bone00

KRITIKA

Ilyen moziélményhez ritkán van szerencsénk

Roboz Gábor

2016/06/14

Lefogadtuk volna, hogy ezt a filmet nálunk nem mutatják be, erre bemutatják.

Tavaly ősszel viszonylag nagy karriert futott be a neten egy előzetes, amelyre az ínyencségekre éhesek egyből rávetették magukat, de számolni kellett azzal a lehetőséggel, hogy ez a hangzatos koncepció könnyen elsülhet rosszul is. Az ellenkezője történt: a film többnyire pozitív kritikákat kapott, rengeteg országban forgalmazták, és az, hogy nálunk július elején moziban is bemutatják, majdnem akkora esemény, mintha Andy Vajna holnap bejelentené, hogy mostantól a filmes lapok is kapnak pénzt.

Nem lehet elég nagy betűkkel kiemelni, hogy westernhorror kerül a magyar mozikba.

A 2015-ös valamiért különösen emlékezetes év volt a vadnyugati történetek kedvelői számára: az (nálunk idén bemutatott) Aljas nyolcas és A visszatérő mellett mozikba került a műfaj feminista tendenciáját erősítő The Keeping Room és a Coenéket idéző Slow West, és hosszas felkészülés után S. Craig Zahler is bemutatkozott rendezőként.

Zahler a Realmbuilder nevű metal banda énekese és dobosa, és ha hihetünk a vele készült interjúknak, már tucatnyinál is több forgatókönyvét adta el, de csak az egyikből készült film (a The Incident című francia horror), mindenesetre az biztos, hogy az elmúlt években több különböző műfajú regénye jelent meg, úgyhogy amikor elkezdte forgatni a Csontok és skalpokat (Bone Tomahawk), már senkitől sem kellett megkérdeznie, hogyan házasítsa össze két választott zsánerét.

BT_100714_RAW-5456.CR2

Aki szeret a filmtörténet kevéssé ismert zugaiban turkálni, az tudja, hogy a westernhorror – vagy a több műfajelegy gyűjtőneveként ismert weird western – amerikai mozis gyökerei egészen a harmincas évekig nyúlnak vissza, de igazán az ötvenes évek ponyvairodalmának és képregény-kultúrájának köszönhetően lett népszerűbb. Persze így sem lehetett belőle beszédtéma minden családi vacsoránál: ezeket a minimális költségvetésből készült produkciókat többnyire tényleg csak azok ismerik, akiknél nem feltétlenül szempont, hogy „jó” filmeket nézzenek, beérik azzal, ha valami „különleges”, és a kevés kivétel egyike természetesen Bigelowtól az Alkonytájt.

A westernhorrorok a klasszikus monstrumok közül főleg vámpírokat és zombikat vonultatnak fel, a kannibalizmus egyetlen aránylag ismert, vadnyugati közegben megvalósított ábrázolása eddig a Farkaséhséghez fűződött. Zahler munkája viszont újra felhívja a figyelmet, hogy az – amúgy valós alapokon nyugvó – emberevés témája még mindig kiaknázatlan potenciál lehet a filmeseknek.

bone02

Torokmetszést tenni nyitóképre meredek húzás, és ehhez képest a Csontok és skalpok sokáig meglepően szelíd marad. A történet szerint a Bright Hope kisvárosba gyanús idegen érkezik, akit a hamar értesített seriff azonnal lekapcsol a kocsmában, de a baj már rég megtörtént, a férfi ugyanis idefele jövet magára haragított egy komplett barlanglakó törzset. A kannibálok éjszaka el is rabolják a város néhány lakóját, mire négy férfi rögtön útnak indul, hogy ellovagoljon „Az éhező emberek völgyébe”, ahol a helyiek tárt karokkal várják őket.

Az ehhez hasonló korábbi filmek többnyire rövidek voltak, megsínylették a kis költségvetést, és időnként a camp kategóriájába kerültek, a Csontok és skalpokra azonban mindez nem igaz: játékideje kicsivel hosszabb két óránál, az alacsony költségvetés ellenére pofásan mutat, és csak szándékosan vicces néha, köszönhetően az író-rendező néhány szellemes párbeszédének, amelyekből még a fináléra is jut.

Tény, hogy a film ideális nézője birkatürelemmel van megáldva, Zahler ugyanis sem a főszereplők, sem a konfliktus bemutatásával nem kapkod, és ezek után sem siet sehová, vagyis hamar szembesülünk vele, hogy a hangsúly a westernhorror szóösszetétel első felére esik. A rendező alapvetően a figuráira koncentrál, és bár igazán egyiket sem mélyíti el, legalább kiegyensúlyozottan kezeli őket, és kimondottan szórakoztató társaságot mutat be.

BT_093014_RAW-457.CR2

Tiszta szerencse, mert menet közben hamar világos lesz, hogy Zahler nem a vizuális világgal vagy a dramaturgiával akart emlékezeteset alkotni, hanem témaválasztása mellett a karaktereivel. Bár nem teremtett felejthetetlen hősöket, szerencsére úgy válogatta össze a mentőexpedícióra induló négyest, hogy a seriff nyugdíjas korú helyettese mellett egy sínbe rakott lábú elöljáró is helyet kapott, sőt a film egyetlen női szereplője a város orvosa, és néha az ő alakján is érezni, hogy a rendező nem a műfaj klasszikus nemi sztereotípiáira hagyatkozott.

Ugyan a Csontok és skalpok az igazán nagy western-kedvelőknek sok újdonsággal nem szolgál, frissessége, humora és fináléja mellette szól, mindenesetre elsősorban azok járnak vele jól, akiknek gyorsabb lesz a pulzusa attól, hogy westernhorrort láthatnak a moziban.

Címke: ,

smokeygun2

ESSZÉ

kinopoisk.ru

KRITIKA

Cowboy Bebop 57

MONSTER OF THE WEEK

cure00

HÍREK

hell-or-high-water-banner

KRITIKA

gunnar-hansen-158511-1280x0

Jegyzet

flanagan00

KRITIKA

asssssa

LISTA

tumblr_ma8sg0wEyU1qg39ewo1_500

AJÁNLÓ

Clipboard01

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

horrorofdraculathumb

KÍSÉRLETI VETÍTŐ

unfriendedlead

TRAILERPARK

gunfighter

PRIZMATUBE, Rövidfilm

voiceslead

KRITIKA

the revenant

HÍREK

nympho

LISTA

BABADOOK-012

LISTA

feher1

TRAILERPARK

Fog

HANGOK A JÖVŐBŐL

scary4

HÍREK