Fusion TIFF File

ANIMATÉKA, magazin

Túlságosan tisztelettudó hommage à Jacques Tati (Sylvain Chomet: Az illuzionista)

Orosz Anna Ida

2010/11/27

A Belleville randevú magával ragadó kalandvígjátékát jegyző francia író-rendező, Sylvain Chomet már első egészestés filmje stáblistáján is tisztelettel adózik az Hulot úrként mozi-ikonná vált színész-rendező, Jacques Tati oeuvre-je előtt. Az illuzionista pedig, amely Chomet második egészestés animációja, egyenesen a burleszk-sztár honfitárs több mint ötven éve eredetileg élőszereplős filmnek íródott, ám fiókban maradt forgatókönyvéből lett rajzfilmre adaptálva.

Jacques Tati az ötvenes években annak köszönhetően írt filmtörténetet a Kisvárosi ünneppel, a Nagybácsimmal, illetve az 1967-ben készült Playtime-mal, hogy a burleszk eredetileg némafilmre hangszerelt műfaját sikerrel ültette át a hangosfilmre. Ugyanis a Tati-filmekben mind a verbális és a non-verbális hang egyfajta zörejként jelenik meg, miközben azóta, hogy a hangot a filmszalagra tudják rögzíteni, a történetmesélő játékfilmek a legritkább esetben mondanak le a narratív információkat hordozó tagolt verbalitásról. A filmjeiben rendszerint főszerepet vállaló Tati környezetének hangjai, mint például a gombnyomásra működő szökőkút szörcsögése a Nagybácsim kertjében vagy a süppedős műbőrfotel cuppogása a Playtime váróteremében, a túltechnicizált civilizáció tárgyi világának idegenszerűségét hivatottak kikarikírozni, a nyakigláb főhős pedig, aki egy régimódi életforma képviselőjeként valójában az egyedüli normális alak ebben a modernizált világban, a földönkívüliek ügyetlenségével kóvályog pipával a szájában a modern nagyvárosi lét távirányított, pittyegő útvesztőiben.


Az illuzionista címszerepében, amit Tati eredetileg saját magának szánt, a francia mozisztár animációs alteregója már nem Hulot úr kopott ballonkabátjába bújva, hanem a színész-rendező eredeti nevén, Tatischeffként képviseli régimódi trükkjeivel egy letűnt kor szórakoztatóiparát. A kenyerét illuzionistaként megkereső idősödő Tatischeff a beat-korszak hajnalán az Egyesült Királyságba vetődve poros bűvészmutatványaival már nem tudja fölvenni a népszerűségi versenyt a színpadon vonagló fiú rockzenekarral. Utolsó rajongója, akit egyszerű trükkjeivel még el tud varázsolni, egy ágrólszakadt skót cselédlány, Alice, aki az Edinburgh-ban szerencsét próbáló bűvész mellé szegődik. Az idős mutatványos és a kíváncsi tekintetű bakfis már-már apa-lánya viszonyba kerülnek (nem véletlenül, hiszen eredetileg Tati a saját lányára írta Alice szerepét), és Tatischeffnek, hogy immár kettejüket el tudja tartani, és egyfajta Pygmalion-apaként az elrongyolódott vidéki kislányt kikupálja nagyvárosi Hamupipőkévé, a helyi varietészínház mellett valami pénzkereső munka után kell néznie. Ugyanakkor az új kor kihívásaiban járatlan idős úr az autómosó-szalonban alkalmatlannak bizonyul, azt pedig, hogy trükkjeit a helyi divatház kirakati mutatványosaként kommercializálja, túlságosan is lealacsonyítónak érzi. Azonban Tatischeff nem magányos kívülálló: vele együtt sok más varieté-előadó tengődik művészi pályája utolsó stációjában, a film pedig nekik, a bánatát alkoholba fojtó depressziós bohócnak, a hajléktalanná váló hasbeszélő-művésznek és a trükkjeit a fehérneműbolt kirakatában pénzzé tevő címszereplőnek állít nosztalgikus hangú emléket.


Chomet hommage-a fölöttébb melankolikusra, tisztelettudóra és finomkodóra sikerült. Míg a francia rendezőnek előző filmjével, a Belleville randevúval sikerült Tati komikumának nyomdokaiba lépnie, Az illuzionistát túlságosan is a művészi előképként tisztelt mester alkotói világa iránti tisztelet hatja át, minek köszönhetően a film túlteng az őszbe borult skót felföldről készült, a nézőt nosztalgikus hangulatba ringató sárgás-barnás tónusú totálokban, a burleszk-szituációkból pedig éppen a hangi és vizuális gegek maradnak kiaknázatlanul. Talán Chomet nem érezte komilfónak, ha a leitatott Tatischeff perceken át bukdácsol föl a lépcsőn a hotelszobájába, vagy ha egy slaggal hosszas közelharcba keveredik az autómosó-műhelyben. És ha még a szökdécselő Tati egyébként jól sikerült animációs figuráját nem is merte, vagy akarta túlgegesíteni a rendező, a mellékszerepekből is hiányoznak a Belleville randevú és a rendező 1998-as kisfilmje, Az öreg hölgy és a galambok naturálisan ábrázolt világába helyezett elhízott vagy éppen levéznult, messziről felismerhető Chomet-karikatúrafigurák. Az a pár jelenet, amelyekben egy csont és bőr bárénekesnő lép föl a francia varietéban, a skót lakodalmon egy masszív testalkatú Krimhilda áriázik az ittas násznépnek vagy a már említett nyálasképű fiúegyüttes tombol a színpadon, miközben hősünk a függöny mögött arra vár, hogy az ő műsorszáma következhessen, a másfélórás film leghálásabb pillanatai közé tartozik. Azonban a folyamatos feszült figyelembe, hogy hátha a gyönyörűen átrajzolt festői skót tájképeket mutató hosszú pászták és a mégoly profi (ámde a film kézzel rajzolt látványvilágától kissé idegen) 3D-s körpanorámás edinburgh-i városkép között megbújik-e a Tati-filmekre és a Belleville randevúra is olyannyira jellemző vizuális vagy hangi ínyencség, a néző könnyen lelkesedését veszti. És mivel Chomet nem veszi át a Tati-filmek ötletesen karikírozott környezetábrázolását, és közben lemond a saját szerzői világát benépesítő elrajzolt alakok szerepeltetéséről is, Az illuzionista a szépen kivitelezett ködös Albion melankolikus unalmába süpped.

YouTube előnézeti kép

Az illuzionistát itthon az idei Nemzetközi Anilogue Animációs Filmfesztivál egészestés animációs válogatásában mutatták be, ahol többek között a Kells titka című Oscarra is jelölt animációt, illetve a Metropia című svéd filmet is műsorra tűzték, amelyekről már korábban közöltünk kritikát a Prizmán.

Címke: , , ,

Nézz bele!
Képernyőfotó 2014-03-25 - 15.45.43

KRITIKA

congresslead

KRITIKA

éjfélkorlead

ANIMATÉKA

aníma2

ANIMATÉKA

rio2096lead2

ANIMATÉKA

Bettie-mobil_3

KRITIKA

rust-and-bone-1

KRITIKA

holy-motors-image

KRITIKA

paranormanlead

KRITIKA

CIFF47-PREVIEW

KRITIKA

azembertragediaja-plakat

ANIMATÉKA, KRITIKA

pivot - lead

ANIMATÉKA, FESZTIVÁL

110304_PoticheMain

KRITIKA

jlglead

KRITIKA, magazin

AFamilyPortrait1

ANIMATÉKA

vinyan-7

KRITIKA

Laska_09

ANIMATÉKA

lead_chainsaw

ANIMATÉKA

délibáb

KRITIKA

the-boy-and-the-world-prizma

AJÁNLÓ

Képernyőfotó 2014-03-25 - 15.45.43

KRITIKA

congresslead

KRITIKA

éjfélkorlead

ANIMATÉKA

aníma2

ANIMATÉKA

rio2096lead2

ANIMATÉKA

Bettie-mobil_3

KRITIKA

rust-and-bone-1

KRITIKA

holy-motors-image

KRITIKA

paranormanlead

KRITIKA

CIFF47-PREVIEW

KRITIKA

azembertragediaja-plakat

ANIMATÉKA, KRITIKA

pivot - lead

ANIMATÉKA, FESZTIVÁL

110304_PoticheMain

KRITIKA

jlglead

KRITIKA, magazin

AFamilyPortrait1

ANIMATÉKA

vinyan-7

KRITIKA

Laska_09

ANIMATÉKA

lead_chainsaw

ANIMATÉKA

délibáb

KRITIKA

the-boy-and-the-world-prizma

AJÁNLÓ

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu