KÍSÉRLETI VETÍTŐ

A celluloid szelleme – Klausz Péter filmjei

Lichter Péter

2015/03/13

Bemutatunk egy tehetséges magyar kísérleti filmest.

A magyar kísérleti filmes szcéna olyan kicsi, hogy egy tágasabb telefonfülkében kényelmesen elférnének azok, akik (tartósan) ebben a műfajban mozognak. Ezért is szoktam különösen izgalomba jönni, ha új neveket fedezek fel – most épp Klausz Péterét. Klausz 2007-ben kezdett el filmezni, nem sokkal azelőtt, hogy megkezdte volna az ELTE filmtudományi tanszékén a tanulmányait. Elmondása szerint eleinte narratív etűdöket készített, majd később kezdett el az avantgárd irányába tapogatózni.

“Prágában, a FAMU-n voltam Erasmuson, ahol volt egy kísérleti filmes órám. Azelőtt nagyon nem izgatott ez a fajta filmezés,  de amit az órán láttam, az lenyűgözött. Itt ismertem meg Stan Brakhage-t, Kurt Kren-t, akik nagyon nagy hatással voltak rám.” – mesélte e-mailben Péter.

446378602_1280x720

Klausz egy nagyon régi avantgárd filmes technikával, az úgynevezett camera-less (kamera nélküli) módszerrel dolgozik. (Erről az irányzatról bővebben írtam már itt korábban.) Ennek az a lényege, hogy az absztrakt képet nem forgatással (expozícióval), hanem a nyersanyag közvetlen megmunkálásával, karcolással és festéssel teremtik meg. A harmincas-negyvenes években az új-zélandi Len Lye, az amerikai Harry Smith voltak a technika úttörői, majd később, a hatvanas években a Klauszra is nagy hatást gyakorló Stan Brakhage volt az irányzat vezéregyénisége. Manapság Amerikában és Kanadában alkalmazza a legtöbb kísérleti filmes ezt a technikát, például Bill Morrison, Jennifer Reeves, Scott Fitzpatrick stb. Itthon elég kevesen vannak olyanok, akik hasonló esztétikai irányvonalak mentén alkotnának, (bizonyos szempontból) Forgács Péter mellett én magam is gyakran nyúltam ehhez a tradícióhoz. A camera-less módszer szépsége éppen abban rejlik – pláne a mai digitális technikák korában – hogy fizikai kapcsolatba léphetünk a képpel, az absztrakt formákat nem egy gombnyomással, hanem tényleges képroncsolással érjük el.

Az első élmény, hogy otthon befűztem egy festett tekercset és levetítettem, katartikus volt, nem is az eredmény, hanem maga az aktus miatt. – vallja erről Klausz.

Klausz Péter munkái legtöbbször a nyersanyag roncsolására fókuszáló, bizonyos szempontból puritán alkotások. Blueprint című filmje – a legtöbb munkájától eltérően – zenei kíséret nélküli, egyszerű absztrakt film, ami a kék tónusban úszó villanásokra épít. Pontosan azt nyújtja a film, mint amit a címe ígér: puszta formát, színtiszta absztrakciót, egy felesleges jelentésárnyalattal se többet. Az abszolút filmes (vagy absztrakt filmes) tradíció a magyar kísérleti film egyik elhanyagolt mostoha gyermeke, ezért is volt öröm látni ezt az etűdöt.

Klausz legérettebb, a tapogatózó kísérletezésen túllépő filmje a 2012-ben készített Hanna. A film készítése során az alkotó elásott egy tekercs amatőr családi felvételt, ezért a roncsolásokat maga a természet hajtotta végre a nyersanyagon. A természet erőinek, illetve a véletlennek a mozgósítása korábban is izgatta a festőket (pl. Pollock) vagy a kísérleti filmeseket (pl. Jurgen Reble odáig ment, hogy baktériumokkal maratta szét a filmjét, Tomonari Nishikawa pedig komposzt közé rakott több órányi filmet.) Klausz munkája azért kimondottan szép, mert pont az elásás miatt olyan háló-szerű, organikus formák keletkeztek a képen, amit egyszerű festéssel nem lehet elérni. A kép roncsolásának módszere, a kép tartalma (családi jelenetek, nyaralás) és a narrációban elhangzó történet szerves egységet alkot: Hanna emlékeinek kísérteties elmúlását és előlebegését. Mintha a felejtés és az emlékezés egyszerre történne: a szavak felidéznek bizonyos képeket, de azok a töredékes jelenetek, amiket látunk, nem követik azt, amit hallunk. A film az erős narratív háttér, illetve az absztrakcióba hajló családi felvételek révén Forgács Péter filmjei mellé állítható.

Klausz Péter rövidfilmjének komplex szerkezetét és lírai hatását a film végén felerősödő, csipetnyit redundáns zene gyengíti, de nem rombolja le: a Hanna az utóbbi évek egyik legszebb magyar kísérleti filmje.

Hanna, cameraless/found footage film, 8 mm from Peter Klausz on Vimeo.

Címke:

HÍREK

LISTA

KÍSÉRLETI VETÍTŐ, KRITIKA

HÍREK

HÍREK

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

HARDCORE

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

ESSZÉ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

HÍREK

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ