2017/11/14
Kevés hasznosabb dolgot lehet csinálni az egyre borúsabbra váltó őszben, mint dokumentumfilmeket nézni.
Az FKSE és a Prizma kortárs dokumentumfilmeket vetítő, közös filmklubja mellett nyakunkon a 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál is, ahol a legfrissebb nonfiction munkák széles skálájáról válogató panoráma-szekciók vetítései, retrospektívek és beszélgetésekkel összekötött események váltják egymást.
A programot itt lehet alaposabban végigböngészni, most csak két filmet emelek ki, amelyek biztosan nem okoznak csalódást.
A bűn algoritmusa (Pre-Crime, 2017) gondolatébresztő tanulmánya alapos kutatómunkát és kimondottan informatív interjúkat mozgósítva beszél az internetes információtúladagolás és a statisztikákból kiinduló jövőbelátás bűnmegelőzési felhasználhatóságáról. Olyan – néhol már a gyakorlatban is alkalmazott – szoftvereket mutat be, melyek a veszélyes helyeket és a potenciális bűnözőket jelölik ki algoritmusok alapján, ezzel próbálják a rendőrség munkáját hatékonyabbá tenni.
Persze ez egy sor etikai és technológiai kérdést felvet, és a film alaposan körül is járja az érveket, hatásosan ütköztetve az igencsak különböző álláspontokat. Rendőrök, egyetemi tanárok és a „várható bűnelkövetők” feketlistájára került fiatalok is megszólalnak, és egy idő után a rendszerszintű biztonságot ígérő, high-tech látványvilágú utópia egy súlyosan elnyomó megfigyelőrendszer rémálomszerű képébe csap át. A filmkészítők nagyon is megalapozott aggályokat fogalmaznak meg a hétköznapjainkba bepillantó rendfenntartó szervekről, és a stáblista után az okoseszközeinkre sem tudunk majd biztos szövetségesekként tekinteni.
PRE-CRIME Trailer EN from Rise and Shine on Vimeo.
A kaméleon színe (El color del camaleón, 2017) egy megrázó szembesítés felé haladó személyes út naplója: a chilei származású, de már Belgiumban született Andrés Lübbert mozgóképes küldetése, mellyel fényt próbál deríteni az apja életét meghatározó fiatalkori traumára. A Pinochet-diktatúra elől száműzetésbe vonuló, a kettéosztott Berlint is megjárt apa és az elnyomó rezsimek hétköznapjait már csak történetekből ismerő fiú közötti viszony a közös múltfeltáró kutatás során látványosan átalakul: a személyes érzelmeket mozgató beszélgetések hirtelen már a felelősök utáni nyomozás stratégiáját kezdik taglalni, és a két témakör szétszálazhatatlanul összegabalyodik.
El Color Del Camaleon | Trailer – English subtitled from Frederik Nicolai on Vimeo.
A családi ügyből generációs kötelességé alakuló számvetés a jelenben is tovább élő traumákra mutat rá, de az eltitkolt évek eseményeinek rekonstrukcióján éppen az látszik, hogy a számos forrásból (hivatalos iratok, titkosszolgálati jelentések, terápiás vallomások) táplálkozó adatolás önmagában még nem tudja megalapozni a sokkot feldolgozó, félelemmentes párbeszédet. Lübbert így nemcsak a súlyos történetek felgöngyölítésétől várt megtisztulást keresi. Arra is választ kell találjon, hogy családtagként és dokumentaristaként meddig erőltetheti apjára a megtisztulás által keltett fájdalmat.
Címkék: Verzió
Partnereink
Szólj hozzá!