magazin

KÍSÉRLETI VETíTŐ 6. Lichter Péter: Az ismétlődés analitikus bája (Martin Arnold filmjei)

Lichter Péter

2010/01/13

passage-a-lacte-pick-up06g1Az osztrák kísérleti filmes éra másik kulcsfigurája Peter Tscherkassky mellett, az 1959-ben született Martin Arnold. Ő is az úgynevezett found footage film (másnéven recycled cinema) területén hozott létre egy egyedülálló életművet, ami a youtube-on közzétett, manapság népszerű rajongói „szecska”-videók, és humorosan újravágott montázsok világában érezteti hatását.

Arnold két leghíresebb munkája, a Piece Touchée (1989) és a Passage a l’acte (1993) a loop-technikát alkalmazó VJ-ék koncert-installációinak korai megfelelője. Mindkét filmjében – Tscherkassky-hoz hasonlóan – egy úgynevezett optikai printer segítségével újrafényképezte egy-egy klasszikus film (The Human Jungle, Ne bántsátok a feketerigót!) néhány másodpercét, egy gondosan megtervezett partitúra alapján: egy meghatározott képkocka után lefényképezte a következőt, majd az azt követőt, aztán vissza a kiinduló képhez, és így tovább… Ennek eredményeképpen egy-egy mozgás szekvencia oda-vissza ismétlődik, majd tovább szalad egy újabb részletig. Arnold egy interjúban elárulta, hogy a nyilvánvaló strukturalista, avantgarde hatások mellett leginkább a hip-hop zene szerkezetei és technikája inspirálták munkáit.

Arnold filmjei a „második tekintet” megfigyelései. Az optikai printert mint az idő és a mozgás mikroszkópját használja, egy-egy banális jelenet (a feleség hazaérkezése és egy családi ebéd) mélyén, a képkockák között megbúvó rejtett kapcsolatok feltárására. Filmjei egyrészt a pillanatok folyamatos újrajátszásának kimerevítései, a klasszikus filmek egyszerű jeleneteinek abszurd montázs-paródiái. Arnold munkáinak különlegessége abban rejlik, hogy a loop-technika segítségével tulajdonképpen új jeleneteket alkot. A Piece Touchée elején, a szobába belépő férfi alakja a folytonos ismétlődéstől egy görcsös, ajtónyitogató fenyegető figurává transzformálódik. Az előtérben elhelyezkedő nő mozdulatlansága miatt eleinte nem is érzékeljük a kép ismétlődését, csak a háttérben újra-újra résre kinyíló ajtótól válik nyilvánvalóvá Arnold „jelenléte” a jelenetben. A színészek mozgásának ismétlésével egy hozzáadott suspense jelenléte is érezhető, illetve bizonyos pillanatok játékos vibrálása akár szexuális asszociációkra is alkalmat adhatnak.

YouTube előnézeti kép

A Passage a l’acte még jobban érezteti magán a zenei hatásokat. Itt a színészek gesztusait és beszédét Arnold egy olyan ritmusban komponálja össze, hogy a kimerevített pillanat-ütemek a film részleteinek egy torz nagyítását rajzolják ki.

YouTube előnézeti kép

Martin Arnold művészetében a filmművészet anyaga, az idő bomlik szöveteire, hogy egy újabb montázs-sormintát, a megfigyelő tekintet illúziót-leleplező konstrukcióját hozza létre.

Címkék:



1 KOMMENT.

  1. annaida szerint:

    nagyon beszippantósak ezek a pre-VJ-installációk, főleg, hogy a kép mellett a hangtorzulás is nagyban hozzárjárul az „illúzó-leleplezéshez”. például a számtalan szájrapuszi után sárkánnyá váló párocska esetében. http://www.youtube.com/watch?v=aXgjugI-iFU

Szólj hozzá!

[spoiler title="Nézz bele!" open="0" style="1"] Téma: Trashfilm Jeffrey Sconce: Az akadémia „beszennyezése” Sepsi László: A szörnyeteg jele – Trash, tévé, evolúció „A minőség szubjektív dolog” – Interjú David Latt-tel Alföldi Nóra: Trashformers – A kortárs blockbuster és a szenny Nemes Z. Márió: Kínzás mint képalkotás – A torture porn esztétikái Csiger Ádám: Szemét a Nap mögött – A japán trashfilm útja Parragh Ádám: Dühöngő firka – Körvonalazható trashettanulmányok Állókép Győrffy László: Privát biológia Dömsödi Zsolt: Trash-Pöröly Varió Huber Zoltán: A magányos hős újabb eljövetele Orosz Anna Ida: Vakrajz Lichter Péter – Pálos Máté: Szemorgona [/spoiler]

HARDCORE

EXKLUZÍV, INTERJÚ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

magazin

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

magazin

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu