pivot - lead

ANIMATÉKA, FESZTIVÁL

A 3D artisztikus felhasználásáról

Orosz Anna Ida

2011/11/24

Aki arra kíváncsi, hogy mostanság mitől döglik a légy az animációs filmek háza táján, akkor az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál olyan állandó versenyen kívüli válogatásaira érdemes jegyet váltania, mint a Cartoon d’Or-jelöltek vagy a Világpanoráma elnevezésű blokk. A most következő rövid írásban a két blokkból szemezgetve egy-egy zsánerében és témaválasztásában teljesen eltérő munkát teszünk egymás mellé. A rögtönzött összevetést az indokolja, hogy mindkét filmnek technikájában, kivitelezésében közös a vállalása: formailag egyedi, újszerű látványvilág megalkotására tesznek kísérletet a kompjúteres 3D-s animáció eszköztárára alapozva.

Az emberben a 3D animáció hallatán azok a plasztikusra renderelt, simára nyalt karakterekkel és „csilli-vili” látványvilággal operáló CGI animációk jutnak eszébe, amelyek John Lassetter pixelbirodalmából érkeznek a nyolcvanas évek közepe óta rendületlenül. Az eredetileg a Lucasfilm “csillagokháborújás” szoftverfejlesztő részlegéből önállósodott Pixar Stúdió az azóta ikonikussá vált íróasztal-lámpa kölyök burleszk-performanszával hódította meg a világot 1986-ban.

Az alábbi két film éppen az egyre plasztikusabb pixaros 3D-s sztenderdtől rugaszkodik el, igencsak messzire. A Fordulópont című film hat fiatal holland filmkészítőből álló teamje a CGI kőkorszaki szcenárióját szabta a saját ínyére, a lengyel Switez több stúdiót felölelő alkotógárdája pedig a klasszikus festmények ecsetvonásait kívánta pixelekből restaurálni – hatásosság szempontjából egyik sem marad el a másiktól. Míg előbbi egy csapatnyi fiatalember kreatív szárnypróbálgatása csavaros narrációval és vizualitással, utóbbi egy grandiózus vállalkozás, amely a mickiewicz-i nemzeti sorsdrámára koncentrál, minden igyekezetében a lehető leglehengerlőbb technikai virtuozitással előadva.

Az eredeti címén Pivot, azaz Fordulópont egyedinek ható látványvilága annak köszönhető, hogy a figurák a 3D-s filmfejlesztés korai stádiumában megszülető ún. “low-poly”, azaz alacsony poligonszámú modellekre emlékeztető, végletesen stilizált karaktervázakat tesznek meg a film főszereplőivé. Az elhagyatott raktárhelyszínen fényképeket készítő nyurga emberünk az egyik sikátorban egy éppen gyilkolászó árnyalakba botlik, és önkéntelenül lencsevégre kapja a véres tettet. A film hátralévő részében eszeveszett menekülésbe kezd, fut az életéért. A főcím alatt, illetve a hajsza csúcspontjain egymás farkába harapó csíkokká egyszerűsödő figurák az alkalmazott grafika, mindenekelőtt Saul Bass hatvanas évekbeli főcímeinek vizuális dinamizmusával ejtik a nézőt rabul.

A Switez elveszett városa ugyancsak, vagy leginkább (?), a látvány technikai megvalósításában tör babérokra. A film a lengyel irodalom Petőfijeként számon tartott 19. századi költő, Adam Mickiewicz romantikus balladáját dolgozza fel, melyben egy ifjú kocsiútja során egy különös, tavirózsákkal borított tóhoz érkezik, amelynek, mint kiderül, egy középkori város áll a mélyén. A település azért került víz alá, mert többszáz évvel ezelőtt hódító orosz csapatok támadtak rá, de hogy ne kerüljön végleg az erőszakkal érkező birodalom kezére, a természet erői keltek a megtámadott kisváros segítségére, és hullámsírba temették a templomba menekülő lakókat a portyázókkal együtt.

A Mickiewicz-korabeli utazó története, amely a film keretéül szolgál, a romantikus-realista olajképek stílusában fogant, a középkori várost pedig az ikonfestészet táblaképeinek módjára építették újra. Míg a középkori városka jelenetei megrendítő erővel bíró esztétikai dolgozatként hatnak, addig az olajképekre hajazó részekben sikerül a drámát a technika béklyói közt megfojtani. A festői jelleg kivitelezésére ugyanis sajnos az eddig ismert szoftverek még nem állnak készen (ha egyáltalán készen kellene állniuk), amivel a film gyártója, a 3D-re szakosodott Human Ark elnevezésű varsói stúdió is tökéletesen tisztában volt. Éppen ezért a 3D sterilitását legyőzendő, külön fejlesztettek egy eszközt kifejezetten arra, hogy a főszereplő fizimiskájának olajfestmény-jelleget tudjanak kölcsönözni. Az eredmény egy furcsa, tükrösen csillogó felület, ami a fiatalember arcát, illetve a fontosabb motívumokat, úgymint a tavirózsákat, vagy a víz felszínét is beborítja. Szerencsére az alapvetően 2D-s papírkivágásos animációt használó, az ortodox szentképek jellegzetes figuráira épülő középkori epizód így is drámai erővel tud hatni, még ha a számítógéppel generált lovas hadak vágtázása agarakat megszégyenítő ruganyossággal bír. Mégis, itt a technika nem, vagy legalábbis kevésbé tolakszik a látvány és a történet elé, már nem azon gondolkodik az egyszeri néző, hogy vajon hogyan is csöppent az emberszerű, olajosan csillogó arcú űrlény az ikonfestő virtuális vásznára.

Címke: , ,

Nézz bele!
Laska_09

ANIMATÉKA

the-boy-and-the-world-prizma

AJÁNLÓ

krokodill_01

ANIMATÉKA

congresslead

KRITIKA

52744f6abf8d4

KINO LATINO

titolead

ANIMATÉKA

éjfélkorlead

ANIMATÉKA

aníma2

ANIMATÉKA

rio2096lead2

ANIMATÉKA

paranormanlead

KRITIKA

Crulic_001

ANIMATÉKA

anilogue33lead

ANIMATÉKA

anilogue2_3lead

ANIMATÉKA

anilogue1_3lead

ANIMATÉKA

Alois Nebel - elektrosokk

ANIMATÉKA, FESZTIVÁL, KRITIKA

the-lost-thing-movie-image-01-600x337

ANIMATÉKA

pixardayandnightlead

ANIMATÉKA

MADAGASCAR-560x3271

ANIMATÉKA

oscar_animation8_lg

ANIMATÉKA

shrike-lundgren_lead

ANIMATÉKA, magazin

Laska_09

ANIMATÉKA

the-boy-and-the-world-prizma

AJÁNLÓ

krokodill_01

ANIMATÉKA

congresslead

KRITIKA

52744f6abf8d4

KINO LATINO

titolead

ANIMATÉKA

éjfélkorlead

ANIMATÉKA

aníma2

ANIMATÉKA

rio2096lead2

ANIMATÉKA

paranormanlead

KRITIKA

Crulic_001

ANIMATÉKA

anilogue33lead

ANIMATÉKA

anilogue2_3lead

ANIMATÉKA

anilogue1_3lead

ANIMATÉKA

Alois Nebel - elektrosokk

ANIMATÉKA, FESZTIVÁL, KRITIKA

the-lost-thing-movie-image-01-600x337

ANIMATÉKA

pixardayandnightlead

ANIMATÉKA

MADAGASCAR-560x3271

ANIMATÉKA

oscar_animation8_lg

ANIMATÉKA

shrike-lundgren_lead

ANIMATÉKA, magazin

Partnereink

Blik - Journal for Audiovisul Culture Szellemkép Szabadiskola Artportal.hu