kubrick5

AJÁNLÓ, DIA/FILM

Tágra nyitott szemek – Stanley Kubrick fotókiállítás Bécsben

Lesi

2014/06/28

Lesi Zoltán és Lesi Anita közös beszámolója a Kunstforumon megrendezett kiállításról.

A valóság jó, de az izgalmas még jobb – mondta Kubrick. Vegyük komolyan, állítsuk meg valahol egy tetszőleges filmjét. A kimerevített kép pontos lesz, mint egy jól beállított fotó. Nincs túlzásba vitt líraiság, inkább történeteket sűrít egyetlen képpé, mintha már a fotókhoz is tartozna cselekmény, dialógus vagy forgatókönyv. A rendező eddig kevéssé ismert, korai fotóesszéit a bécsi Kunstforum tárlat megnyitóján Florian Henckel von Donnersmack méltatta, aki Kubricktól is tanulta a filmkészítést. Donnersmack a műfaji változatosságot (Kubrick tizenhárom nagyjátékfilmje között találunk drámát, háborús filmet, filmnoirt, horrort) és az elképesztő precizitást (pl. a színészeivel akár egész nap gyakoroltatta ugyanazt a jelenetet instrukció nélkül) a fotóesszékhez kapcsolta.

007

A fotós karrierjét Kubrick 13 évesen egy 35 mm-es Graflex kamerával kezdte, melyet egy kivágott papírzacskóba tett, hogy észrevétlenül tudjon képeket készíteni. Három év múlva megjelent a Look magazinban egy fotója (F.D.R. DEAD, 1945), melyet Roosevelt halálának másnapján készített egy trafikosról, aki az újságok közt meredten néz maga elé. 1945 és 1950 között a Look hivatalos fotósaként közel ezer képet publikált.

A fotóin szokatlan és magányos emberi sorsokat mutat be:

egy cipőtisztító kisfiút, aki New York utcáin keresi kenyerét, a fiatal, feltörekvő színésznőt, Betsy von Fürstenberget, egy bokszoló mindennapjait vagy egy óriási cirkuszt, amely épp a téli szezonjára készülődik akrobatákkal és elefántokkal. A háború utáni amerikai metropolisz életébe is bepillantást nyerünk egy fogorvosi rendelő várótermének unalmas óráiról, a hajnali metrók álmatag tekinteteiről vagy a dixieland életérzésről készült felvételein keresztül.

kubrick1

A fotóesszé képi tanulmány, a tárgy és a művész cinkos szövetségének eredménye. A fényképek egyszerre tükrözik vissza a témát és árulkodnak a művész “egy-egy rabul ejtett élményéről”. A sorozat állhat akár három, akár huszonöt képből is. A fotóriport műfaja a 20-as évek végén először Németországban a kisebb kamerák és a fotóügynökségek megjelenésével alakult ki.

Az amerikai Look magazin hitvallása, hogy a világ hírei szöveg helyett jól válogatott képekkel ismerhetőek meg.

A Look rengeteg fotográfust alkalmazott, a világot ezer szemmel figyelték. Kubrick is ezt tette, aki autodidakta módon fotózott Amerika utcáin, és a magazin fotós részlegének technikai vezetője, Arthur Rothstein mentorálta.

kubrick3

Kubrick az egyedi történeteket nagyvárosi elbeszéléssé szövi át képein és inkább jeleneteket mutat be, mintsem portrékat ábrázol, sőt olykor tárgyiasítja az embereket a beállítás kedvéért, mint például a Balancing Act with Trapeze Artist című képen. A metró utasairól készült Élet és szerelem a New York-i metrón (Life and love on the New York subway, 1946) című fotóesszéje a némafilmes megvilágítást és kompozíció szerkesztést idézi. Kubrick előfutára Walker Evans volt, aki a kabátjába rejtett kamerával járta a földalattit, és figyelmét az egyes utasokra irányította, hogy kiemelje őket a tömegből.

Ezzel szemben Kubrick inkább az ott lezajló jelenetekre volt kíváncsi, és a nyilvános terek intimitásának és közömbösségének paradoxonával szembesített. A sorozat egyik figyelemreméltó darabja, mely akár egy Chaplin-film kimerevített képkockája is lehetne, a Fiatal szerelmesek (Young lovers), amelyen egy szerelmes pár meghitten, egymáshoz dőlve utazik az éjszakába.

kubrick4

A cipőfényező fiú meséje (Tale of a Shoe Shine Boy, 1947) című fotóesszé a tizenkét éves Mickeyt mutatja be, aki az iskola után Brooklyn utcáin cipőpucolóként dolgozik. A mindennapos rutint bemutató képeken a fiú vár a vevőkre (Mickey standing on his shoe stand), kártyajátékot játszik (Mickey playing cards on the sidewalk) vagy épp a mosodába tart (Mickey bringing laundry to the laundromat). A felvételek mindegyike egy cselekvés pillanatában készült, ami élettel telivé teszi az képeket, és közelebb hozza számunkra.

Kubrick követte Mickeyt egy bérház tetejére is, ahol a kisfiú galambokat tart.

A város zaja és zsúfoltsága már távoli onnan fentről, ahogy az anyagi gondok is. Kubrick fotós tekintetét is inkább az égre irányította, ami szokatlan a fotóesszé műfajában. A gondos kompozícióban kontrasztot alkotott az önfeledtség és a dolgos hétköznapok között. A madárröptetés vizuális metafora, egy rövid pillantás a szabadság felé.

002

Díjbírkózó (Prizefighter, 1949) című sorotat Walter Cartier-t kíséri az ébredéstől a mérkőzésig. A helyszínek – az otthon, a templom és az öltöző – váltakozása növeli a feszültséget, szinte hallani az óra ketyegését. Cartier kontemplatív alkat, magába mélyed, koncentrál és K.O-ra kiüti James-t.

A kiállítás csúcspontja Kubrick második boxolós sorozata a Rocky Grazianot bemutató fotóesszé (He is a good boy now, 1950). Őt is végig kísérhetjük az ágytól a ringig. Az izmos, meztelen férfi test most jó fiú. Meg se mondanánk, hogy tíz meneten keresztül püföli majd ellenfelét. Még csak összekulcsolt karokkal fekszik az ágyban, áll a zuhany alatt, gyermekét eteti vagy az orvosnál az orrát érinti meg. Teljesen ártalmatlan olasz srácnak tűnik. A portré (Portrait) képen inkább tűnik egy ijedt kisfiúnak, mint egy hősnek, pedig már készen áll a harcra. Feszülten várakozik. Az éles kontraszt miatt a háttér teljesen sötét, a felvétel bárhol készülhetett. Rocky az űrben van a mérkőzés előtt.

008

A fotókat kiegészítve, a kiállítás részeként vetítik a Mérkőzés napját (Day of the fight, 1951), Kubrick első filmjét, aminek forgatókönyve teljes mértékben a fenti fotóesszén alapszik. Walter Cartier bátyjával lakik együtt, mint egy testőr kíséri mindenhova, segít neki felkészülni a meccsre, együtt lazítanak, járják a várost. Cartier végig teljesen nyugodt, és már az első menetben kiüti ellenfelét. Sajnos a forgatókönyvet nem állították ki, pedig érdekes lett volna összehasonlítani a fotóesszével. (A filmet is nehéz követni, mert nagyon rossz minőségű a digitális másolat, és vászon sincs a falon.)

Stanley Kubrick fotós karrierjét végigtekintve látható, hogy a fotóesszé műfaja segítette az önálló filmvilág felépítésében. A riportok készítése közben képről képre alkotta meg a téma feldolgozását úgy, hogy az összefüggő képek egy-egy jelenetet ábrázoljanak. A fotóesszé témáinak gazdagsága és különféle bemutatása pedig a műfajteremtő filmekig vezettek. Ha végigpörgetjük az egyes sorozatokat egy néma stop motiont kapunk, azután pedig elkezdhetjük újra nézni a Kubrick filmeket.

YouTube előnézeti kép

Címke: ,

rehost-2016-9-13-395f646e-2e51-4b55-baae-932d713c3cb8

AJÁNLÓ

2001_expl_00

ESSZÉ

BeFunky Collage

POSZTERFOLIO

shinglead

POSZTERFOLIO

anderssadsadas222

HARDCORE

2001: A SPACE ODYSSEY (1968) GARY LOCKWOOD TTO 016FOH

ESSZÉ

Keir Dullea

TRAILERPARK

2001-dead-room

PRIZMATUBE

Ikea

PRIZMATUBE

kubrlead

PRIZMATUBE

02_kubricklead

INTERJÚ, Jegyzet

UnChienAndalou

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

Kubrick Iron Man Poster62131231

POSZTERFOLIO

tumblr_lk4vclA7be1qi4nyc

HARDCORE, KÍSÉRLETI VETÍTŐ

blowup

OFF SCREEN

carson-room-237-review

ESSZÉ, SZÉLESVÁSZON