FESZTIVÁL

Mongol bűnözőkre és brazil farmerekre is kíváncsiak leszünk idén Berlinben

Árva Márton

2019/02/02

Csütörtökön indul a 2019-es Berlinale, amin biztos, hogy nagyon sok új nevet kell majd megtanulnunk

Már a tavalyi cannes-i fesztivál válogatói is komoly meghökkenést okoztak azzal, hogy egymás után szórták ki a programból a nagyágyúkat, de még ezek után sem számítottunk rá, hogy az idei Berlinale versenyében a legismertebb nevek Fatih Akin és Zhang Yimou lesznek. Úgy tűnik, Dieter Kosslick fesztiváligazgató nem egy világsztároktól nyüzsgő filmünnepen, hanem inkább a közelmúlt politikai fejleményeire figyelő és a társadalmi igazságtalanságok miatt gondterhelt eseményen képzelte el a búcsúját (ugyanis neki ez lesz az utolsó éve a Berlinale élén).

Rengeteg francia vagy német érdekeltségű projekt lesz versenyben, melyek pedofil papokról (By the Grace of God), öngyilkossági kísérletekről (The Ground beneath My Feet), elhanyagolt gyerekekről (System Crasher) és sorozatgyilkosokról fognak mesélni (The Golden Glove). Két versenyfilm is a kínai kulturális forradalom véres konfliktusait eleveníti fel (So Long, My Son, One Second), és ezeken kívül a huszadik század egyéb elrettentő epizódjai, valamint az aggasztó patriarchális elnyomás szörnyűségei (Elisa & Marcela, God Exists, Her Name is Petrunya, A Tale of Three Sisters) is terítékre kerülnek majd.

Varda by Angès

Egy ilyen felhozatalban első látásra az Öndög című mongol krimitől, Angès Varda saját magáról forgatott életrajzi dokumentumfilmjétől (Varda by Angès) és a szétvarrt karú filmgeekre emlékeztető kanadai Denis Côté legújabb munkájától (Ghost Town Anthology) várok felüdülést, akinek a Curling című korábbi filmjére kellemesen bizarr élményként emlékszem (a 2011-es Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon láttam).

Ha az ilyesminek bármi értelme volna, külön szekciót lehetne nyitni a magukat rendezőként is kipróbáló színészek filmjeiből. Ugyanis vetíteni fogják a Narcosszal világhírűvé vált Wagner Moura (Marighella), a pufók viccmesterként indult Jonah Hill (Mid90s), A Ghost Story lepedőszellemeként brillírozó Casey Affleck (Light of My Life) és a többek között a 12 év rabszolgaság főszerepéről ismert Chiwetel Ejiofor (The Boy Who Harnessed The Wind) bemutatkozó nagyjátékfilmjét is.

Divine Love

De a versenyprogramon kívül is jó pár olyan rendező van, akiknek a nevére felkaptam a fejem, mert előző filmjeik alapján izgalmas ötleteket várok tőlük. Ilyen a brazil Marcelo Gomes és Gabriel Mascaro vagy a guatemalai Jayro Bustamante – az ő bemutatóik a Panorama szekcióban lesznek. Ezek mellett persze új kedvencek is előkerülhetnek a dél-afrikai road-moviet (Flatland), szudáni filmtörténeti dokumentumfilmet (Talking About Trees) és dél-koreai politikai thrillert (Idol) is felvonultató programban.

A Forumban idén is egymást fogják váltani a világ különböző tájairól összeválogatott dokumentumfilmek és kísérleti munkák. A filmfesztivál exkluzivitását nagy eséllyel olyan friss premierek adják majd, amelyek a nagyközönség számára szinte már elfeledett technikákba lehelnek új életet. Ilyen lehet például a 16 milliméterre forgatott Bait, amiben egy brit halászfalut turisták özönlenek el, vagy a szinopszis szerint náci özvegyekkel és szír költőkkel riogató „home-movie horror”, a Super 8-as filmre rögzített Die Kinder der Toten.

Die Kinder der Toten

Ráadásul vászonra kerül Tarr Béla Sátántangójának digitálisan felújított változata, és régóta kíváncsi vagyok Mészáros Márta Örökbefogadására vagy Gregory Nava El Nortéjára is, melyek szintén szerepelnek a retrospektív vetítések között. Vagyis minden jel arra mutat, hogy a jelentéktelennek tűnő versenyprogram ellenére sem lehet majd a Berlinalénál jobb elfoglaltságot találni a szürke februári napokon.

Címke: