a6xTDaW

ESSZÉ

A világ legjobb vágója mesél az elképesztő karrierjéről (1. rész)

Lichter Péter

2015/07/14

A Keresztapa, a Magánbeszélgetés, az Apokalipszis most és Az angol beteg vágója egy régebben megjelent interjúkötetben olyan dolgokról mesél, ami nem csak vágóknak lehet érdekes.

Walter Murch-öt (ejtsd: Mörcs) nem arcátlan túlzás a világ legjobb vágójának titulálni. Az idén hetvenkét éves művész olyan klasszikusokat és remekműveket montírozott, mint az Apokalipszis, most, a Keresztapa trilógia, a Magánbeszélgetés, Az angol beteg és A tehetséges Mr. Ripley.

És miért izgalmas baromira Murch pályája? Azért, mert a fickó hangmérnökként, sound-designerként is zseniális. Az Angol betegért például mindkét kategóriában (vágó, hangvágó) kapott Oscart. Ez csak neki sikerült.

WalterMurch

Walter Murch

New York-i vakációmon volt szerencsém bagóért beszerezni egy vele készült interjúkötetet, amit Az angol beteg regényváltozatának írója, Michael Ondaatje készített vele.

A címe: The Conversations – Walter Murch and the Art of Editing Film

Most tartok a könyv felénél, de annyira érdekesnek találom a fickót, hogy két részes olvasónapló-jellegű posztot írok róla. Egyébként Murch könyvet is írt a vágói szakmáról/művészetről, magyarul is megjelent a Francia Új Hullám kiadó jóvoltából, mindenkinek melegen ajánlott, aki komolyabban foglalkozni szerette a filmmel. LINK.

Murch hangmérnökként kezdte a pályáját. Ahogy lenni szokott: már tinédzserként mániákusan rögzítette a környezetét egy apjától kapott szalagos magnóval. Akkor kattant be nála valami, amikor felfedezte, hogy a felvételeket, a szalagokat vágni is tudja: különböző zajmontázsokat készített.

Fiatal korában nagy hatással volt rá az ötvenes-hatvanas évek avantgárd zenéje, a különböző zajokra építő francia musique concrète, konkrétabban Pierre Schaeffer munkássága.

A húszas évei elején fedezte fel, hogy a képeket vagdosni és különböző szekvenciákat szobrászkodni ugyanolyan izgalmas, mint a hangokkal flesselni. New Yorkból elköltözve felvették a San Franciscói USC-re, ahol George Lucas osztálytársa lett a film szakon. (Akkor az egyetem még szinte minden filmes szakmát egy tanszéken tanított, nem volt a maihoz hasonlóan strukturált az oktatás.)

Murch egyébként komolyan érdeklődött a tudományok iránt, különösen a fizika érdekelte. Így beszél erről:

“A filmvágás tulajdonképpen a mélységben húzódó, rejtett összefüggések felfedezésével jár, ami a képek és a hangok között jöhetnek létre. A montírozás nem más, mint ezen kapcsolatok megszervezése – mint egy szimfóniában saját rendszert alkotni a zenei motívumokból. A tudományos érdeklődésem nyilván innen táplálkozott.”

6a00e54f916452883401630342d3ae970d-800wi

A fiatal Goerge Lucas

Lucas-szal 1965-ben lettek közeli barátok, ami meghatározó volt a karrierjének alakulása szempontjából.

Lucas így emlékezett vissza az első találkozásra:

“Walterrel az egyetem sötétkamrájában találkoztam először. Hozzám hasonlóan ő sem volt egy beszédes figura, egyből megkedveltük egymást. Azt hiszem az volt az első benyomásom róla, hogy milyen magas.”

walter2

Az ijfú Murch.

Mindketten jelentkeztek a Warner Brothers Stúdió diákoknak kiírt ösztöndíjprogramjára, és előre megegyeztek abban, hogy a nyertes segíteni fogja a vesztest. Lucas nyerte el az ösztöndíjat, ezért később, amikor ennek köszönhetően kapcsolatba került Coppolával – aki eleinte a mentora volt -, Murch-öt hívta első nagyjátékfilmjéhez a THX-1138-hoz hangmérnöknek.

Murch nem csak a hangi utómunkában vett részt, hanem forgatókönyvíróként is jegyzi a filmet. (A vágó itt még Lucas volt.)

George Lucas-szal azért lettek ilyen jóban, mert mind ketten rajongtak a technikáért, a kütyükért és a tudományokért.

A hetvenes évek elején Francis Ford Coppola elindította az amerikai filmtörténet egyik legromantikusabb projektét, az American Zoetrope stúdiót – amivel a stúdiók pénzén akart a stúdiókon kívül művészfilmeket gyártani. A Zoetrope-ot egy régi raktárépületben rendezték be San Franciscóban: ez néhány évig a szabad szellemű művészfilmezés fellegvára volt, igazi hippitanya. (Lucas itt beszél a stúdióról.) Murch-öt Coppola meghívta, hogy legyen a stúdió utómunka-mindenese: egy Dániából vásárolt csúcstechnológiás vágóasztalt kellett beüzemelnie.

EarlyZoetrope

Az American Zoetrope stúdió tagjai: a létrán kalapban Coppola, balról a harmadik sapkában és vasvillával Murch.

Amikor a Warners stúdió fejesei először megnézték Lucas THX-ét, teljesen kiborultak, nem erre számítottak. (Lucas egy avantgárd határon mozgó sci-fi-művészfilmet rendezett, nyilván ők valami üldözős-romantikus-kalandos cuccra számítottak. Lucas a pályájának elején inkább tekintett magára kísérleti filmesre, mint hollywoodi rendezőre. Erről itt írtam korábban.)

Ekkor mérgükben jegelték a Zoetrope további projektjeit – ezért kellett Coppolának elvállalnia a Keresztapa megrendezését, amit egyébként egy ostoba, olcsó tucatregénynek tartott, bottal se piszkálta volna a sztorit, ha nem muszáj. A többi meg történelem: Coppola lekaszálta a világot a Keresztapával, a Zoetrope (egy időre) feltámadt hamvaiból, ezért készülhetett el a világ egyik legjobb thrillere, a Magánbeszélgetés.

Ebben a filmben Murch boldogan lubickolhatott, mivel Coppola forgatókönyve egy paranoiás lehallgatóról szólt. Zseniális szekvenciákat, hangképeket alkotott, érdemes megnézni az első beállítást. A torz hangképek, zajok és egymásra épülő zörejek váltak a film főszereplőjévé – olyan különleges, baljós hangulatot teremtve, ami páratlan az egész filmtörténetben.

Murch egyébként a vágó munkáját a film kiszolgálójának tartja. (Gyakran már a forgatókönyv fejlesztésében részt vesz, például az Apokalipszis mostban több jelenet az ő ötlete révén lett leforgatva.)

“Egy tehetséges rendező képes olyan lehetőségeket teremteni egy film készítése során, amit az alkotótársak ki tudnak használni, segítve a koncepció kibontakozását. (…) Tulajdonképpen ez a rendező a dolga.”

Murch szerint a vágónak az a dolga, hogy az érzékenységét az apró részletek megfigyelésére, illetve a nagy struktúrák megalkotására trenírozza. A vágó az egyetlen ember, aki az egész leforgatott nyersanyaggal kialakít egy bensőséges viszonyt. Még a rendező sem mindig képes átlátni a káoszt, ami az akár több száz órás muszterben lehet. Ebből a szempontból a vágás olyan számára, mint ösvényeket felfedezni egy hatalmas dzsungelben.

Murch számára az a legfontosabb végső soron, hogy a néző szemével tudjon reagálni a nyersanyagra: a képekre adott első reakció a legfontosabb. Ahogy fogalmaz: “mert első reakcióból csak egy van”: az akár egy évig elhúzódó munka (pl. Apokalipszis most) során a vágó elfelejti, milyen is volt egy-egy snittet először látni.

Ezért Murch mindig jegyzeteket készít az első megtekintéskor, pontosan leírja, hogy mi jutott eszébe, akkor is, ha az teljesen random hülyeség. Ezeket a jegyzeteket újraolvasva dolgozik később. Íme egy példa erre:

walter

Az Angol beteghez készített jegyzetek. (Az a jelenet, amikor Caravaggiót, a tolvajt (Willem Dafoe) kihallgatja és megkínozza a német tiszt.)

Ez a jelenet:

Egyébként erről a jelenetről beszélve Murch azt emelte ki, hogy a hangok mennyire fontosak voltak a hatás fokozásánál. Amikor a német tiszt arról beszél, hogy levágja Caravaggio egyik ujját, akkor a háttérzajok egy pillanatra teljesen elnémulnak.

Az Apokalipszis most főszereplője eredetileg Harvey Keitel volt, akit Coppola a forgatás elején lecserélt. (Egyébként a film készítése híresen pokoli volt, akit érdekelnek a részletek, azoknak ajánlom Elanor Coppola dokumentumfilmjét, a Heart of Darkness-t.)

Martin-Sheen-in-Apocalypse-Now-sheenism-religion-for-sheen-addicts-31913441-1222-611

Martin Sheen

Coppola nem volt megelégedve a Keitel-lel, persze nem a színészi kvalitásairól volt szó. Keitel karaktere, megjelenése sokkal határozottabb, tettre készebb volt. Coppolának valami apatikusabb megjelenésű hős kellett: ekkor került képbe Martin Sheen. Az ő üveges tekintetű sodródása sokkal jobban működött.

A filmen egyébként több vágó dolgozott. Murch kapta feladatául a film nyitó montázsszekvenciáját, ami tényleg, de tényleg a filmtörténet egyik vágói-hangvágói csúcsteljesítménye lett.

Ahogy a torzított hangon kerepelő helikopterek fel-feltűnnek a dzsungel felett és lassan feldereng a Doors száma, az egyszerűen maga a hajmeresztő Gesamtkunstwerk, a totális audió-vizuális orgazmus.

Foly. Köv.

Címke: , , ,