
2017/01/09
Megmutatjuk mire érdemes költeni a karácsonyi könyvutalványokat.
A fiatal filmesztéták veteránjának számító Varga Zoltán első önálló kötete nem kevesebbre vállalkozik, mint a magyar animációs film történetének rendkívül módszeres feldolgozására. Varga könyve mint impozáns méretét és mint tudományos akkurátusságát tekintve leginkább egy angolszász filmes monográfiára emlékeztet, – mondjuk egy Bordwell- vagy egy Elsaesser-kötetre. A könyv legszimpatikusabb erénye az, hogy az animációs film történetét leginkább formanyelvi szempontból elemzi: ez a szemlélet különösen tanulságos a különböző technikáktól függő műfaj tanulmányozásakor. Aki animációs filmmel akar foglalkozni, akár alkotóként vagy kutatóként. annak ez a kötet kötelező olvasmány lesz.
Varga Balázs kötete a magyar filmszakma egyik legfontosabb kézikönyve lesz, tényleg nem túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltás óta megjelent legfontosabb magyar filmszakmai könyv. A „filmszakmai” szó itt azt jelöli, hogy Varga rövid, ám akkurátus tanulmánykötete nem a magyar filmtörténet klasszikus feldolgozására vállalkozik, hanem a magyar film elmúlt két és fél évtizedének intézménytörténeti feldolgozását tűzi ki célul. Varga kötetét azért lehet a „legfontosabb” filmes könyvnek kikiáltani, mert a magyar filmszakmai vitákban rendre felbukkanó törésvonalak mentén dolgozza fel a magyar film közelmúltját. Olyan szempontokat vizsgál meg a tűpontos, szinte rideg tudományosság lencséjén keresztül, mint a magyar filmek nézőszáma, a fesztiválsikerek, a magyar film támogatási rendszerei stb. Ezek a szempontok szinte minden hazai kerekasztal beszélgetésen vagy szakmai fórumon fel szoktak bukkanni, gyakran hisztérikus szintig torzítva a beszélgetést. Mostantól kezdve ez a könyv minden racionális mederben folytatott vitának kiinduló pontja lehet.
Gelencsér Gábor az ezredforduló utáni időszak legaktívabb filmes szakírója: a decemberben megjelent Jeles-monográfiája a hetedik könyve. Gelencsér azon kevesek közé tartozik, aki aktívan publikál anélkül, hogy a munkatempója károsítaná a könyvei minőségét. Gelencsér szövegei rendkívül kidolgozottak, kerekek és olvasmányosak: a filmről egyszerre képes mint megformált műalkotásról és társadalmi kontextustól sem független jelentőről beszélni. Szövegeiből egyszerre árad a tudományos alázat és a pontosságra való törekvés, illetve a cinéfil lelkesedés – ez ugyanígy elmondható a most megjelent kötetről is. Gelencsér Gothár Péter portréja után Jeles András pályaképéről rajzolt egy részletes képet. Gelencsér szövege a rendező filmjeit átható önreflexiót is képes visszatükrözni, vagyis a könyve épp olyan játékos és szövegtudatos, mint Jeles filmjei. A Váratlan perspektívák tehát egy igazi filmelméleti és filmtörténeti kalandozásra hívó szöveg, amelyhez hasonló nem gyakran lát napvilágot manapság.
Címkék: filmes könyv
Szólj hozzá!