Az amerikai avantgarde hatvanas évekbeli aranykorának meghatározó „alműfaja” a lírai kísérleti film (cinepoem) volt, legnagyobb hatású képviselője pedig Brakhage mellett Bruce Baillie (sz.:1931). Baillie meditatív, haiku-jellegű filmverseit szemkápráztató képsorokból építette fel, a brakhage-i nyersanyag-roncsolás helyett inkább egy minimalistább, merengőbb stílust képviselt.
Egyik legjelentősebb műve a Castro Street (1966). A lírai kísérleti filmek egyik jellegzetessége a felfokozott személyesség, a filmnyelv szubjektivitásának végletekig fokozása az absztrakció révén. Baillie filmjében ez a személyesség az utcák és a tájak ködös impresszióba való sűrítésében jelenik meg. (A lírai kísérleti filmet egy kifejezetten amerikai „találmánynak” tartják, a tájak és az utcák romantikus szemlélete később a road movie műfajának volt az egyik fontos megtermékenyítője.)
A Castro Streetben Baillie az áttűnés, az egymásra fényképezés, a többszörösen rétegelt montázstechnika eszközeivel teremt egy hipnotikus városfilmet. A montázs ritmusának itt a legfontosabb sorvezetője a vonat zakatolásának hangja, amire az áttűnések pontosan illeszkedve sorjáznak. Kék és fehér felületek, vas-vonalak és rácsok sorjáznak, összeolvadva a felvillanó vonat képével, és a ritkán felbukkanó, sorvezető totálképekkel. A lírai film és az absztrakt film közt képtelenség pontosan meghúzni a határvonalat, és ez Baillie esetében is igaz. A Castro Street legsodróbb pillanataiban Brakhage festői absztrakcióihoz hasonlóan fotógén, kék vibrálást látunk: az elsuhanó tárgyak közelijeinek összemosott felületeit.
A Castro Street a hatvanas évek San Franciscójának egyik kultikus helyszíne volt, a világ első homoszexuális negyedének főutcája, több szempontból is a beat-korszak lázadásának és szemléletének ikonja. Baillie filmjében egyszerre egy romantikus és nosztalgikus viszonyt fejez ki ezzel az utcával, az összes verbalizálhatatlan érzelmét (legyen az akár kritikus, ironikus vagy szentimentális) sűríti sikeresen ebbe az erős hangulatú lírai montázsfilmbe.
Name
EmailNot published
Website
Comment
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése