filmz.ru

AJÁNLÓ, magazin

Eleven illúzió – A Csocsó-Sztori garantált szórakozás a focivébé alatt és helyett

Árva Márton

2014/07/02

Juan José Campanella a Szemekbe zárt titkok Oscarja után hazai pályán támadja le az amerikai mozikultúrát utalásoktól nyüzsgő, önfeledt kikapcsolódást ígérő egészestés CGI filmjével, a Csocsó-Sztorival.

A képernyőn figyelt futballmérkőzések által generált mámoros katarzis a blockbusterek fogyasztásához hasonló, rejtélyes társadalmi-pszichológiai jelenség. Nálunk talpraesettebb, sikeresebb és elszántabb, vászonra vetített másaink személyes hősökké fogadása és kalandjaik követése ebben a formában is tömegeket mozgat meg, pedig egy hollywoodi szuperprodukcióval szemben a focimeccsek nézésekor még abban sem lehetünk biztosak, hogy befektetett érzelmeinket a győztes megdicsőülés kamatostul visszafizeti.

A Csocsó-Sztori bájos meséje úgy eleveníti fel az izgatott fociszurkoló és az elbűvölt látványfilmnéző gyermeki örömét, hogy öntudatosan rá is játszik az élmény naiv illuzórikusságára. Ezzel legitimálja az infantilis beleélést, de figyelmeztet is e világ műviségére.

Míg a közelmúlt latin-amerikai focifilmjei (például az Historias de fútbol, a Rudo y Cursi, az Hermano vagy a Linha de passe) komor, realista hátteret festettek a játék eseményei mögé, a Csocsó-Sztori családi időtöltésként optimalizált formája, mesekerete és fantasztikus elemei nem titkolt eszképizmussal helyezik a pontos közegábrázolás elé a hollywoodi mítoszok újrafogalmazását és a kikacsintós műfajjátékokat. (A stratégia kifizetődőnek bizonyult, ugyanis Campanella vállalkozása minden idők legdrágább argentin filmjeként hatalmas kockázatot vállalt, de bevételei is rekordokat döntöttek.)

Az egészestés CGI ősforrásának számító Toy Story alapötletét követve a Csocsó-Sztori magának való csocsójátékosát a varázslatosan életre kelő asztalifoci-figurák humoros próbatételeken át segítik a kisközösség megvédésében, az erkölcsi igazság megerősítésében és persze a szerelem elnyerésében. És bár a szélsőséges jellemvonások mentén felskiccelt karakterek, a leegyszerűsített motivációk, illetve a világszínvonalon teljesítő animáció attrakciós logikája vezeti a sodró lendületű filmet, Campanella kommerszében így is helyet kap egy-két szándékos ütemtévesztés, ami finoman deformálja az Álomgyárból átvett formulát.

filmz.ru

A tökéletesre csiszolt történetmondás, a pontosan kiszámolt ritmus és a szabályos vágybeteljesítő narratíva – ha csupán pillanatokra is – meg-megbicsaklik a karikatúraszerűen eltúlzott karakterek egymás szavába vágó, sztorizgató, elnyújtott dialógusaitól, ráadásul a végső összecsapás akciói hangsúlyosan töredezettek, és a dicsőséges finálé sem szépséghiba nélküli. A sorozatos előadásjelenetek (az exhibicionista Beto színészi kiruccanásától a Grosso hatalomátvételét kísérő prezentációig) önreflektív módon tartják előtérben a túlságosan is kidolgozott, mesterséges felszín mögött alaposan rejtegetett értékek témáját. Grosso, a kisvárost bekebelező megalomániás fociőrült (aki luxusvillájában a nyugati művészet kanonizált alkotásait saját képére formálja) kártékony és szűklátókörű tevékenységében

nem nehéz akár a jelenleg zajló világbajnokság körülményeire is rímelő hangokat találni,

és a történet hátterében meghúzódó ellenszenves pénzember (aki mellesleg a mérkőzést is a megfelelő dramaturgia szerint manipulálja) is ördögi mosollyal tudatja, hogy „a csillagok kihunynak, az idolok eltűnnek, a sztárok megöregednek… csak a menedzserek hatalma örök”.

Campanella – a Tarantinón edződött filmrajongók és a kikacsintásokra fogékony futballbarátok örömére – elhelyezett munkájában egy-egy nagyobb adag megfejtenivalót. Előbbi gesztus hangsúlyosan exponálódik már a 2001: Űrodüsszeia vonatkozó képsorát kifordító nyitójelenetben is, ahol az emberszabásúak egy elguruló koponyával végzik el a kezdőrúgást, és az Aranypolgár kerítésen átleső, emelkedő kameramozgásaitól az Apokalipszis most helikoptereiig sorakoztatja a rendszerint zenei idézetekkel is kiemelt utalásokat. A labdarúgásban érdekelt közönség pedig keresheti a filmbeli csocsócsapat játékosainak ihletőit (Grosso figurájában például Cristiano Ronaldo gesztusai fedezhetők fel) találgathatja, mi lehet a sárga-zöld csíkos mez eredete vagy további érdekességekre vadászva vizsgálhatja a szabadtéri jelenetek képeit (állítólag a rendező egy felhő mintázatába rejtette Maradona legendás „Isten keze”-góljának képét).

Az utóbbi években nagypályássá érett argentin tömegfilm a történelmi drámák (Szemekbe zárt titkok, A német doktor), thrillerek (Elefante blanco, Carancho), westernek (Aballay), romkomok (Medianeras) vagy melodrámák (El cerrajero, La reconstrucción) után a legköltségesebb szórakoztató-filmes formában, az egészestés komputer-animációban is előállt egy igazán versenyképes produkcióval. A Csocsó-Sztori garantált szórakozást nyújt focivébé alatt, után és helyett is.

YouTube előnézeti kép

Címke: ,

kepernyofoto-2017-01-03-20-43-33

KINO LATINO

La-Isla-Minima-1

AJÁNLÓ, KINO LATINO

37cb1ebf13

AJÁNLÓ

2014_porlasplumas

KINO LATINO

a-nemet-doktor-wakolda

KRITIKA

las-brujas-de-zugarramurdi-poster-final

KINO LATINO

magic-magic-still

ESSZÉ, KINO LATINO

52744f6abf8d4

KINO LATINO

limite, mario peixoto1

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

Blancanieves- pablo berger3

KINO LATINO

The-Dead-Man-And-Being-Happy-1

KINO LATINO

la demora berlinale

KINO LATINO

Film-Pablo-Larrain_03web

KINO LATINO

tabu21

KRITIKA

Medianeras

KINO LATINO

amigalszollead

KRITIKA

abbalay

KINO LATINO

Poster 700x1000

KINO LATINO

miss-bala

KINO LATINO

100826_eventherain

KINO LATINO