2014/02/19
Mindig izgalmas játék végigkövetni, hogy a mára rendezőikonokká vált alkotók hogyan jutottak el a teljes ismeretlenségből az első filmek elkészítéséig. Spielberg esetében is a szokásos recept érvényesül: megfelelő mennyiségű önreklám és erőszakosság, keverve eszméletlen mennyiségű szerencsével. Plusz tehetséggel. John Baxter életrajzi könyvéből szépen kirajzolódik az út, amin az ifjú Spielberget a garázsban forgatott iskolai sci-fiktől első profi szerződéséig jutott.
Az 1946-ban született rendező már tizenévesen ambíciózus kisfilmeket készített, mozgósítva a családot és az osztálytársakat. Ezek között a korai, ám nem megtagadott zsengék között találhatunk háborús filmet és sci-fit is, ami azt mutatja, hogy Spielberg már egészen korán edzett a Harmadik típusú találkozásokra vagy a Ryan közlegény megmentésére.
„Spielberg 1963 júniusában olyan félelemmel vegyes tisztelettel lépett a Gray Line autóbuszáról a Universal megszentelt földjére, ahogy egy zelóta beteszi a lábát Jeruzsálembe. Elbújt, megvárta, hogy elmenjen a busz, és a délután hátralévő részét bámészkodással töltötte, mindenhová bedugta az orrát, még az egyik stúdióba is besétált, ahol épp egy televíziós epizódot forgattak. Eljutott a vágószobába, Tony Marrtinelli vágó épp a Wagon Train epizódjain dolgozott. Spielberg kérdéseket tett fel. Martinelli és a többi vágó örült a lazításnak, örömmel és büszkén válaszoltak. Spielberg elmondta nekik, hogy maga is csinált néhány filmet, és megkérdezte, vetnének-e rá egy pillantást. Az egyik vágó így felelt: „Hozd be őket kölyök.” Másnap a Firelighttal és nyolc milliméteres filmjeivel tért vissza.”
Spielberg nem jutott be a USC filmes fakultására, ahol George Lucas és John Millius abban az időben tanultak. A rossz jegyei miatt 1964-ben a Long Beach-i állami egyetem angol szakára kellett beiratkoznia, hogy megússza a sorozást.
„A filmmel kapcsolatos képzettségét hollywoodi utánjátszó mozikban sajátította el. „Minden hatással volt rám, ami nem amerikai – mondta. – Volt egy időszak, amikor Bergman-filmeket néztem. Az összes Bergman-filmet muszáj volt megnéznem, mert azok voltak műsoron abban a moziban. A rákövetkező héten Bunuel-filmeket adtak.”
Eközben Spielberg folytatta a stúdiótúráit a Universalban, ahol nem nagyon szúrt szemet senkinek – valószínűleg valamelyik producer izgága gyerekének vélték.
„Immár merészebben kalandozott a díszletek között, hogy megfigyelje a rendezőket munka közben. Hitchcock Szakadt függöny és Franklin Schaffner The War Lord című filmjének forgatásáról azonban kihajították.”
„Cassavetes észrevette az árnyékban meghúzódó, pattanásos fiút és bemutatkozott neki. Csevegés közben megkérdezte Spielberget: „Mi akarsz lenni?” „Rendező” – válaszolta. Cassavetes megrágta a dolgot. „Jól van – felelte. – Minden felvétel után megmondod nekem, mit csinálok rosszul.”
„Miután beblöffölte magát a Universalba, könnyűszerrel jutott be a USC-re, ha diákként nem is, de az esti vetítésekre és dumapartikra. A USC-s vizsgafilmek retrospektív vetítésén Spielberg még többet tudott meg a filmszakos hallgatókról. Kivéve George Lucasról, aki titokban rettegett attól, hogy félszegnek és naivnak tartanák, ezért alig vagy egyáltalán nem beszélt senkivel és a filmkészítésre koncentrált.”
Lucas fiatalon
„Spielberg annyit már megtanult Hollywoodról, hogy csakis egy 35 mm-es film lehet meggyőző. Szerencsére, mint mondja: „Találkoztam valakivel, aki legalább olyan lelkesedéssel akart filmet csinálni, mint én. Ellenben ő millimos volt. Dennis Hoffmannak trükkoptikai cége volt. Megnézte néhány 8 mm-es filmemet és azt mondta, ad nekem tízezer dollárt, hogy csináljak egy kisfilmet, de ő akarta a tulajdonjogot.”
Így született meg az Amblin’, egy huszonnégy perces, hangulatos etűd egy fiatal párról, akik egymásra találnak a sivatagban. Később Spielberg üresnek és bugyutának találta a filmet, Pepsi reklámnak nevezte, – joggal – ám a tagadhatatlan formaérzékenység már látványosan megmutatkozott a rövidfilm minden jelenetében. „A filmnek egyetlen funkciója volt csupán: hogy mennyire ismeri ő és Daviau (az operatőr) a filmtechnikát, és hogy képesek megcsinálni egy gördülékeny, hollywoodi terméket.”
„Hoffman el volt ragadtatva, és benevezte az Amblin’-t a második Atlantai Filmfesztiválra, ahonnan el is hozott egy díjat. Abbeli meggyőződésében, hogy produceri pályafutása sínen van, bemutatót szervezett, amire Spielberg így emlékezik vissza: „Bombasztikus premier Los Angeles összes igazgatója számára. Legalábbis mindet meghívta, de egy sem jött el.” Szerencsére néhány alacsonyabb beosztású stúdiós megnézte a filmet. Köztük volt Chuck Silver – akit korábbi titkos stúdió-túráiról már ismert – aki elvitt egy kópiát, hogy megmutassa a Universal egyik vezetőjének, nevezetesen Sidney Jay Sheinbergnek.”
Sheinbergnek tetszett Spielberg munkája, be is hívatta az ifjú rendezőt egy elbeszélgetésre.
„Spielberg abban a hiszemben, hogy rájöttek a raktárépületben űzött mellékfoglalkozására – és besurranós akcióira -, idegesen jelent Sheinberg Fekete Torony-beli irodájában. „Sidney roppant komoly volt – idézi fel Spielberg a találkozást. – Azt mondta: „Uram, tetszett a filmje. Mit szólna, ha hivatásszerűen folytatná? Aláírja a szerződést, a televíziónál kezd. A tévé után, ha csinál néhány jó televíziós műsort, és a bagázs többi producerének tetszik a munkája, a játékfilmekhez kerül.”
Így szerezte meg Spielberg első szerződését, alig 21 évesen, a Universal stúdióban. Eleinte tévésorozat-epizódokat rendezett – pl. Columbo – ám később elkészítette a Párbajt, ami komoly szakmai elismerést szerzett neki.
_____
Spielberg az Oscar-jelöltek bejelentését nézi a TV-ben, 1976-ban, és csalódottan veszi tudomásul, hogy nem jelölték:
A szövegrészletek forrása: John Baxter: Steven Spielberg. Bestline Cinema, 2004, Budapest. Ford: Loósz Vera
Címkék: filmtörténet, Spielberg
Partnereink
Ááá, milyen kalandos! Nyilván így történt. Pont olyan hihető, mint a történetei, amiket később vászonra vitt.