godzilla_poster

MONSTER OF THE WEEK

Az óriásszörnyfilmek szülőanyja: Godzilla (1954)

Szilágyi Miklós

2014/04/18

A legújabb Godzilla-film közelgő bemutatója alkalmából egy cikksorozatban elevenítjük fel a monstrum eddigi alakváltozatait.

Hatalmas érdeklődés övezi a Gareth Edwards rendező által újraálmodott Godzilla májusi bemutatóját, ahol a szörnyet majd olyan sztárok kíséretében láthatjuk viszont, mint Bryan Cranston (Totál szívás) és Elizabeth Olsen (Martha Marcy May Marlene). De mit tudunk a címadó központi szereplőről? Japán. Szörny. 1998-ban Roland Emmerich is megfilmesítette. És még? A világ legtöbb részből álló mozis franchise-a (szám szerint 28 japán film), mely megteremtette a (dai)kaidzsu eiga, azaz az (óriás)szörnyfilm műfaját, idén ünnepli 60. születésnapját. És azt tudtátok, hogy megküzdött King Konggal 1962-ben? Vagy hogy 1967-ben apa lett? Vagy azt, hogy 1954-es pusztulása után majd ötven évvel, 2002-ben kiborgot építettek a maradványaiból, hogy megküzdjön a második Godzilla ellen? Ha esetleg még nem láttad mind a 28, a japán Toho Stúdió égisze alatt készült Godzilla-filmet, és időd sincs bepótolni az új Godzilla májusi bemutatójáig, ha érzékeny a fogad a hideg ételekre, vagy gyomorbántalmak kínoznak, akkor a most induló cikksorozat neked készül!

Kedélyesen pihenő hajósok zenélgetnek a tengeren. A sziesztát egy vakító villanás szakítja félbe. A tenger felforr, és egy fülsértő hang után a hajó égve elsüllyed. A parti őrség SOS jeleket fog, a mentésre kiküldött hajó is odavész hasonló körülmények között. Később kiderül, hogy a csendes-óceáni atomkísérletek felzavartak egy hatalmas őshüllőt, ami gigászi pusztításba kezd. A zoológus Yamane professzor lányával, Emikóval és annak barátjával, a tengeri mentő Ogatával keresi a választ a szörny titkaira. Az elpusztíthatatlan lény megölésére csak Emiko jegyese, a zárkózott tudós Serizawa rejtélyes találmánya nyújthat megoldást.

Az 1954-es, Honda Ishirō rendezte Godzilla (Gojira) teremtette meg a kaidzsu eiga, vagyis a szörnyfilm/óriásszörnyfilm műfaját, ami a természetfeletti lény által végzett pusztítást helyezi a középpontba. A kaidzsu eiga hajnalán készült filmeknek sajátos bájt kölcsönöz a gumiruhába bújtatott színész, aki teátrális mozdulatokkal tapos szét makett házakat, rúg fel kisautókat, tarol le feltartóztathatatlanul egy miniatűr várost. Maga a műfaj más zsánerfilmek jellegzetességeit – a katasztrófafilmből a pusztulást, a horrorból a szörnyfigurát míg a sci-fiből a (mára már kissé pontatlan) tudományos magyarázatot – adaptálta. De a műfaji gyökerek vizsgálatán kívül érdemes egyfajta társadalomtörténeti reflexióként is tekintetni a Godzillára, amiben a II. világháború sújtotta Japán traumáinak érdekes kórképe tárul a nézők elé.

Godzilláról talán a legáltalánosabb ismeret az, hogy ez a monstrum Japán válasza az atombombára. Hirosima, Nagaszaki és a korabeli sajtó által csak a „Japán második atombombázása” néven emlegetett Daigo Fukuryu Maru-incidens (amerikai atomkísérlet miatt sugárfertőzött halászhajó) már a nyitójelenetben megidéződik. A történet előrehaladtával egy esti vacsora után Yamane professzor és Ogata vitatkozni kezdenek a szörny sorsáról. Ezen a ponton már nyíltan szóba kerül az atombomba és annak Japánra mért hatása, de az USA felelősségét explicit módon természetesen nem hangsúlyozzák. A vita arról szól, hogy Yamane professzor, a sugárzással szembeni immunitását megfigyelve, radiológiai vizsgálatoknak vetné alá a szörnyet,: „Godzilla olyasvalami, amit a világon sehol máshol nem láttak, tehát csak mi, japánok tudjuk tanulmányozni!” Míg Ogata inkább elpusztítaná: „Godzilla nem egy olyan atombomba terméke, ami máig kísért minket, japánokat?” Később, Godzilla fő támadása után, a porig rombolt Tokiót mutató nagytotálokban szintén megelevenedik Hirosima és Nagaszaki emléke. A szörny mellett a másik atombomba-analógia Dr. Serizawa Oxigén Pusztító nevű találmánya, amit, a szuperfegyverként való visszaéléstől tartva, nem mer nyilvánosságra hozni.

A pusztító támadás jelenete, melyben Godzilla felégeti Tokiót, és a lángoló város látképének középpontjában a szörny sziluettje rajzolódik ki, a japán főváros gyújtóbombázásának állít emléket, aminek maga a rendező Honda Ishirō is szemtanúja volt. A háború borzalmait több menekülési jelenetben is láthatjuk – a kihalt utcán egy gyermekeit szorongató anya sír: „Néhány pillanat múlva csatlakozunk apátokhoz! Még egy kis idő és együtt leszünk apukátokkal!” A nagy pusztítás után a sebesültek között egy kislány siratja anyját, miután a szeme láttára terítik le a halott asszony arcát. De nemcsak a képek idézik meg a világégést, hiszen a történet szerint például Serizawa figurája is a II. világháborúban vesztette el fél szemét.

A film kissé gyengécske szerelmi szála is érdekes szociológiai szempontból. A háború után megváltozott társadalmi berendezkedés lehetőséget adott a nők emancipációjára, és ez jelenik meg Emiko, Ogata és Dr. Serizawa kapcsolatában. A hagyománytisztelő lány Ogatát szereti, de kötelességének tartja, hogy apja kívánsága szerint feleségül menjen Serizawához, akit csak bátyjaként szeret. Emiko Serizawának is titoktartási fogadalmat tesz, miután a férfi beavatja találmánya rejtelmeibe, de a lány végül úgy dönt, megszegi fogadalmait, és azt teszi, amit saját maga vél helyesnek. Erre a motívumra épül a szerelmi szál, amit az a rendhagyó tény is erősít, hogy a háromszög férfi tagjai egyszer sem kerülnek összetűzésbe a lány kegyeiért.

A társadalmi reflexiók mellett természetesen más erényei is vannak a Godzillának. A vizuális trükkök mai szemmel igencsak művi hatást keltenek, de mégis impozáns látvány, ahogy egy dühöngő őrült szétveri a miniatűr díszleteket. Így a gumiruhás színészről készült szekond plánok is lehengerlő nagytotálok lesznek, illetve a makett városról készült totálokba be nem férő lény testrészei – mint közeli plánok – adnak valódi monumentalitást a monstrumnak. Ezt természetesen elősegíti a sűrűn alkalmazott békaperspektíva, valamint az alsó és felső kameraállások ütköztetése is, aminek segítségével a néző is aprónak érzi magát a fölé tornyosuló szörny láttán. A film másik nagy érdeme a dübörgő hangsáv, amely igazi háborús élményt biztosít a közönségnek. Már a főcím alatt is Ifukube Akira zeneszerző heroikus dallamainak kíséretében halljuk a szörny – robbanás hangjával felérő – lépteit, majd fülsiketítő üvöltését. Ifukube zenéje folyamatosan fenntartja a feszültséget, ezzel komolyan vehetővé téve a filmet a mai nézők számára is.

A Godzilla kiállta az elmúlt 60 év próbáját, és (sok folytatásával szemben) máig élvezhető, időtálló alkotás. Mindenképpen ajánlatos azoknak is újranézni, akik látták, és bepótolnia azoknak, akik még nem. Már csak azért is, hogy legyen viszonyítási alap a 2014-es Godzillához, ami biztosan tartogat még meglepetéseket!

YouTube előnézeti kép

Címke: , ,

Mothra_Godzilla

MONSTER OF THE WEEK

kinkong_vs_godzilla

MONSTER OF THE WEEK

godzilla_2014

KRITIKA, MONSTER OF THE WEEK

godard_bucsu-a-nyelvtol_05

AJÁNLÓ

liftlead

PRIZMATUBE

godzillaee

magazin

6203.0.570.359

Jegyzet

Griffith

Rövidfilm

Photo of Megan Fox

ESSZÉ

Csak_a_szel_102303622

KRITIKA

texas_chainsaw

TRAILERPARK

lb1

A NAP KÉPE

h

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

Great.Gatsby.Flappers

PRIZMATUBE

trsp

POSZTERFOLIO

hqdefault

HARDCORE

pulgasari__span

LISTA

image

PRIZMATUBE

Képernyőfotó 2014-03-24 - 16.28.08

PRIZMATUBE

chtown6

ESSZÉ