt, stb.

Jorge Leungo Ruiz összegyűjtötte egy videóba ezeket a közelképeket, amik valami fontos, akár az egész cselekményt meghatározó információt hangsúlyoznak, vagy egyszerűen egy adott jelenet feszültségét növelik. Érdekes, ahogy a kontextusukból kiragadva ezek a közelképek inkább már sormintává válnak, elvesztik feszültségüket: viszont ez a montázs kiváló segítsége lehet annak, aki Hitchcock feszültségkeltési technikáját szeretné tanulmányozni.

Alfred Hitchcock’s Close-Ups from Jorge Luengo Ruiz on Vimeo.

Címkék: Hitchcock