voiceslead

KRITIKA

Élmunkás. Skizofrén. Állatbarát. Sorozatgyilkos.

Megyeri Dániel

2015/02/08

A Persepolis alkotója az emberi elme éjsötét féltekére tesz véresen mulatságos kiruccanást. Marjane Satrapi A hangokja szerintünk rövid időn belül kultfilm lesz.

Satrapi, önéletrajzi ihletésű képregényével és az abból készült, 2007-es animációs remekművel örökre belopta magát az emberek szívébe, de mindenképpen említésre szorul, hogy a filmteremtői érdemen egy nem kevésbé tehetséges művésszel, Vincent Paronnaud-val osztozott. Satrapi ugyanis Paronnaud együttműködő segítségével tette meg első lépéseit a film médiumában: a Persepolis után a szintén saját képregény-alapanyagon nyugvó Szilvás csirke (2011) is gyümölcsöző kollaborációjuk eredménye – monokróm esztétikától agyonstilizált forma, animációs filmtől élőszereplős felé mozdulva, az iráni filmművészet érzékeny melankóliájából egy jottányit sem engedve.

voices1

Együttműködésüket később maga mögött hagyva, a 2012-es, Spanyolországban bonyolódó The Gang of Jotas-szal Satrapi íróként, rendezőként és egyben főszereplőként már egymaga folytatta szerzői felfedezését, amely során az abszurd és a fekete komédia váltak harsány-kaotikus hívószavakká, a kezdetben helyszínül, kulturális és konfliktusforrásként felvázolt Irán pedig lassacskán eltűnni látszott a távolban. Mindannyian sejthettük, hogy csak idő kérdése, míg az egyedi látásmóddal bíró nőt a szirének delejes hangja nem csábítja a tengeren túlra. (Értitek? Hangja.)

A hangok szkriptjét a jobbára televíziós pedigrével rendelkező, az Újabb parajelenségek forgatókönyvírói posztjával „büszkélkedhető” Michael R. Perry vetette papírra, és az abszurd fekete komédia világában lábát épphogy csak megvető Satrapinak testreszabott játéktérül szolgált. A kisvárosi történet rovott múltú főhőse Jerry, a világot cukormázas nemvalójában szemlélő gyári munkás, aki súlyos skizofréniában szenved, ráadásul állapotát kiegyensúlyozó gyógyszerét sem hajlandó szedni. Magányos, instabil életét egy skót akcentussal gonoszkodó macskával, Mr. Whiskers-szel és egy bumburnyák kutymákkal, Boscóval éli, míg a bíróság által kijelölt pszichiáterét sorozatosan szembe hazudja, ha az megkérdi tőle:

„Mondja, Jerry, hall mostanában hangokat?”

voices3

Satrapi – Jerry megmosolyogtató, gyermekien naiv hurráoptimizmusára rímelve – a rózsaszínt teszi meg a film vezérszínévé, ami szabályosan leugrik a munkás kisváros kékes-barnás színpalettájáról. Animációs, rajzolói múltja tetten érhető, ami az egyébként is rajzfilmesen harsány színek megválasztásában csúcsosodik ki, legyen az a gyárban dolgozók pink uniformisa, Jerry rikító sárga és kék dzsekijei vagy a kínai étterem pirosa. Az étteremé, ahol Jerry hiába vár egyik kolléganőjére, aki felülteti a reménytelenül szerelmes férfit. A gyarló nőszemély aztán Jerry keze által hal erőszakos halált az erdő kellős közepén, A hangok eleddig ártalmatlan komédiája pedig ekkor ugrik fejest az őrület hömpölygő örvényébe.

Ryan Reynolds-ot jobbára elkerülték a jó szerepek (vagy csak szimplán rossz ügynököt alkalmaz), és kizárólag kisebb-nagyobb bukások üresfejű szépfiújaként lett elkönyvelve, holott az Élve eltemetve, a Paper Man és a The Nines hármasa már bebizonyította, hogy színészként is számolni kell (kéne) vele. A hangok Jerry-jeként igen nehéz feladat hár