Az erotika és pornográfia mozgóképes megjelenési formáinak tárgyalása után a Prizma ismét egy általános – és az előzményét markánsan ellenpontozó – témának szenteli legfrissebb lapszámát. A gyerekfilm és társműfajainak témája annak ellenére méltatlanul alulreprezentált  a magyar szakirodalomban, hogy napjainkig a tömegfilmgyártás egyik legfontosabb szegmensét jelentik. A kielégítő definíció hiányának köszönhetően a külföldi szakirodalom arra is rávilágít, hogy a gyerekfilm, talán meglepő módon, a filmelmélet egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb területe.

Bevezető tanulmányaikban Péley Bernadette és Szabó Noémi a gyerekpszichológia, illetve a filmelmélet apparátusát használva mutatják be a gyerekfilm körül zajló diskurzus alapvető koncepcióit és problémáit. Cary Bazalgatte és Terry Staples kulcsszövegének fordítása nem csupán általános történeti áttekintést nyújt, de a gyerekfilm és a családi film nehezen szétválasztható kategóriáinak fő különbségeire is rávilágít. Sepsi László írása a gyerekfilm határmezsgyéjét jelentő, gyerekeknek készült horrorfilmek általános motívumainak kiemelésén keresztül próbál a zsáner egészére vonatkozó definíciót szolgáltatni, míg Csiger Ádám a felnőtté válást tematizáló rémfilmek korpuszában mutatja fel az ifjúsági filmek sajátosságait. Tüske Zsuzsanna a gyerekfilm esetében meghatározó adaptáció-elméleti kérdéseket tesz fel Roald Dahl regényeinek filmváltozatai kapcsán. A rovatot záró Prizma-körkérdésben animációs szakembereket kérdeztünk meg a kortárs magyar gyártású animációs gyereksorozatok hiányáról, illetve újbóli fölfutásának lehetőségeiről.

A K2 rovatot Lichter Péter a kísérleti filmek definíciós zavaráról írt esszéje nyitja. Rózsás Lívia pályaelemzése Háy Ágnesnek a Balázs Béla Stúdióban készített kíséreti filmjeivel indult életművét mutatja be, Nemes Z. Márió pedig a Harmony Korine által jegyzett Trash Humpers című munkát vizsgálja.

A Red című filmről Megyeri Dániel, a Menedékről Szalay Dorottya, a Scott Pilgrim a világ ellenről Roboz Gábor, a Poézis – mégis szép az életről Jankovics Márton írt elemző kritikát.

A szám illusztrációit Kapitány Eszter jegyzi.

Tartalom

Téma: A gyerekfilm félelmetes világa
Péley Bernadette: A filmet néző gyermek
Szabó Noémi: Moralitásjáték – A gyerekfilm és a társadalmi elvárások
Cary Bazalgette – Terry Staples: Felnagyítani a kölyköket – A gyerekfilm és a családi film (fordította: Kovács Kata és Pálos Máté)
Sepsi László: Az időbe dermedve – A gyerekfilm határai
Csiger Ádám: A borzadó ifjúság – Az ifjúsági film témái a horrorfilmben
Tüske Zsuzsanna: Meghökkentő mesék – Roald Dahl gyermekregényei a filmvásznon
“Na de hogy lesz ebből mese?” – Magyar animációs sorozattervek és gyereksorozatok az évtizedfordulón – Prizma-körkérdés

K2 – Kísérleti és kisjátékfilm
Lichter Péter: A fogalmak összeesküvése
Rózsás Lívia: Strukturált filmidő – Portré Háy Ágnesről
Nemes Z. Márió: Mutatványosok a szemetes körül – Harmony Korine: Trash Humpers

Kritika
Megyeri Dániel: Florida, a bérgyilkos-paradicsom – Robert Schwentke: Red
Szalay Dorottya: Ösztönélet – Francois Ozon: Menedék
Roboz Gábor: Szintlépés – Edgar Wright: Scott Pilgrim a világ ellen
Jankovics Márton: Esőáztatta lapok –  Lee Chang-dong: Poézis – Mégis szép az élet