gta4

ESSZÉ

„Három napja nem fürödtem, viszont kiirtottam az albán maffiát”

Sepsi László

2014/09/21

Mindig gengszter akartam lenni, vagy bérgyilkos. Esetleg csatamágus. Aztán felraktam a Grand Theft Auto 4-et, és eltöltöttem egy hónapot, mint Niko Bellic, a szerb emigráns.

Egy esős éjszaka érkezünk Liberty City kikötőjébe, ahol hamar kiderül, hogy minden, amit Amerikáról tudtam, hazugság. Roman, a bátyám nem nagymenő, csak csicska egy lepukkant taxitársaságnál. A hamburger drága és életveszélyes, mégis mindenki ezt eszi. Az emberek autóit bármikor ellophatod, a te autódat viszont soha nem próbálja ellopni senki. A felbosszantott rendőrök osztódással szaporodnak. Az abroncs és az aszfalt közé szorult járókelők teste celofáncsörgésre emlékeztető ropogással lapul össze. Mindig pontosan hat órát kell aludnod, és bármikor kelsz fel, a sarki hot-dog árus már ébren lesz.

YouTube előnézeti kép

Besegítek a taxizásba: néha utasokat is szállítok, de a legtöbb időmet az veszi el, hogy albán uzsorásokkal kergetőzöm. Végül összeverem őket, és keresek vele ötven dollárt. Hamburgert veszek rajta, mert sörétes puskára nem elég. Amerikában rengeteg rádióadó van, és a kocsimban mindig szól a zene. A legtöbbet a modern rockot sugárzó adót hallgatom, bár aggaszt, hogy ettől túlzottan hipszternek tűnök, ezért inkább áttekerek a Radio Vladivostokra. Szeretnék minél autentikusabb szerb emigráns lenni, ezért megtanulom élvezni a balkáni hip-hopot. Néhány dal után fel is gerjed bennem a honvágy, de amikor százhússzal száguldok az egyik hídon, a játék kivág. Szemezek egy darabig a Windows semmitmondó hibaüzenetével, majd inkább lemegyek a sarki éjjelnappaliba egy csomag chiliporos bundásmogyoróért. Liberty Cityben két csomag chiliporos bundásmogyoró árából jön ki egy hot-dog. Útközben belorusz hip-hopot motyogok és várom, hogy kapjak egy küldetést valakitől, de nem kapok.

YouTube előnézeti kép

Szereztem új barátokat, megtanultam veszíteni bowlingban, billiárdban, dartsban, és elmegyek az első randimra, mert Amerikában könnyű randizni. Nincs nagy kedvem hozzá, ahogy ülünk a lokálban, végig azon gondolkodom, mikor lesz már sörétes puskám. A Kalasnyikov után az a kedvencem, szeretem a hangját. Hazaviszem Michelle-t, és felinvitál magához. Később kiderül, hogy a CIA-nak dolgozik, és a titkos ügynökök könnyűvérűek. Elgondolkodom rajta, hogy legközelebb inkább titkos ügynök lennék, de a GTA-n kívül csak csatamágusos játékok vannak kéznél, így leteszek a dologról. Kocsikázunk a rakparton, és nem is figyelek rá, miről beszél, az jut eszembe, hogy talán workaholic lettem, mert most meg azon morfondírozom, miért nem kapni Liberty Cityben hangtompítós pisztolyt. Elütök egy esernyős fickót, de Michelle észre sem veszi: szerintem szerelmes. Randi után kilépek, szétnézek pár fórumon, de mindenhol azt írják, hangtompítós pisztoly csak a San Andreasban volt. Szerettem azt is, a new black cinema legjobb tétele, ami nem filmre készült. Kutakodás során belefutok pár spoilerbe, próbálom kiverni őket a fejemből, de nem megy. Rájövök, hogy a spoilereket nehezebb elfelejteni, mint az óvodai jeledet.

YouTube előnézeti kép

Három napja nem fürödtem, viszont kiirtottam az albán maffiát. A járdán nekiütközök egy járókelőnek, aki megjegyzést tesz a testszagomra. Kilépek a menübe, nyújtózom egyet a dohánymorzsalékkal teli íróasztal előtt, és megszaglászom magam. Igaza lehet, és egy nagymosás sem ártana. Visszalépek, a járókelőt rutinos mozdulattal tarkón lövöm, majd a következő küldetés előtt lecserélem a suhogós melegítőt fekete öltönyre. Ebben úgy festek, mint a 47-es ügynök a Hitmanből, csak van hajam, bár nem túl sok. Élőben sosem áll ilyen jól az öltöny, igaz, érettségi óta nem is hordtam. Szinte mellékesen kapok egy sörétes puskát, de ekkorra más gondok nyomasztanak: nyernem kellene egy illegális autóversenyen. Brucie rángatott bele, aki nyilvánvalóan egy armoured closet gay, ezért folyton gyúr és puncikról hadovál. Az érthetetlen beszédű rasztafári és a depressziós ganxta mellett a legjobb barátom lesz, de soha nem megyünk közös programra kettesben. Azon kevesek közé tartozik, akit végül nem ölök meg. Itt mindenki bevándorló: íreknek, feketéknek, olaszoknak dolgozom, akik előbb vagy utóbb megkérnek rá, hogy tegyem el láb alól a munkatársaikat. Nem tesznek kivételt a vér szerinti testvéreikkel sem, és én egy este, mikor közösen sztriptízbárba megyünk, elgondolkodom azon, hogy vajon egy ponton meg kell-e ölnöm majd Romant. Elhessegetem a gondolatot, másnap pedig, hogy újra formába hozzam magam, egy nyíltan homoszexuális cimborámmal megyek kocogni. Ahhoz képest, hogy szinte mind homofóbok, meglepően sok a meleg Liberty City gengszterei közt. Mire végzünk a kocogással, nem marad élő ember a parkban.

YouTube előnézeti kép

Az autóverseny titka, hogy lassan kell menni, nem gyorsan. Amerikában minden autóverseny valójában roncsderbi, ezért ha óvatosan hajtasz, a többiek összetörik egymást helyetted. Ennek tudatában próbálkozom újra, de két checkpointtal a vége előtt a játék kivág. Kikapcsolom a gépet, és inkább olvasom tovább Az alkimistát Paulo Coelhótól. Arról van benne szó, hogy mindenkinek be kell teljesítenie a Személyes Történetét, de nem tudom összerakni, hogy akkor ez most előre meg van írva vagy nincs. Végül a főhős elnyeri a szerelmet, és nem is érdekli tovább, hogy ő szabad ember-e. Másnap piálni megyünk a depressziós ganxta barátommal, őt is izgatja, hogy létezik-e szabad akarat. Végigfut a hideg a hátamon, felmerül bennem, hogy Coelhónak igaza van, tényleg minden Egy és minden mindennel összefügg. Inkább főzök egy kávét. Másnap egy félrement gyémántrablás után felaprítom Liberty City teljes zsidó hitközösségét. Nem volt más választásom.

Nagybevásárlás: golyóálló mellény, gránátok, lőszer a Kalasnyikovba és a sörétes puskába. Az Üllőin sétálva türtőztetnem kell magam, nehogy lenyomjam az F-gombot, és a forgalom közepébe ugorva ellopjam a zebránál parkoló piros Suzukit. A taxik teljesen lázba hoznak, mert ugyanolyan sárgák, mint Liberty Cityben. Próbálok nem odanézni. Különös, hogy bár eddigre több száz polgártársammal végeztem Liberty Cityben, még csak attól van lelkiismeret-furdalásom, amikor ingyen veszem igénybe Roman taxiszolgáltatását. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a sofőr rendszerint kutyabaszónak hív. Nem is értem, miért nem öltem még meg.

YouTube előnézeti kép

Közeledik a vége. Elhozzák nekem a férfit, aki még a háborúban elárult, és én lelőhetném ott a reptér koszos aszfaltján, de nem teszem. Többen gratulálnak, hogy jobb ember lettem, de én csak ürességet érzek. Még a rádió sem szól: akkor éreztem ugyanezt, amikor vége lett a Breaking Badnek, és nem akadt több néznivaló a winchesteren. Pár nap múlva Roman megházasodik, és nekem rossz előérzetem van. Nem csak azért, mert utálom az esküvőket, hanem azért is, mert amikor utoljára jártam ebben a templomban az ír barátaimmal, a temetés mészárszékbe torkollott, és nekem a halottaskocsival kellett menekülnöm, ügyelve arra, nehogy hátul kipottyanjon a koporsó. A koporsóban egyébként az egyik testvérük feküdt, akit egy másik testvér kérésére kellett megölnöm. Mocskos zsaru volt, aki folyton aggódott, hogy ő jó ember-e, aztán kiadta a megbízást a következő gyilkosságra. Rendőr létére pont akkora gyökér, mint a paranoiás olasz maffiózók.

Az esküvő előtt fölveszem Kate-et, az új barátnőmet, aki nem titkos ügynök, hanem az ír gengszterdinasztia sarja. Itt minden bűnöző dinasztiában gondolkodik, én meg még azt se tudom, lesz-e valaha gyerekem. Kate megkérdezi tőlem, hogy mit csinálnak a magamfajta szociopaták egy esküvőn, nekem meg közben eszembe jut, hogy ő meg fog halni a lagzin. Olvastam egy spoilerben. Kitérő választ adok, bejárjuk az összes ismerős utcát Liberty Cityben, de én közben nagyon szomorú vagyok, mert nem szeretném, ha Kate meghalna, ráadásul nem is szólhatok neki, hogy ne jöjjön az esküvőre, mert a templom előtt lesből fogják lelőni. Tehát még sincs szabad akarat, Niko Bellicnek legalábbis nem jutott belőle. Az összes új barátom mosolyogva üdvözöl, de én csak azt várom, mikor bukkan már fel a merénylő. Megkönnyebbülés, mikor eldördülnek a lövések, alig várom, hogy bosszút fogadhassak. Nem azért, mert előre meg van írva, hanem azért, mert én akarom.

Bosszúállás előtt leugrom a kisboltba túrós táskáért és kakaóért, utóbbit véletlenül magamra öntöm. Félbehagyom a vacsorát, és nekilátok leépíteni a legbénább olasz maffiacsalád maradékát. Neszezve csöpög a kakaó a pólómról, mikor a zárójelenetben fejbelövöm Jimmy Pegorinót. Talán tényleg ez az egyetlen dolog, amihez értek.
A folt mosás után sem jön ki.

YouTube előnézeti kép

Címke: , ,

Lynch

ESSZÉ

pieles00

KINO LATINO, KRITIKA

crumbs000

KRITIKA, magazin

tarr_lead

TRAILERPARK

zero2

KÍSÉRLETI VETÍTŐ, KRITIKA

lostriver00

magazin, TRAILERPARK

electricitylead

TRAILERPARK

hungrylead02

TRAILERPARK

04_cron_lead

HÍREK, OFF SCREEN

Sherlock Holmes II 02

Körkérdés

quick

ESSZÉ

theoneilovelead2

TRAILERPARK

Pulp_Fiction_3_travolta-2

PULP

Charlie kaufman in 2009

HÍREK

nullanullahet

HARDCORE, OFF SCREEN

Képernyőfotó 2014-07-11 - 1.45.13

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

carruthlead2

INTERJÚ

coherencelead

TRAILERPARK