
2010/09/30
Ma már nehéz elképzelni, hogy az Új-hollywood-i keménymag egyik legkonvencionálisabb filmnyelvét használó, élő klasszikusának fiatalkori zsengéi keményvonalas, izgalmas kísérleti filmek voltak. A hatástörténetek törékeny kutatásainak George Lucas rövidfilmjei újabb támpontul szolgálhatnak a korszak fenegyerekek formai inspirációinak feltérképezésében.
A hetvenes évek filmtörténetet író generációja (Spielberg kivételével) mind valamilyen filmes képzésen tanulták el a szakma alapjait. Ez a fiatal, nagy számú korosztály sokkal hamarabb került a tűz közelébe, mint idősebb pályatársaik. Régi Hollywood íratlan szabályai szerint a fiatal filmeseknek hosszú évekig, akár évtizedekig elnyúló szamárlétrát kellett végigmászniuk, mire a rendezői székbe süppedhettek volna, viszont a hetvenes évekre a filmipar dolgozóinak nagy része kiöregedett. Amikor Spielbeg 21 (!) évesen a Universal stúdió televíziós részlegénél rendezni kezdett (leginkább a korai Columbót), stábjának nagy része ötven felett járt.
A világ első filmes egyetemi kurzusát 1947-ben kezdték San Franciscóban – az egyik tanár egy bizonyos Sidney Peterson avantgárd filmes volt –, bár ez inkább hasonlított egy szakkörre, mint komoly infrastruktúrájú, mai intézményre. A második világháború utáni gazdasági fellendülés lehetővé tette, hogy az USA legtöbb városában jól felszerelt művészeti és filmes képzések induljanak, ahol a diákok szabadon kísérletezhetnek. Az amerikai avantgárd hatvanas évekre beérő (és divatossá váló) rendezői, „civil” foglalkozás gyanánt mind valamely filmes egyetemeken tanítottak, ahol a rövid és olcsó kísérleti filmeket népszerűsítették a fiatalok között. A hatvanas években az akkor szárnyaikat bontogató, később mogulokká váló rendezőkre minden irányból záporoztak a formai és tematikus inspirációk: Európából Godard-ék, Amerikából pedig az akkor tetőző avantgárd hullám tagjai mutatták meg nekik a filmnyelv végtelen lehetőségeit.
Kaliforniában két egyetemen tanították színvonalasan a filmkészítést: az USC és a UCLA campusain. Az előbbi diákja Lucas és Milius, az utóbbié pedig egy bizonyos Francis (később Ford) Coppola volt. A két egyetem gyakran rivalizált egymással, diákfilm-fesztiválokon versenyeztették korai filmjeiket.
Lucas egyik első filmje a Look at Life volt. Az állóképek gyorsmontázsából kirajzolódó, politikai felhangoktól sem mentes rövidfilm Arthur Lipsett, kanadai avantgárd filmes formai megoldásait utánozza. (A szerzőt egy korábbi KÍSÉRLETI VETÍTŐben mutattam be.) A rövid zenei géppuska-sorozatra emlékeztető vázlat már megelőlegezi Lucas vonzódását a montázshoz, aki Lipsett iránti rajongása jeléül a Csillagok háborúja – Új reményben a hősöket fogva tartó birodalmi börtön kapuja felé az avantgárd filmes egyik filmjének címét rakta: 21-87.
George Lucas leghíresebb rövidfilmje a THX 1138 4EB. Ez a cinema pur tisztaságát megközelítő kísérleti film Lucas első ódája a technikához, a legtöményebb bizonyítéka technika-fetisizmusának. Első nagyjátékfilmjének, a THX 1138-nak az alapötletét dolgozza fel formai játékokra redukálva a filmet. Egy disztópikus jövőben egy ember, bizonyos THX 1138 menekülni kényszerül a kibírhatatlan falanszterből. A film a menekülés és keresés képi és akusztikus motívumaira épül, Lucas a legteljesebb hatás érdekében az amerikai avantgárd addigra kiteljesedő, teljes formai eszköztárát beveti. Az egymásra fényképezett színes fénykörök Baillie lírai filmszövetét juttatják eszembe, a zajos video-képek, kapcsolótáblák közelijeiből összevágott montázsok szintetizálják a korai strukturalizmus, absztrakt fényjátékokra és zajokra redukált önreflexív filmtanulmányait a szovjet montázsiskola klasszikus ritmusával és párhuzamos vágásaival. Már itt nyilvánvaló Lucas rajongása a filmhangért: a film hatása teljes egészében a zörejek, géphangok és rádiófrekvenciák szimfóniájára épül. Később ezt a hangsáv-mániát az American Graffitiben viszi a finomhangolás tökéletességéig, majd a Star Wars szürreális hangeffektjeiben fejleszti a csúcsra. Lucas rövidfilmjének érdekessége, hogy mindezt a formai játékosságot és avantgárd-filmes attitűdöt egy felvállalt műfaji (sci-fi) keretben mozgósítja. Ez a klasszikus és avantgárd értékek keverésére irányuló hajlam az egész Új-Hollywoodi generációra jellemző lesz: a gazdag filmnyelvi szókincsüket a hollywoodi stúdiórendszer profit-alapú szemléletéhez fogják majd igazítani, – ha végre kikerülnek az iskolapadból.
Címkék: kísérleti film, KÍSÉRLETI VETÍTŐ, tömegfilm
[…] elején inkább tekintett magára kísérleti filmesre, mint hollywoodi rendezőre. Erről itt írtam […]