Az amerikai avantgarde robbanásszerűen megjelenő élmezőnyének (Brakhage, Deren, Warhol) egyik kívülálló tagja volt, Arthur Lipsett (1936-1986) kanadai filmrendező. Lipsett eleinte hangfelvételeket készített elkapott beszédfoszlányokból, előadásokból és beszélgetésekből, hogy izgalmas kollázsokat készítsen belőlük. Később barátai tanácsára képeket illesztett ezekhez a felvételekhez, így olyan szabad-asszociáció jellegű montázsokat alkotott, amelyek gyorsan híressé tették a nevét.
Az egyik első ilyen rövidfilmjét a Very Nice, Very Nice –t egyedülálló módon Oscarra jelölték, a mainstream filmrendezők közül Kubrick is felfigyelt rá. A leghíresebb alkotása a 21-87 című film-jazz-re emlékeztető montázsjátéka volt, ami a fiatal George Lucas-ra is mély hatást tett: a Csillagok Háborújának egyik jelenetében, az egyik cella-ajtó sorszáma Lipsett filmjének címe.
A 21-87 a képek és a hangok közötti kapcsolatok lehetőségeit a végletekig variálja. Olyan asszociációk és szinesztéziák megdöbbentő váltakozásával játszik Lipsett, amiket nehezen lehet részleteiben elemezni. A képek nagy része talált nyersanyag: a járókelők és balerinák, gyerek és építkezések sorozatai mellé elkapott hanganyagokat illeszt, amelyek nem képeznek egyértelmű kapcsolatot. Így a jelentés a képek és a hangsáv közötti eltérés feszültségében van. Irónia, játékosság, abszurditás keveredik ebben a montázsban, a zenék és a párbeszédek váltásaiból gyakran dermesztő hatású képfolyam bontakozik ki. Olyan ez a film, mintha valaki egy tévét kapcsolgatna a saját fejében, automatikus, improvizációs filmírással lejegyzetelve mindent, ami eszébe jut.
Név (szükséges)
Email cím (nem tesszük közzé) (szükséges)
Honlap
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése