A folyóirat internetes kiadásában a múlt hónapban szó esett Jarmusch-ról és Lee Marvinról, Sofia Coppoláról, az EDIT Nemzetközi Táncfilm Fesztiválról, a Terminátor körüli plágiumvádakról, és Dario Argentóról. A Prizma negyedik száma két hete már országos terjesztésben kapható a könyvesboltokban, művészmozikban, illetve nagyobb újságárusoknál.
Az offline folyóirat itt kapható: http://prizmafolyoirat.com/arusito-helyek/ itt fellapozható: http://prizmafolyoirat.com/archivum/ Facebook-csoport: http://www.facebook.com/group.php?gid=169361240984 Előfizetési lehetőségek: http://prizmafolyoirat.com/elofizetes/
JIM JARMUSCH, LEE MARVIN Farkas Gábor: A szerző nyolctól négyig – Jim Jarmusch videóklipjei „Ahogy azt Jarmusch is beismeri, szerzői jelenléte kevésbé érvényesül az általa rendezett klipekben, azonban szerzői kézjegye tetten érhető a pusztán szívességből elvégzett munkákban.”
Megyeri Dániel: Arcosok klubja – Jim Jarmusch és a The Sons of Lee Marvin „Ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen a filmtörténet tán legenigmatikusabb privát klubjába, nem előkelő társadalmi hovatartozás, nem mindenen átívelő kapcsolati háló, netán predesztinált nepotizmus, de nem is exkluzív, színaranyba mártott VIP-kártya szükséges – csupán Lee Marvinra kell hasonlítani. Vajon miért pont Lee Marvinra?”
Sepsi László: Lee Marvin a Homályzónában (The Grave; Steel) „A tovább gomb után két teljes Homályzóna-epizód tekinthető meg, melyeknek főhőse egyaránt a Point Blank sztárja – mindkétszer az életműbe szervesen illeszkedő szerepekben.”
Horváth Ádám Márton: New Yorkban kallódva (Amos Poe: The Foreigner) „A hetvenes évek végén New Yorkban fiatal amatőr filmesek egy csoportja 8 és 16mm-es kamerákkal felszerelkezve tört magának utat a helyi underground kultúrába. A „No Wave” néven is emlegetett rövid, szubkulturális hullám egyik meghatározó alkotója, Amos Poe amerikai független filmes 1977-ben készítette el The Foreigner című nagyjátékfilmjét, amely megelőlegezi Jarmsuch Permanens vakációját.”
TÉVÉTRASH – MONSTER OF THE WEEK Sepsi László: Élni jó-verziók „Legkevésbé sem volna meglepő, ha a menetrend szerint húsz év múlva érkező helyzetjelentésben a hatvan éves Anthony azokat repítené a rettenetes kukoricaföld mélyére, akik nem lájkolták az aktuális Facebook-státuszát.”
Sepsi László: The Hunger ep. 1×13: The Sloan Men „A softcore pornográfia és a horrorfilm különböző társműfajainak egymásra találása már a hatvanas-hetvenes évek exploitation-filmjeiben megkezdődött, ám a hollywoodi fősodorban a trend csupán a nyolcvanas-kilencvenes évek erotikus thrillereinek köszönhetően érte el zenitjét. A softcore kanonizálódásának következő csúcspontját az 1997-ben indult The Hunger című tévésorozat jelentette.”
Kele Fodor Ákos: Dario Argento: Pelts „Argento felmutatta a szerzői eredetiség egyik lehetséges elgondolását: a lelemények újrahasznosításának esztétikáját. Ennek foglalata a Pelts, s ezt mi sem illusztrálja jobban, mint amikor a prémruhákat készítő főhős a sokadik bőr lehúzása után saját felsőtestéből vág ki egy mellényt a szerelme számára, s – egyértelmű önreflektív metaforaként – így szól: „I made it for you. My work of art.”
SOFIA COPPOLA Pálos Máté: „movies only make me sad” (Sofia Coppola: Lick the Star/I Just Don’t Know What To Do With Myself) „Az idei velencei filmfesztivál nagydíját a Tarantino által vezetett zsűri sokak meglepetésére Sofia Coppola negyedik filmjének, a Somewhere-nek ítélte, amellyel a rendező a nagyobb költségvetés és a kosztümös biopic műfajfilmes fogalmazásmódja felé tett kitérő után visszatért az Elveszett jelentés által kitaposott útra. Coppola Lick the Star c. 1998-as kisfilmje és 2003-as videoklipje tovább árnyalja a szerzőről alkotott képet.”
FILM/NOVELLA Sepsi László (bevezető), Kovács Kata – Farkas Gábor (fordítás): Cameron vs. Ellison (The Outer Limits: Soldier, Demon with a Glass Hand) „A posztmodern Álomgyárban a bevallottan kreatív újrahasznosítást művelő Quentin Tarantinón kívül talán James Cameron az egyik legszerencsésebb alkotó, akit rendre megtalálnak különböző jogdíjügyekkel és plágiumvádakkal. A továbbiakban a Terminátor – A Halálosztó plágiumperének tárgyi bizonyítékai láthatóak-olvashatóak, úgymint a két vitatott Végtelen határok-epizód és az Üvöltenék, de nincsen szám című proto-cyberpunk novella – bizonyítva, hogy a különféle vándormotívumok kavalkádjából összeálló tömegfilm-hálózatokban az eredetiség egyre inkább idejétmúlt fogalomnak számít.”
TÁNCFILM Nagy Bori: Gyerekcipőben – A kortárs táncfilm itthon és külföldön „Nemrég ért véget a hatodik EDIT Nemzetközi Táncfilm Fesztivál, ahol fenékriszáló madaraktól és vérbosszúra készülő Adidas-cipőktől kezdve Beckett élő bábuként menetelő színes figuráin át egy földön fetrengő kompániáig és sikítozó japánokig rengetegféle és -fajta népség perdült táncra a vásznon. A táncfilm fogalma azonban máig tisztázatlan mind a készítők, mind a kritikusok szemében.”
KÍSÉRLETI FILM KÍSÉRLETI VETÍTŐ 10. Lichter Péter: Az ismeretlen gyerekkor szellemei (Gunvor Nelson) „Az amerikai avantgárd hatvanas évekbeli korszakának egyetlen külföldi figurája a svéd Gunvor Nelson volt, akinek 1969-ben forgatott My Name Is Oona c. alkotása a lírai film irányzatának egyik legköltőibb darabja.”
FILMKRITIKA Tüske Zsuzsanna: Hidegebb nyomon (Ben Affleck: Tolvajok városa) „A direktorrá avanzsált művész tehetségéről és stílusérzékéről leginkább a 2008-as év egyik legfontosabb filmje, a briliáns Hideg nyomon tanúskodik, azonban a kiválóan bevált vendégmunkás a két évvel ezelőtt saját kezűleg magasra erősített lécet ezúttal nem tudta megugrani.”
Jankovics Márton: Gordon Gekko kasztrálása (Oliver Stone: Tőzsdecápák – A pénz nem alszik) „A romantikus filmek legrosszabb hagyományát idéző, könnyben úszó finálé során pukkad ki végleg a silány celluloid-buborék. Leróva Gekko iránti hódolatomat, bátorkodom az alkotóknak címzett szellemeskedő intelemmel befejezni a cikket: Fiúk, lehet, hogy a pénz sosem alszik, de a néző olykor igen!”
Name
EmailNot published
Website
Comment
Téma: Kortárs skandináv film
Réz Anna: Mesék egy jobb etikáról – Racionalitás és moralitás Jensen filmjeiben "Isten mint hatalommániás pszichopata" - Jensen a Prizma kérdéseire válaszol Roboz Gábor: A kapcsolatok rákfenéi – A kortárs dán szerzői film főbb alkotói és törekvései Gyenge Zsolt: A jólét fasizmusa – Roy Andersson, a mozi Brechtje "Ne legyetek olyan kapzsik!" – Gyenge Zsolt interjúja Roy Anderssonnal Farkas Gábor: A család szeme fénye – Lukas Moodysson és a tiniszemszög Megyeri Dániel: Porból lettél, prédává leszel – A norvég horrorfilm sajátosságai Björn Norđfjörđ: A láthatóság ára – Az izlandi film és a kis nemzeti filmgyártások érvényesülése (fordtította: Pálos Máté és Roboz Gábor) Sepsi László: Örökbe fogadva – Újraforgatott Skandinávia
Animatéka
Varga Zoltán: Vincent és a homokember – A bábanimáció kísértetiességéről Rövid történet, boldog zene – Hubai Gergely interjúja Normand Roger zeneszerzővel Orosz Anna Ida: Testetlen hangok – A (magyar) animációs dokumentumfilmek hangi világáról Rózsás Lívia: Művészeti ágak között - Waliczky Tamás rövid portréja
Varió
Réz Anna: Ontológia darázsfészkek – Metalepszis Charlie Kaufman forgatókönyveiben Lichter Péter: A Kozmosz metaforái – Az absztrakt szekvenciák funkciója a hollywoodi filmekben Nemes Z. Márió: A vidék gyászolása – Tarr Béla: A torinói ló
Állókép
Szemző Zsófia: Transzmutáció - Darwin üdülése