anilogue33lead

ANIMATÉKA

A ceruza másik végén III/III – Anilogue 2012

Megyeri Dániel

2012/11/26

A rövidfilm kategória díjazásán kívül – melynek nyertesével nem értek egyet – szimbolikusan is végéhez ért az idei fesztivál: a Ráncok felnőtteknek készült animációja torokszorító, egyben felemelő látlelet öregkorról, elmúlásról.

Ignacio Ferreras Paco Roca 2008-ban megjelent, azonos című, számos trófeát bezsebelt képregényéből készített 2D-s animációs filmje egy öregek otthonában játszódik. Ide toloncolja fia az Alzheimer-kór miatt lassan leépülő és emiatt egyre komolyabb gondoskodásra szoruló apját. Emilio, ahogy lassacskán új barátokra tesz szert, megismeri az otthonban zajló élet sajátos ritmusát, mialatt betegsége egyre jobban átveszi elméje és teste fölött az uralmat – ám az egykori bankigazgató nem fordít hátat az életnek. Harc nélkül semmiképpen nem. Nemrégiben az Életrevalók c. francia gyöngyszem korteskedett ennyire és ilyen hangnem-keveredéssel az életigenlés mellett, abban a nyaktól lefele megbénult Philippe új ápolója segítségével fedezte fel megint az élet örömeit, míg Emilio és újdonsült cimborája, Miguel, a mások által finanszírozott, kényszerű alkonyzónájukban mutatnak fityiszt a Damoklész kardjaként felettük himbálózó végnek. No és az őróluk megfeledkező külvilágnak.


Ferreras cinkos, olykor kifejezetten pimasz, kikacsintó humorral ábrázolja a nyugdíjas otthon zsibbadt napi rutinját, legyen az a megmosolyogtatóan öreges „edzés” aktusa vagy a korai vacsora szokott koreográfiája. Ráncok mögött megbúvó gyermeki ártatlansággal, a szereplők hajlott korával sem múló infantilizmussal – kivált Miguel tréfás stiklijeivel, amelyekkel a körülötte élők öregkori rögeszméiből húz anyagi hasznot – a témától és a helyszíntől szokatlan játékosságot kölcsönöz az elkerülhetetlenre várakozásnak. Megkapó és könnyfacsaró, ahogy Emilio egyre elkeseredettebben próbál elillanó emlékeibe kapaszkodni (a filmben és az egyes figurák flashbackjeiben visszatérő motívum a szellemi leépülésüket szimbolizáló, mindent elfedő felhőgomolyag és ködtakaró), de az összes szívszorító leépülés-szcénát vagy öreges bajtársiasság (például Miguel Emilio éves felülvizsgálatát a tűzriasztó aktiválásával szakítja félbe), vagy bájos eszképista tett ellenpontozza (lásd az uszoda vizében való lebegést vagy a kabriós menekülési kísérletet). A sötét vég azonban mindvégig a sarkon túl ólálkodik, illetve a non-stop kezelésre szorulókat elszállásoló felső emelet fenyegető képében jelenik meg: a Ráncok minden életigenlése ellenére sem fullasztja cukormázba az elmúlás-tematikát. Inkább arra ösztökél minket, hogy amíg lehet, élvezzük ki az életet, illetve ott talál örömre, humorra és barátságra, ahol a legkevésbé számítana rá az ember. Gyönyörűen. Szívfacsaróan. Felemelően. Letaglózóan. Ahogy az egy remekbeszabott felnőtt animációhoz illik.

Mindeközben azonban semmiképpen ne feledkezzünk meg a 2012-es, idén jubiláló, immár tízedik Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díjazottjairól! (Kis emlékeztető: az egészestés filmek kategóriájában ugye Jean-Francois Laguionie A festménye nyert.) Alant kategóriákra bontva a győztesek.

A Diákzsűri díjazottja: Villa Antropoff (Kaspar Jancis és Vladimir Leschiov) – erről az első beszámolómban írtam

A budapesti közönségdíj első helyezettje: Bendito Machine IV (Jossie Malis) – úgyszintén

A budapesti közönségdíj második helyezettje: Oh Sheep (Gottfried Mentor) – röhejesen vicces, ahogy birkacsapataikat megpróbálja egymástól elválasztani a két, bunyóra készülő pásztor. Az emberi erőszak, a széthúzás és a kirekesztés aztán előbb csak kicsi ostobaságokban manifesztálódik (egy állat nekiszalad az őket kettéválasztó fakerítésnek), majd ahogy egyre komolyabb fal tornyosul köztük, úgy lesznek egyre inkább erőszakosabbak a birkák. A saját agyukat sziklafalon kiloccsantó gyapjasak képe legalábbis a fesztivál legnagyobb sokk-kacagtatását váltotta ki a közönségből.

A budapesti közönségdíj harmadik helyezettje: My Name is Boffer Bings (Csáki László) – Ambrose Bierce Ebolaj c. regényét fekete-fehér krétaanimációval keltett életre a jobbára magyar alkotókból álló magyar csapat. A kóbor kutyákat befogó, majd hullájukból, később pedig abortált magzatokból méregdrága gyógyírt kotyvasztó ipari família gyomorforgató bűn-sztorija – nem csak az animációs leképezés miatt – a legsötétebb a díjazottak közül.


Bécsi közönségdíj: Chinti (Natalia Mirzoyan)
– ebben a tüneményes és fantasztikus technikával megvalósított darabban egy hangya próbálja hangyafeletti munkával a szemétdombon található limlomokból felépíteni egy képeslap alapján a Taj Mahalt, ám vágyálmának tárgya közelebb van hozzá, mint gondolná. Imádtam a melankóliáját. Imádtam azt, hogy átadott valamit az alkotás igényéből és szeretetéből. Imádtam a fenti képen látható főszereplőjét. Imádtam, ahogy megpihent a kemény munka alatt szakállat növesztett hangya a mű elkészültekor. Imádtam.

A magyar zsűri különdíja (Chintis Lundgren): Sister and Brother (Marie Vieillevie) – kósza, pasztellszínekben úszó impressziók egy nyárról. Nővér és fivér napfürdőznek. Megismerkednek egy helyi fiúval. A lány izgatott lesz. Hármójuk titkos szeánsza, lopott összejövetele. Majd egy váratlan felfedezés. (A homoszexualitás napvilágra kerülésének kifejezetten finom, ízléses és ötletes módja a víz alatti vétlen voyeurködés.)

A magyar zsűri különdíja (Bogdan Achimescu): Chinti (Natalia Mirzoyan)

A magyar zsűri különdíja (Fritz Zoltán): Villa Antropoff (Kaspar Jancis és Vladimir Leschiov)

A 2012-es Anilogue legjobb animációs rövidfilmje: The Little Bird and the Leaf (Lena von Döhren) – nyers leszek és őszinte: fel nem foghatom, a zsűri hogyan hozhatta ki ezt a mind megvalósításában, mind ötletében végtelenül egyszerű rövidfilmet. A lehullott falevele után kajtató madárka és a madárka után kajtató róka koma kurta találkozása bumfordi és csak annyira humoros, ahogy egy gyenge Tom és Jerry-epizód. Fel nem foghatom. Akkor már inkább a Chinti.

Részemről ennyi volt az idei Anilogue, köszönöm, hogy velem tartottatok. Ha tehetitek, nézzetek sok animációs filmet (is)!  

Címke: , , , ,

rio2096lead2

ANIMATÉKA

anilogue2_3lead

ANIMATÉKA

anilogue1_3lead

ANIMATÉKA

titolead

ANIMATÉKA

éjfélkorlead

ANIMATÉKA

aníma2

ANIMATÉKA

skiz

FESZTIVÁL

52744f6abf8d4

KINO LATINO

imawoman

FESZTIVÁL

AARGH

FESZTIVÁL

eushorts02

FESZTIVÁL

zsiraf

Rövidfilm

sarajevo_ff

EXKLUZÍV, FESZTIVÁL

2014_porlasplumas

KINO LATINO

Friss_Hus_fb

HÍREK

symphony42

MI FOLYIK ITT?

congresslead

KRITIKA

Képernyőfotó 2014-01-20 - 19.18.42

PRIZMATUBE

November 1st, 2013 @ 20:51:56

KRITIKA

20130314210443_sajnalom02

KAFF