
2015/02/08
Amikor Ang Lee, többek között a Pi élete, a Túl a barátságon és a Hulk (!) rendezője az Ellenséges vágyak című filmjét forgatta 2006-ban, ellátogatott Bergman szigetére, hogy végre személyesen lássa idős mesterét. A látogatás emlékezetesre sikerült.
Ang Lee így beszélt a találkozásról egy interjúban:
„Ez egy spirituális zarándoklat volt számomra, ami erőt adott a filmem befejezéséhez. Az Ellenséges vágyak inkább film noir, mint egy Bergman-film, nem kérdezi meg, hol van isten. Inkább buddhista, egzisztencialista dekonstrukció.
Az együtt töltött idő nagy részében Bergman arról kérdezgetett, hogy hogyan dolgozom a színészekkel. Elméseltem neki, hogy néha gyűlölöm magam, amiért széttépem őket, csakhogy láthatóvá váljon, amit látni szeretnék. Megölöm őket, hogy kihozzam belőlük a lényeget, hát így érzem magam a színészekkel. Bergman erre azt mondta:
Szeretned kell a színészeidet!
Bergman kedves, érzelmes ember volt. A Szűzforrással elvette az ártatlanságomat évtizedekkel ezelőtt, és most évekkel később, úgy ölelt át, mint egy anya. Különös, csodálatos erő lakozott benne. Soha nem hittem, hogy a filmjeimnek bármi köze lenne Bergmanéihoz, ő számomra olyan, mint az isten. Inspirációt nyerek tőle, és nem félek imitálni a stílusát.
De az ölelés az ölelés, amit egy filmrendező ad a másdik filmrendezőnek.”
A hírek szerint Ang Lee következő filmje egy szatirikus könyv, a Long Halftime Walk adaptációja lesz, amiben egy 19 éves katona hősként tér haza Irakból, majd promóciós körútra küldik, mielőtt visszatérne a háborúba. A körút egyik állomása egy texasi amerikaifoci-meccs, amink játékideje alatt a katonának van egy kis ideje átgondolni az életét.
Bergman a fenti ölelés után valamivel több, mint egy évvel, 2007 július 30-án hunyt el.
Címkék: a nap képe, Bergman, cukiság, melodráma
Bergman, mint érzelmes filmrendező? :D