Csak nő a feszültség, és pislogni se mersz – Hosszú beállítások az izgalom szolgálatában

Lichter Péter

2014/01/22

A filmnyelvet ravaszul használó filmrendezők olyan hatást tudnak elérni egy egyszerűnek tűnő, ám akár hetekig tervezgetett hosszú beállítással, hogy addig markoljuk a moziszékek szélét, amíg olyan fehérré vértelenedik az ujjbegyünk, mint az üres mozivászon.

A hosszú beállítás hatása független a műfajoktól: szerzői film esetében például lehet hipnotikus (Tarr Béla) vagy elidegenítő (Godard) hatású, a tömegfilm területén szolgálhatja a thriller feszültségét, a háborús film hitelességét, vagy a horror sokkját. Íme a kedvenc hosszú beállításaink, a teljesség igénye nélkül.

A dicsőség ösvényei Kubrick legendásan rajongott a hosszú beállításokért, amikhez persze még legendásabb precizitása és a hadvezéri jelleme is jól passzolt. Első komolyabb kritikai sikere A dicsőség ösvényei volt, aminek ma is hatásos csatajeleneteit viszonylag hosszú, az ötvenes évek végén még szokatlanul elegáns kocsizásokkal vett fel. Kubrick kameratáncoltató mániája a steady-cammel teljesedhetett ki: a Ragyogást már ezzel az eszközzel forgatták.

Az ember gyermeke A mexikói Alfonso Cuarón nevéhez leginkább a hosszú beállítások műfajfilmekben történő meghonosítása kötődik. Még a Harry Potter és az azkabani fogolyba is sikerült egy-két rá jellemző hosszú beállítást belecsempésznie. Az ember gyermekében két bravúros jelenet is vágás nélkül lett felvéve, mindkettő egy-egy akció valós idejű feszültségét teremti meg.

A gonosz érintése A hosszú beállítások klasszikusa. Az Orson Wellesre jellemző formanyelvi elegancia fokozhatatlan iskolapéldája, a bomba felrobbanására váró nézőt őrületbe kergető, káprázatos bűvészmutatvány.

Párbaj Steven Spielbergről elsőre talán nem ez a formanyelvi megoldás jut az eszünkbe, pedig ahogy az Új Hollywood élcsapata (Coppola, De Palma, Scorsese), ő is gyakran szabadon engedte képsorait. Első filmje akár egy stílustanulmány is lehetne, a két sofőr rivalizálását elmesélő filmhez szinte minden létező trükköt bevetett.

Pánikszoba David Fincher Hitchcock előtt tisztelgett ezzel a méltatlanul alulértékelt kamarathrillerben. Ahogy az angol suspense-nagypapa is gyakran használt bonyolult hosszú beállításokat (pl. a Kötélben), a Pánikszoba is szerepeltet egy szépen komponált, digitális trükkökkel összehegesztett kameramozgást. Kedvenc pillanatunk, amikor a „kamera” átsuhan a kancsó fülén.

A fegyverek istene A Hong Kong-i akciómester gyakran a kortárs tánc összetettségével koreografálta meg az akciószekvenciáit. Ebben a jelenetben olyan hatásos az egyben felvett hentelés, hogy szinte egy videojátékban érezzük magunkat. A részletre csak akkor kattins, ha elmúltál 18 éves!

Rejtély A jégszívűnek csúfolt osztrák Haneke szerzői thrillerjében a filmforma folyamatosan reflektál önmagára, illetve a film feszültségének központi forrására, a megfigyelésre. Ez a rideg, távolságtartó totálban bemutatott öngyilkosság épp a hosszú beállítás szenvtelen megfigyelői pozíciója miatt lesz sokkoló. A részletre csak akkor kattins, ha elmúltál 18 éves!

Címkék: filmelemzés, Lista