
2013/03/16
Az alábbi Sight & Soundnak készített nagyszerű videóesszében Kevin B. Lee A szerencse zsoldosai, a Boogie Nights, a Magnólia, a Kótyagos szerelem és a Vérző olaj egy-egy emblematikus beállításán keresztül mutatja be azt a folyamatot, amely során Anderson hosszú, imbolygó kameramozgásai egyre letisztultabbá, kiegyensúlyozottabbá, ugyanakkor összetettebbé váltak, miközben megőrizték a filmjeire jellemző lebegő, folyékony térkezelést, ami megengedi, hogy a nézői tekintet szabadon, egyik vizuális elemtől a másikra úszva tapogassa le a szüntelen újrarendeződő képelemeket.
Címkék: filmelemzés, P. T. Anderson
[…] elemezték már P. T. Anderson imbolygó, hosszú beállításait, és azok változását a rendező filmjeiben. Kevesebb szó esett azonban drámai […]