20150929twin-peaks-tusko-lady-catherine1

KRITIKA

Nagy kár volt kifecsegni a Twin Peaks titkait

Makai Máté

2016/11/27

Ennyi zagyvaságot rég rágtak a szánkba, és még az óriásbagoly is kidugja az orrát az erdőből.

A nemrégiben magyarul is megjelent Twin Peaks titkos története című könyv közel sem egyedülálló kiadvány. A sorozathoz kapcsolódó egyéb megjelenések sorába illeszkedik: Laura Palmer naplója (Ki ölte meg Laura Palmert?), Dale Cooper hangfelvételei, könyv (Dale Cooper naplója), illetve hangoskönyv formában megjelent változatai a sorozat háttéranyagait dolgozzák fel. De mindez csak a hivatalos megjelenések legjava. Cooper hangjegyzeteinek könyvkiadása, mely nem fedi a hangoskönyv szövegeit, illetve Laura naplója magyarul is olvashatóak az MTV-Fabula sorozatában, és manapság elég nehezen beszerezhetőek. Laura és Cooper naplója is izgalmas adalékokat, előzményeket fed fel a szereplők múltjából, olyanokat, amiket a sorozat csak említés szintjén érint, illetve Laura esetében, amire a nyomozás irányul. Ezek a kiadások azonban elsősorban a megveszekedett rajongóknak valók. A kötetekben, illetve az audiobookon elhangzó információk lényegesek, de önálló alkotásként közel sem mérhetők a sorozathoz. Emellett pontosan azokat a háttérinformációkat közlik, amelyeknek a visszatartása megalapozta a sorozat titokzatos és misztikus hangoltságát.

Már a Tűz, jöjj velem! (Fire walk with me) kapcsán is az a benyomásom támadt, hogy túlzottan konkréttá válik a sorozat termékenyen obskúrus hangvételéhez képest, ugyanakkor Lynch kerek, egész, akár a sorozattól is függetleníthető alkotást készített, így a művészi-szerzői értéke összemérhetetlenül nagyobb a grátisz kiadványokénál.

Itt azonban olyan szempontok érvényesülnek, amiket az új könyv is hangsúlyoz már az elején – már-már coelhói mélységeket szaggatva –, a lényeg mégis benne van:

„A rejtély csodát teremt, ami kíváncsiságot kelt, az viszont megalapozza bennünk a vágyat, hogy meg akarjuk érteni, kik és mik is vagyunk igazából.” (13.)

xoru5tmo-2

Lynch filmje leleplező erejűnek az ábrázolás, a szüzsé szintjén mondható: konkrét jeleneteket láthatunk arról, hogy Leland Palmer miként molesztálja, majd öli meg szeretett lányát, míg a háttérben munkálkodó erők és okok szimbolikája, mely vagy a leghétköznapibb emberi őrületet és vonzalmakat, vagy az elemi metafizikai gonoszt jellemzi (vagy más ősi erőket), részben továbbra is nyitott marad, de a történet végső soron lezárul. A háttérvilágot, amely egyszerre lehet csak a kiválasztottak által érzékelhető asztrálréteg, vagy a mélyen bennünk rejtőző vágyakat szimbolizáló képi eszközkészlet,, Lynch itt is újrateremti, és továbbra is fenntartja. A hiátust, azaz a történet metafizikai, vagy annak tetsző mögöttes tartalmait a Mark Frost által jegyzett könyv kívánja megmagyarázni, és bár nem teszi annyira rosszul, munkája mégis számos ponton vitatható.

Ahogy a korábbi könyvek is eljátszottak a lejegyzés és értesülés, vagyis a közvetítő médiumok hitelességének kérdésével, úgy ebből a szempontból a Twin Peaks titkos története is reflektált szövegnek mondható, sőt a négy kiadvány közül a leginkább az. Tamara Preston FBI-elemző olvassa és jegyzeteli a Twin Peaks-i nyomozások során előkerült dossziét, amelyben számos vonatkozó anyagot gyűjtött össze egy rejtélyes „szerző”, aki magát Archivistaként mutatja be. Preston a csatolt pszeudohivatalos dokumentumok és fakszimilék közlése mellett a saját elemzésével is kiegészíti az aktákat, megkísérelve feltárni a Twin Peaks-i erdők misztikumát. És valóban feltárja – mindazt, ami a józan ész határain még éppen belül van.

Mark Frost pedig azt vállalta, hogy összefűzi a (fiktív) városi legendákat az Egyesült Államok kurrens, történelmi tényekbe ágyazott összeesküvés-elméleteivel: így Meriwether Lewis és William Clark északnyugati felfedezőútjai, a korai és későbbi elnökök szabadkőműves kapcsolatai, az ufóészlelések teljes története Roswelltől Bigfootig ráíródik a Laura Palmer-gyilkosságból szerteágazó, homályos történetet kifejtő térképre. A teljes modern amerikai folklórt mozgósítja a szerző, amelynek feldolgozását végtelen számú és változó mélységű filmes és irodalmi alkotás kísérelte már meg. Frost írása és módszere viszont óriási információs katyvaszt eredményez, és

a kötet több pontján a nevetségesség határát súrolja. 

Az alapötlet mindemellett, hogy valóságban is létezett személyek, mint a hírhedt Maury-szigeti észlelő, egyben konteós újságíró Fred Crisman, a szcientológus L. Ron Hubbard, a misztikus Aleister Crowley, vagy a narkós ügyeiről is ismert Crowley-tanítvány, Jack Parsons rakétamérnök köré építse fel ezt a szintén pszeudo regényt, nem feltétlenül rossz. Mégis kevés író van, aki ennyi paranoiát képes értelmes vagy komolyan vehető formában úgy találni, hogy az ne feküdje meg az érdeklődő gyomrát.

20150929twin-peaks-tusko-lady-catherine1

Jó példa erre mondjuk Philip K. Dick Szabad Albemuth Rádiója, amelyben bár hasonlóan korrelál az égvilágon minden mindennel, az alkotói szikra képes lángra lobbantani az illékony anyagot. Frost könyvét így könnyű rossz szájízzel olvasni, mert valahogy az egész túl sok. Míg Dick regényének főhőse, aki vagy közönséges paranoid skizofrén, vagy a mélyűrből hallja távolból suttogó istenek szent szövegét, esetleg egy szovjet műhold hullámain lovagol álmában, folyton a határon táncol, végig fenntartva az összes megoldási lehetőséget, addig Frost túlmegy minden határon. A Twin Peaks sorozat éppen attól bírta el ugyanezt a terhet, az utalásokat Briggs őrnagy karakterén keresztül valamiféle titkos hatalmi sumákolásra és földönkívüli elrablásokra, az indián miszticizmus finom jelenlétén túl egy megfoghatatlan szellemvilágra, mert a potenciális összefüggéseket Lynch jól felismerhető képi-narrációs technikáin átszűrve a néző maga teremthette meg.

Itt sajnos mindent a szánkba rágnak.

A kulcskarakter az a Douglas Milford, aki meg is hal azon az éjszakán, amikor feleségül veszi a szexi, és még Coopert és Truman sheriffet is letaglózó Lanát. Milford gyerekkorában maga is elszenved egy elrablást, miközben a rejtélyes Bigfoot és egy óriásbagoly is kidugja az orrát a Twin Peaks melletti erdőkből, majd ebből az alapélményből kiindulva megalapozza későbbi karrierjét, amely során az USA első számú, kiugrott UFO-ügynökévé, afféle Man In Blackké vedlik, aki az 1950-es évektől minden észlelés közelében felbukkant. Embereket fenyeget meg és ügyeket tussol el, míg valójában az igazságot kutatja és interpretálja, retináján pedig halálig ott csillognak a roswelli repülő krómfényű roncsai. Nixon személyes barátja lesz, az egykori hírhedt elnök megbízásából az asztrálvilágra és a földönkívüliekre is ráhangolható szuperberendezést épít a Twin Peaks-i hegyekben. És alapvetően ez már a regény – bár inkább afféle hamis lexikon – jobbik része. Mire Milford életútja visszavezet szülővárosába, megkapjuk a helyi lakosok, családok, Palmerek, Hornok, Martellek, Packardok századfordulóig visszamenő sztoriját is. A kötet végére természetesen fény derül az Archivista kilétére is, akinek személye és jelentősége szorosan összefügg megbízatásával, illetve várhatóan az újabb évad beígért alapkonfliktusaival, amelyeknek szorosan köze van Cooper karakteréhez. (Lásd az eredeti sorozat utolsó képkockáit.)

log-lady-john-malkovich

Frost írása végső soron izgalmas és rendkívül informatív: leginkább a jól dokumentált amerikai miszticizmus és ufológia felvázolása, illetve Twin Peaks lakóinak története írható a javára, emellett a kötet formája, folytonos reflektáltsága és pszeudofakszimile kivitelezése is bravúrosra sikerült. A könyv egyértelműen a legjobb az eddigi hivatalos kiadványok közül, és az is megengedhető, hogy Frost tisztességgel kihozta az anyagból, amit lehetett. Ezzel együtt a Twin Peaks titkos története egyértelműen rajongói könyv, és annál nem sokkal több. És éppen attól válik azzá, mert felfejti, amit David Lynch a filmekhez és sorozathoz hozzátett, vagy pontosabban: elvett belőle. A sejtetésbe, az elhallgatásba, a nehezen felfejthető, mégis jól olvasható szimbólumhasználatba és az összefüggések finomhangolásába tapos bele ez a könyv: felborítja a józan arányokat, és ahelyett, hogy a mítoszt építené, mintha annak rombolása felé is tenne egy lépést. Így annak, aki a sorozatot és a filmet nem kizárólag azért nézte és szerette, mert tudni akarta, ki a gyilkos, azt csak összezavarhatja.

Mindebből még kimosdathatja, és mentheti az egész Twin Peaks-misztériumot a jövőre tervezett harmadik évad, amit így már végképp nem győzünk kivárni. Lynch és Frost nagy alkotói dobása lehet, ha a könyvben ledöntött szobrok helyére újakat tudnak állítani.

YouTube előnézeti kép

 

Címke: ,