A film különösen vonzódik az abszurdhoz, hiszen Gregor Samsa bogárléte kétségtelenül más dimenzióba kerül, ha a saját szemünkkel látjuk az átváltozás eredményét. Spike Jonze klipjében és Neill Blomkamp rövidfilmjében hasonló célokra használja azt a kissé kényelmetlen érzést, ami a reális környezetbe helyezett irreális főszereplővel való azonosulásból fakad. Ezen mit sem változtat, hogy Jonze a Daft Punknak készített videoklipben egyszerűen elmaszkírozta a főhős arcát, míg Blomkamp – a később a District 9-ban is alkalmazott – CGI-technológiát hívta segítségül. A két kisfilm az elveszettséget, a többségtől való különbözés zavart érzését önti mozgóképes formába.
Jonze rövidfilmként is kiválóan működő klipjében (Da Funk; 1999) egy New York külvárosában kóborló emberkutyát követünk végig, ahogy különböző megalázó szituációkba kerül. A hajléktalan, törött lábú főhőst a metropolisz utcáinak forgatagában szó szerint nem veszik emberszámba – és egyszer sem azért mert kutyafeje van.
Blomkamp Tempbot (2006) című rövidfilmjének helyszíne szintén egy jellegzetesen modern és elidegenedett élettér. Az irodába érkező robot-munkás, miután összeillesztették a fejét és a testét, beleszeret az új humánerőforrás-menedzserbe, ami kínos félreértésekhez vezet. A kellemetlen szituációk hátterében – Jonze klipjéhez hasonlóan – az áll, hogy a reális világ szereplői akár tudatosan, akár tudattalanul nem veszik tudomásul a főhős másságát.
Name
EmailNot published
Website
Comment
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése