Gyorffy-Laszlo-Adam-bukasa-kortars

KRITIKA

Feldarabolja és összeszereli az emberi testet

Lesi Zoltán

2015/02/28

Horror, torture, nekrofília, meztelenség, magány. Nemes Z. Márió tanulmánykötetének középpontjában a test áll.

A szárazföld macskacápája, a tigris, egy lehetetlen fajt képez Szibériában több mint három méter hosszú farkával. Fejlett szocialista állam voltunk, mégis úgy hiszem, ez a legalapvetőbb mozgatóerő.
Nemes Z. Márió: Biotrash manifesztó

A preparáció jegyébent olvasva úgy éreztem, mintha Nemes Z. Márió verseinek világa tágult volna ki, és prózai méreteket vett volna fel. A tudományosan megalapozott szövegekben nem éreztem azt a száraz ízt, amelyet az elméleti szövegeknél oly gyakran. Főleg a mondatok gondos tagoltsága, a pop-kultúrából beemelt hasonlatok teszik olvasmányossá a könyvet. A szerző otthonosan mozog az irodalom, a filmművészet, a képzőművészet és a könnyűzene különféle rétegeiben,

mondhatni az intermedialitás gyermeke.

A preparáció jegyében gondot okozhat olyan olvasóknak, aki csak úgy tudja megérteni a könyvet, hogy az elemzett műveket kivétel nélkül ismerni akarja. Valószínűleg a szerzőn kívül nem is létezik ilyen ember, de nem is várható el senkitől, hogy egyszerre legyen ott a kortárs magyar lírában, a horror szcénában, a képzőművészetben, a filmművészetben és még a művészetelmélettel is legyen tisztában. Ezért is tartom fontosnak, hogy a könyv ezek nélkül az ismeretek nélkül is élvezhető. A könyvben a fekete-fehér illusztrációk, különösen a filmek és képzőművészeti tárgyú esszék esetében funkcionálisak, segítik a megértést.

nemesz

Nemes Z. Máriót ugyan elsősorban költőként ismerik, és vannak is a könyvben versekkel foglalkozó esszék, mégis a könyv fundamentumát, amint Bartók Imre is megállapította az ÚjMűvészet novemberi számában megjelent kritikájában, a képzőművészeti témájú Antropológiai töredékek adja. A szerző ebben a tanulmányban Győrffy László, Szöllősi Géza és Kis Róka Csaba teoretikusává válik, munkáikat közös platformra helyezi.

Egyértelműen kitapinthatóvá teszi a pop-kultúrához való szerves kötődésüket, a humanizmus újraértelmezésének tematizálását.

A három művész más anyagokat használ: Győrffy elsősorban szobrokat és rajzokat, Szöllősi Géza jellemzően szerves anyagnak tetsző objekteket, míg Kis Róka Csaba festményeket készít, de mindannyian a humanitás elvesztését, illetve az emberi test átformálódását dolgozzák fel.

A témának a legfontosabb hazai képviselője Hajas Tibor volt, aki saját testének a preparációját állította ki műtárgyként. Nemes a kötet előszavában egy Hajas-interjúból idéz:

„Egy bábu kevésbé bonyolult, de lényegibb, mint egy ember. Lényegibb, mert az élő és az élettelen határán van; a kettő egységes metaforája.”

A szentimentalitás szakadéka című esszé Jörg Buttgereitnek, a német horror fenegyerekének munkásságába merül bele, és sikerül bizarr humorral megmutatnia, hogy

a formalinban úszó emberi szervek csodálatától hogyan lehet eljutni egy bomló hullával való szexuális aktusig.

nekromantik4big

Mint a Nekromantiknak, úgy A preparáció jegyében című kötetnek is sikerül olyan módon felhasználnia az undorító és a hagyományos jó ízlésen túli motívumokat, hogy a szöveget megmenti az ironikus felhang és tudományos strukturáltság. Túl ezen saját maga is egy szövegalapú kísérletet tesz az emberi test feldarabolására és összeszerelésére.

A kötet struktúrája testrészekkel azonosítható.

A vidék gyászolása valójában a még ereje teljében lévő Tarr Béla gyászolása, aki már nem akar több filmet rendezni, akinek az utolsó filmje, A torinói ló, a nietzschei örök visszatérésről szól.

YouTube előnézeti kép

A torinói lóban szereplő lecsupaszított repetíció, a malevicsi négyzet lecsupaszított minimalizmusáig jut. A provinciális reménytelenség és az irónia hiánya viszont nemcsak a filmet, de Tarr egész életművet fojtogatja. Tarr Béla az esszé szerint egy élőhalott, de Nemes nem hagyja annyiban, megpróbálja megmenteni, és utat kínál neki Gus van Sant Gerry című filmjével.

YouTube előnézeti kép

Roland Barthes szállóigévé vált gondolata, mely szerint a szerző halott, alapot ad a nekrofil-esztétikának, de természetesen ennél összetettebb a kötet gondolati háttere. Kiemelten fontos például Georges Didi-Huberman-ra gondolata, ami szerint

a meztelenség sosem merül ki statikus harmóniában, mert mindig magában hordozza önnön felbontásának ígéretét.

Az Otto Weiningerről szóló szöveg, Az állatok nyelve a könyv egyik legjobban megírt, feszítő darabja. A szövegnek nem célja a nő- és zsidógyűlölő Weiningert megmenteni, inkább a félelem és gyűlölet szintéziseivel foglalkozik, és közelebb jut az osztrák szerző gyűlöletének és félelmének eredetéhez. A következő idézet például rávilágít, hogy Weininger a gonosz azonosításán fáradozott:

„Hónapokkal azelőtt, hogy a kutya problémává vált volna számomra, délután öt tájékán a legkülönbözőbb dolgokon gondolkodva üldögéltem egy müncheni vendéglő szobájában, ahol megszálltam. Hirtelen meghallottam egy kutyát valami teljesen sajátos, számomra új, átható hangon ugatni, és abban a pillanatban ellenállhatatlanul az az érzésem támadt, hogy épp most hal meg valaki” (Otto Weininger: Notesz. Levelek egy baráthoz. Ford. Hernádi Miklós. Budapest, Qadmon Kiado, 2009. 155. oldal).

Szinte megfagy az olvasóban a vér, mintha H.P. Lovecraft szövegeiről lenne szó, a Chtulhu-mítosz uralná a huszadik század eleji Bécset, amelyben Weininger is élt.

A horror, torture és nekrofília közepette meglepő, hogy a félelem csak ritkán tematizálódik a könyvben.

Szöllösi Géza munkája

Szöllösi Géza munkája

Ilyen például a Bajtai András költészetét feltáró Idegváros és üvegkoporsó című esszé, ahol A félelem tart életben című opusz kapcsán kerül elő, de a súlypont itt is a lelki helyek bejárásán és a hazataláláson van:

„Megtörténik a beköltözés, mert láthatatlan ember nem létezik, nem létezhet máshol, az idegváros és a neuraszténia lakója csak egymás tükrében egész és csonka. Birtokbavétel helyett rezignált hazatalálás.”

A test újraépítésében eljutottunk az idegi huzalozásig és ezen a ponton el is készült a gólem. A könyv záró szövege, Peer Krisztián költészetét tárgyalja. Az egyes versek beszédhelyzeteinek elemzésétől eljutunk a férfi feminizálásáig:

“A hazugságként felfogott tradicionális és/vagy hipertrófiás férfikép lebontását a konfesszió „igazságigénye” követeli meg, de ez a dekonstrukció a vallomásosság további komplikációjához vezet, hiszen végül nem lesz mit kimondani, csupán a bizonytalanságot, a halmazállapotok közti ingadozást”.

A könyv végére felépült gólemünk megszólal, sőt visszabeszél, végül eljutunk a moralizáló beszédig és a könnyekig.

Nemes Z. Márió: Preparáció jegyében. JAK – Prae.hu, 2014

_____________

[megjegyzés: A tárgyalt kötet egyes – filmes tárgyú – szövegei először a Prizma nyomtatott lapszámaiban jelentek meg.]

A legfelelső kép Győrffy László munkája, Ádám bukása a címe.

Címke: , , ,

martyrs-movie-4

AJÁNLÓ, HÍREK

3917927_5

KRITIKA

index

AJÁNLÓ

20150929twin-peaks-tusko-lady-catherine1

KRITIKA

4.0.4

EXKLUZÍV

boko1111

HARDCORE

voyage-fantastique-1966-06-g

HANGOK A JÖVŐBŐL

skinless

Jegyzet

Trailer-caps-twilight-movie-1245081_852_478

OFF SCREEN

hanks1

HÍREK

werckmeister1

HÍREK

lover-page-001

LISTA

books-2

ANIMATÉKA

the-human-centipede_396394

OFF SCREEN

Képernyőfotó 2014-06-06 - 1.34.03

AJÁNLÓ

37cb1ebf13

AJÁNLÓ

Képernyőfotó 2014-04-21 - 1.46.25

HARDCORE

Képernyőfotó 2014-04-19 - 15.32.36

ESSZÉ

lynch-david-509bda29e5b30

A NAP KÉPE

Képernyőfotó 2014-03-17 - 19.41.40

TRAILERPARK