Annie

KRITIKA

Repedező cukormáz – Annie kritika

Mohácsi Marika

2015/01/26

Ha eddig hittünk abban, hogy egy sikeres családi vígjátékhoz elég az ismert hollywoodi sikerrecept gyerek-kutya kombinációja, az Annie-t látva bizony csalódni fogunk.

A képregényből készült Broadway musicalt először John Huston álmodta vászonra 1982-ben, most pedig Will Gluck (Barátság extrákkal) futott neki újból. Az Annie-ben minden adott, ami elvileg egy sikeres családi vígjátékhoz szükséges. A darabjaiban lévő, de potenciálisan összeillő család és az elmaradhatatlan cuki kutyus. Az alapfelállással nem is volna gond, ha a készítők megpróbáltak volna a színes cukormáz mögé valami tartalmat is csempészni, de ez valahogy nem jött össze nekik.

Annie (Quvenzhané Wallis), miután elhagyták szülei, a házsártos Miss Hannigan (Cameron Diaz) gondozottjai közé kerül, aki nem titkoltan azért gyűjti az árvákat, hogy az értük járó segélyt bezsebelhesse. Annie azonban szentül hiszi, hogy szülei egyszer visszajönnek érte, így árvaságát is ideiglenes állapotnak tekinti. Egy napon belebotlik a polgármesteri székre áhítozó milliomosba (Jamie Foxx), aki, annak érdekében, hogy kampánya sikerét biztosítsa, magához veszi a kislányt.

Az eredetileg az 1930-as években játszódó történetet Gluckék mai környezetbe adaptálták, és – legalábbis a külsőségek terén – mindent meg is tettek azért, hogy a filmet aktuálisnak érezzük.

Van itt minden, ami aktuális és trendi: Facebook, Twitter, Instagram, csúcstechnológiával működő „okos lakás”, csak mintha a karakterek felfrissítéséről feledkeztek volna meg. Miss Hannigan férjfogó praktikái már a harmincas években is régimódinak tűntek, egy mai feldolgozásban pedig egyszerűen nevetségesek (és nem a jó értelemben). Egyedül a címszereplő hoz életet a filmbe, aki mindent bele is ad szerepébe, de ez sajnos nem elég ahhoz, hogy elvigye a hátán az egész produkciót. A többi karakter sablonossága és ripacskodása annyira visszahúzza őt, hogy próbálkozásai hasztalanok maradnak.

Celebrity Sightings In New York City - November 12, 2013

Cameron Diaz a házsártos és iszákos nevelőszülő szerepében a Rossz tanárban alakított karakterét hozza újra, csakhogy most határozottan túljátssza szerepét. Ráadásul a film végére ráerőszakolnak egy előzmények nélküli jellemfejlődést, ami már az eredeti történetben sem működött jól, itt viszont egyenesen kínos. Talán ezt el is néztük volna, ha nem lenne a többi figura is ugyanilyen sablonos és élettelen. Jamie Foxx az emberkerülő milliomos szerepében karikatúraszerűen eltúlzott. Quvenzhané Wallis azonban annyi bájjal és élettel tölti meg a vásznat, hogy ha egyedül rá támaszkodna, garantáltan működne a történet. De, ehelyett sajnos a filmben Annie és a milliomos kapcsolatára helyeződik a hangsúly.

Ne várjunk azonban olyan megható pillanatokat, mint a Huncutkában, a hősnőnek nincs megfelelő partnere, akivel ez működhetne.

A karakterek közötti kapcsolatok bemutatása, amellett hogy végtelenül klisészerű, erőltetett is. Hiányzik belőlük mindenfajta életszerűség, ráadásul az előadott zenei betétek csak rontanak a helyzeten. Mert hiába hangzanak jól az eredetihez képest felfrissített zenék, ha közben azon izgulunk, hogy ki tudják-e énekelni a dalokat a szereplők.

Celebrity Sightings In New York City - December 2, 2013

A film nagy hangsúlyt fektet a publikum (pontosabban a szavazók) manipulatív eszközökkel történő befolyására. Mr. Stacks politikai kampányában úgy használja fel a gyerek-kutya kombinációt, ahogy azt a hollywoodi moziiparban szokás. De miközben a polgármesterjelölt tisztességtelen módszereit kifejezetten negatívan állítja be a történet, a film olyan hamis marad, mint Mr. Stacks kampánya.

Az egyetlen szimpatikus megoldás az alkotók részéről az lett volna, ha ezt egyfajta önreflektív gesztusként kezelik, de ennek a leghalványabb jelét sem látjuk a filmben.

A Sandy nevű kutya például kizárólag biodíszletként funkcionál, pedig az ilyenfajta közönségcsalogató fogásokat általában igyekeznek szervesen beépíteni a történetbe. Az Annie olyan erőlködve akar hatást kiváltani, hogy pont az ellenkezőjét éri el. Az izzadságszagú poénokon (amelyekről főleg Jamie Foxx gondoskodik) nem nevet a közönség, a moziban uralkodó néma csendtől pedig még kínosabban érezzük magunkat.

YouTube előnézeti kép

 

Címke: ,

spongya

KRITIKA

repcsik-a-mentoalakulat04-r

KRITIKA

lego2

KRITIKA

savingmrbanks2

KRITIKA

Clara_c_Hesse_Greutert_Film_AG_web

KRITIKA

ozahatalmaslead

KRITIKA

paranormanlead

KRITIKA

hugo-movie-poster-02

KRITIKA

Die Tomorrow (forrás: Berlinale)

FESZTIVÁL

The Heiresses (forrás: Berlinale)

FESZTIVÁL

Kutyák szigete (forrás: Berlinale)

FESZTIVÁL

jupiter_holdja_screenshot_20170518192834_1_original

KRITIKA

Képernyőfotó 2017-05-25 - 14.21.27

FESZTIVÁL

960x410_0a792a00174e46e8a48784c1ad559c95

KRITIKA

960x410_d7e7ae2bc60f532a63452a3ef02138c8

AJÁNLÓ

kepernyofoto-2017-01-03-20-43-33

KINO LATINO

hell-or-high-water-banner

KRITIKA

belgica1

KRITIKA

Képernyőfotó 2016-05-17 - 21.59.54

FESZTIVÁL

ldb

KRITIKA