vlcsnap-2011-10-02-10h30m14s230

MONSTER OF THE WEEK

#39. Purgatórium

Sepsi László

2011/10/02

Az utóbbi években kitenyésztett western-hibridek egyik alapsajátossága, hogy a vadnyugati közegbe beemelt idegen testek – főképp szó szerinti értelemben, lásd a High Plains Invaders vagy a Cowboyok és űrlények példáját – szinte azonnal ki is lökődnek, mondhatni vegyület helyett keveréket hozva létre, ahol ugyanabban a babzsákban lötyögnek a két műfaj motívumai, de érdemi reakció mégsem jön létre köztük. A western és a fantasztikum összeházasítására tett izgalmas, és az említetteknél valamivel sikeresebb kísérlet az iparosmunkák és az erős társadalmi elkötelezettséggel felvértezett szerzői filmek között oszcilláló Uli Edel (Christiane F, A Baader-Meinhof csoport) és a hetvenes években Peckinpah körül háttéremberként sündörgő, azóta pedig főképp western-alapú tévéfilmekben utazó Gordon T. Dawson (A pap, a kurtizán és a magányos hős, Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!) bő tíz éves közös munkája is, akiknek a western és a keresztény fantasy összeházasításában olyan válogatott B-szériás rosszarcúak segédkeztek, mint Eric Roberts, Randy Quaid és Peter Stormare.
A film angol felirattal látható.

A horror és a western kapcsolatának az 1910-es évek óta rendszeresen létrejönnek a maga csúcspontjai, kezdve rögtön a farkasemberfilm születését jelző, mára elveszett két indiános rémtörténettel (The Werewolf, The White Wolf), hogy azóta a kézenfekvő vérfarkas-tematikán (Mad at the Moon, Ginger Snaps Back: The Beginning) túl többek között a kísértetek (Halott madarak), óriáskígyók (Copperhead), zombik (A gonosz ébredése) és vakondszörnyek (Burrowers: A felszín alatt) is tiszteletüket tegyék a kies vadnyugaton. Míg a sci-fi és a fantasy nyerő stratégiája, ha az egész western-univerzumot teszi idézőjelbe – legyen ennek eszköze akár a szimuláció (Feltámad a vadnyugat), akár az időutazás (Vissza a jövőbe 3.) motívuma –, addig a horror, néhány extrém példától eltekintve (Billy the Kid vs. Dracula) sikerrel vezeti le a monstrumokat magából a közegből, az „űrhajó a kanyon felett” jellegű száraz high conceptek helyett a vadnyugathoz kötődő alapmotívumokat téve meg forrásnak. Legyenek ezek őshonos csörgőkígyók vagy (fiktív) indián mítoszok szörnyetegei, lépéselőnyük nyilvánvaló például az űrből jött uránfaló rovarszörnyekkel szemben (High Plains Invaders), melyek eleve a hitetlenség jóval magasabb szintű felfüggesztését igényelik a befogadótól, miközben organikus beillesztésük a cselekményvilágba is súlyosabb feladvány, mint egy poros prérifarkasember kezelése.[1]

A Purgatórium értelemszerűen az előbbi stratégiát követi: az önreflektív elemeket sem nélkülöző koncepcióban a röpke prológus után a vadnyugati kisváros már mint mesterséges tér jelenik meg, amelynek lakói is többnyire hangsúlyozottan fiktív figurák. Edel ezáltal erényt is farag a telewestern vizuális korlátaiból: a helyszín díszletszerűsége és a kiüresített kompozíciók szándékoltan erősítik a cselekménynek helyt adó Refuge városka mesterséges jellegét, egy pillanatig sem hagyva kétséget afelől, hogy a barlangokon keresztül vezető határátlépés után már egy nem-valós, természetfeletti világban járunk. Ezzel párhuzamosan a Purgatórium az egyik legelemibb belépési pontot találja meg a western és a fantasztikum között: a keresztény fantasy és a klasszikus western konzervatív, merev morális kódok mentén szerveződő szabályrendszere kezdetben a kettő közötti nyilvánvaló feszültség ellenére is a legnagyobb természetességgel simul egybe, ahol a posztmodern provokatív gesztusai már csak egy-egy elszórt motívumban lelhetőek fel – lásd a Pokol kapuját őrző ősöreg indián alakját.

Mindezekkel együtt Edel és Dawson folyamatosan reflektálnak a karcosságától megfosztott tévéwestern sajátosságaira is. Ebből a szempontból a Purgatórium a Deadwood előtti idők paródiaértékű produktuma: Refuge szabályzata – csak semmi káromkodás, a szex fel sem merül, az erőszakért pedig egyenest a pokol tüze a jutalom – érezhetően a médium a kilencvenes években még bevett reguláin élcelődik, miközben ennek nyomán még néhány westerntoposzt is kiforgat. A Purgatórium egyik legkedvesebb gegje éppen a maga korában botrányosan provokatív – de azóta sci-fi és tévéverzióban is elkészült – Délidőre irányul: míg ott a hősnek szűk másfél órája volt, hogy felkészüljön a tűzharcra, itt a rehabon lévő Wild Bill Hickocknak huszonnégy órán át kell kibírnia, hogy nem ránt fegyvert, miközben a világ, amelyben jár, mintha Will Kane feleségének vágyálma volna. Habár elvileg ugyanott gyökereznek, a fiktív vadnyugat morális törvényei és a keresztény pacifizmus játékszabályai végül összeegyeztethetetlennek bizonyulnak és Dawson, kikerülve a két világ összeütközésének valóban megrázó kataklizmáját, inkább egy szó szerinti deus ex machinával oldja fel konfliktust. Így a fináléra a Purgatórium alkotói éppoly szelídnek és bátortalannak bizonyulnak, mint a tisztítótűzben ragadt hőseik, de amíg eljutnak az isteni kegyelemig, mégis felforgatják az általunk ismert vadnyugatot.

Footnotes    (↵ returns to text)
  1. Mindez elsősorban a vadnyugatot kulisszaként használó filmekre áll; azok az esetek, ahol a western bevett narratívái és hőstípusai jelennek más műfaji közegben, teljesen különböző műfajkeverési stratégiákat képviselnek.

Címke: , , ,

Nézz bele!
Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona
generation-x_480_poster

MONSTER OF THE WEEK

mazesmonsters

MONSTER OF THE WEEK

tk3

MONSTER OF THE WEEK

HalloweenTree Fahey

MONSTER OF THE WEEK

marvin

MONSTER OF THE WEEK

sharknad

MONSTER OF THE WEEK

outland

AJÁNLÓ

once_magic_rumpelstiltskin

TRAILERPARK

houseofclocks

MONSTER OF THE WEEK

poster_nevercrywerewolf

MONSTER OF THE WEEK

piranha7

MONSTER OF THE WEEK

reb-brown

MONSTER OF THE WEEK

mångudenlead

MONSTER OF THE WEEK

allthekind

MONSTER OF THE WEEK

becka

MONSTER OF THE WEEK

door-into-darknesslead

MONSTER OF THE WEEK

bogie

MONSTER OF THE WEEK

humbug1

MONSTER OF THE WEEK

xfiles

MONSTER OF THE WEEK

Storyteller1

MONSTER OF THE WEEK

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu