PRIZMATUBE

Ott van a megoldás a Psycho főcímében

Mega Sára

2015/01/29

„A thriller elmossa a valóság és a fikció közti határvonalat. A dolgok nem azok, amiknek látszanak.” – állítja videó esszéjében Susanna Sevilla. A 6 perces mozgóképes tanulmányban Sevilla a zsáner két ikonikus rendezőjét, Hitchcockot és Finchert, hasonlítja össze, de kizárólag filmjeik főcímeit vizsgálva. Míg Hitchcock filmjei és főcímei kizárólag analóg technikával készültek,

Fincher bő 30 évvel később már kihasználta a digitális forradalom kínálta lehetőségeket.

Hitchcock több filmjében dolgozott együtt Saul Bass grafikussal, aki grafikai dizájn technikával ötvözte a hagyományos főcímeket. Őt tekintjük a modern főcím dizájn feltalálójának. Fincher grafikusának, Kyle Coopernek a neve pedig a kilencvenes évekbeli főcím dizájn reneszánszához köthető.

Sevilla arra hívja fel a figyelmünket, hogy a Psycho és a Hetedik főcíme sok szempontból hasonlít.

Bass képi világának töredezettsége, és az, hogy a grafikus úgy animálta a szöveget, mintha kép volna, párhuzamba állítható Norman Bates karakterével, akiről ugye szintén kiderül, hogy nem az, akinek látszik.

psycho

A Hetedik főcímére szintén jellemző a töredezettség. Egy gyilkos jegyzeteinek részletei tűnnek fel, közelképek, amik gyakran csak egy-két képkocka erejéig villannak fel, mint egy szubliminális üzenet. Megalapozó beállítást egyszer sem látunk.

A főcím ugyanolyan elbizonytalanító hatást kelt, mint a film – apró jelekből kell összeraknunk a történetet.

Cooper, Basshez hasonlóan, szintén hibrid módszereket alkalmazott. Kísérleti filmes technikákkal játszott – gyorsmontázzsal, rosszul összeillesztett vágásokkal, képre írt szövegekkel, roncsolt képkockákkal – mintha Stan Brakhage előtt akarna tisztelegni. Ironikus, hogy Cooper munkáját szokás az első digitális korszakban készült modern főcímnek tekinteni, holott a grafikus kizárólag kísérleti filmes, analóg technikával dolgozott.

panicroom_north.jpg

A feliratok kontextusba kerülnek, mintha az utcakép részét képeznék.

Ez persze azért van, mert a digitális technika tette széles körben elérhetővé ezt a fajta vizuális stílust. Kép és szöveg kreatív kombinációját, vagy a kép áttetszőségének változtathatóságát és különböző minőségű vizuális tartalmak összeillesztésének lehetőségét.

A videó esszé párhuzamba állítja az Észak-északnyugat és a Pánikszoba főcímeit is. A feliratok mindkét filmben kontextusba kerülnek, mintha az utcakép részét képeznék.

Címke: , , ,

http://prizmafolyoirat.com/wp-content/themes/prizma7

Jegyzet

A NAP KÉPE

Jegyzet

PRIZMATUBE

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

PRIZMATUBE

PRIZMATUBE

PRIZMATUBE

POSZTERFOLIO

Jegyzet

POSZTERFOLIO

LÁNCREAKCIÓ

INTERJÚ

TRAILERPARK

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

HÍREK

HÍREK

HÍREK

HÍREK

HÍREK